Találmányok leirása, 1896

Dögtestek sterilizálására szolgáló készülék.

TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Tartalom: Dögtestek sterilizálására szolgáló készülék. — Izzólámpa folyékony égó'anyagok számára. — Újítások öntvények kovácsolhatóvá tételére szolgáló kemenczéken. — Rétkultivátor — Márványdíszítmény készítése hideg módon — Palaczkok gal­­vános kupakolása. — Tííleveles padlóburkolat. — Csigás-szivattyú. — Savak sűrűségének gyors mérő-készüléke. — Kalcium­­karbid lámpi. — Szemét s hulladék elhamvasztó készüléke. — Uj rendszerű zár kulcsa. — Szabatos surlófék. — Turbina-szabá­lyozás. — Rizshántó gép. — Kemencze cement, mész s hasonlók folytonos égetésére. — Lemezek kikészítése a kőnyomás kövének pótlására. -- Eljárás a karbidból vizzel való gázfejlesztés szabályozására. — Javított Field-féle kazán. — Fehéren izzófény izzótes teinek előállítása. — Gázlángokat önműködőleg gyújtó készülék. — Uj ötvények gyártása. — Eljárás műkőanyag előállítására. — Uj örlŐ-eljárás. — Széngyártás elektromos czélokra. — Villamgyüjtők elektrodjaina ; készítése. — Tartós elektródok előállítása. — Gázfejlesztés fából. — Gabona-tisztítógép. — Szekérkenő. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK Dögtestek sterilizálására szolgáló készülék. Föltaláló : Henneberg R. Berlinben. A szab. enged, kelte 1895. nov. 16. — 4480. Arra czélra, hogy dögtesteket, húshulladékot stb. zsiradék és enyv egyidejű elő­állítása mellett szagtalanul lehessen sterilizálni és beszárítani és igy tovább trágyává fel dolgozni, számos készüléket szerkesztettek, amelyek lényegükben véve három edényből állanak, amelyek közül az első, a dögtestek és húshulladékok felvételére szolgál, mely kívülről füthető vagy száraz túl hevített vízgőz vezethető belé. Az első edényben leválasztott folyós anyagok : a zsiradék és az enyvvíz, elzárható csővezetéken át a másik edénybe jut, hon­nan a gőzök egy harmadik edénybe kerülnek, amelyben megsűrűsödnek. Az első A edény­nek alsó részén szitafenék van, a melyre a földolgozandó dögtesteket, húsdarabokat stb. fölhalmozzuk és cső által friss gőzzel táplált gőzköpennyel van ellátva. A gőz vezetéktől egy cső megy az edény fölső részéhez, egy másik cső a szitafenék fölött egy számos kiömlő nyílással ellátott csőbe torkol, míg a harmadik cső a szitafenék alatt torkol az edénybe. Eme csövek mindegyike záró szelenttyűvel van ellátva, úgy, hogy az erősen túlhevített gőzt az edénynek pontosan megszabott részéhez lehessen vezetni, illetve pon­tosan megszabott részétől elzárni. Az edény fölső részétől cső vezet a második В edénybe, mely a gőznek az A edényből а В edénybe való átáramlását teszi lehetővé, hol a gőz megsűrűdik. Ép úgy ágazik el az A edény alsó részétől is az r2 cső, amely az első cső­vel egyesülve arra szolgál, hogy az enyvvizet az első A edényből a második В edénybe vigye. А В edény felső részéből k cső vezet a harmadik c edényhez, amely arra szol­gál, hogy а В edényből jövő gőzöket kondenzálja. Ebből a czélból a h cső torkolata fölött zuhany van, amely a hideg vizet finoman elosztott állapotban fecskendezi íT-be, úgy, hogy a gőzök azonnal kondenzálódjanak. A nem kondenzálható gázok egy csövön át a tüzeléshez jutnak úgy, hogy a készülékből kellemetlen szagú gázak el nem távoz­hatnak. A C edényben összegyülemlő vizet az edény fenekén át lebocsájtjuk. Az első és második edényt összekötő cső ezeknél a készülékeknél úgy van elhelyezve, hogy az összegyü­­lemlett folyadékba messze bele érjen, úgy, hogy az elragadott gőznek a folyadékon kelljen áthaladnia. Ennek az eljárásnak az a nagy hátránya, hogy a nagymennyiségű gőz a folyadékot igen felhevíti, amikor az ebben foglalt zsir és enyv bizonyos emulziót képez, amelyből a zsir külö­nös derítő eljárással és csak igen nehezen választható le. Ebben az esetben az egész folyadékot le 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom