203963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és rendszer hallásstimulálásra
1 HU 203 963 B 2 Az 5. ábrán látható elrendezést csak egy bizonyos hely (a promontórium vagy a kerek ablak hártyája) stimulálására használjuk egy csatorna két elektródájának segítségével. Azonban ez az elrendezés két ellenütemű átviteli csatornával rendelkezik. Ennek az ellenütemű elrendezésnek az az előnye, hogy a 154 ellenállás igen nagy értékű lehet (vagy el is hagyható), úgyhogy lényegében az egész átvitt teljesítmény eléri az elektródákat, kivéve természetesen a 148 152 diódák veszteségeit így lehetővé válik a bemenő teljesítmény kb. negyedére való csökkentése a 4. ábra szerinti egycsatornás készülékhez képest Az 5. ábra szerinti kiviteli alak úgy tekinthető, hogy két átviteli csatornával rendelkezik, amelyek mindegyike lényegében egyenértékű a 4. ábra szerinti egyetlen átviteli csatornával, és együttesen hajtanak egyetlen vevőcsatomát. Az elektróda impedanciájához képest nagy értékű 154 ellenállás elnyeli a két átviteli csatorna átviteli karakterisztikáinak bármilyen aszimmetriájából adódó differenciális egyenáramot. Továbbá előnyt jelent az, hogy a 154 ellenállás a 4. ábra 110 ellenállásához hasonló módon funkcionálhat, ha csak az egyik átviteli csatornára van szükség. így ez az elrendezés növeli a megbízhatóságot, mivel egy további átviteli csatornát biztosít ebben az esetben, ha az egyik átviteli csatorna kiesik, jóllehet kisebb hatékonysággal. Belátható, hogy a sáváteresztő szűrőt két párhuzamos hangolt rezonáns kör helyett (4. és 5. ábra) lehetséges egy soros hangolt körből és egy párhuzamos hangolt körből is kialakítani. Ilyen esetben a sáváteresztő szűrő bemenetét nem árammal, hanem feszültséggel kell hajtani, hogy az indukált feszültség viszonylagos maximumát kapjuk a kritikus csatolási ponton. Egy olyan elrendezésben, ahol a soros hangolt kör az adó részét képezi, a kimeneti tranzisztor előnyösen telítésben működik és kollektorán modulálható. Ha a soros hangolt kör a vevőelektronika részét képezi, az adó párhuzamos hangolt körét egy nem telített RF erősítővel kell hajtani. A találmány sikeresen javította a betegek beszédfelfogó és megértő képességét. Mivel az elektródák elhelyezéséhez nem kell behatolni a csigába, csökken a kockázat, és nem fordulhat elő a csiga szőrsejtjeinek károsodása. A dinamikus tartomány elegendően nagy kb. 10 kHz-ig. A stimuláció erősségének felső határát egy túlságosan erős hangéizékelés, de nem fájdalom képezi. A teljes beszédspektnim frekvenciasávja (pl. 50-3500 Hz) alkalmazható anélkül, hogy fájdalom, vagy más ártalmas hatás lépne fel a páciensben. Jóllehet a találmányt speciális kiviteli alakok ismertetésével írtuk le, a leírás csak illusztrálja a találmányt, de nem korlátozza azt. Számos alkalmazás és-módosítás lehetséges a találmányi gondolat alapján, az igénypontok által meghatározott oltalmi körben. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás hallásstimulálásra fül csigájának ingerlésével beszéd átvitelére, amelynek során a beszéd hangjaiból villamos jelet állítunk elő, amellyel a csigán kívül, annak alapja közelében elhelyezett elektródát geijesztünk, azzal jellemezve, hogy két elektródát, mégpedig egy előnyösen korong alakú, kb. 1,5-2 mm átmérőjű aktív elektródát (26), és annak közelében, attól kb. 2- 10 mm távolságban egy legalább olyan nagy felületű semleges elektródát (28) alkalmazunk, és az aktív elektródát (26) a beszéd teljes spektrumának megfelelő, célszerűen 50-3500 Hz sávszélességű villamos jellel gerjesztve a két elektróda (26,28) között a csigát a beszédnek megfelelően stimuláló villamos teret állítunk elő. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aktív elektródát (26) a csiga kerek ablakának (32) közvetlen közelében helyezzük el. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aktív elektródát (26) a csiga promontóriumán (30) helyezzük el. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beszédnek megfelelő villamos jelet egy külső egységben (34) állítjuk elő, és arról induktív úton csatoljuk egy bőr alá beültetett egységre (36), amely vezetékes kapcsolatban van az elektródákkal (26,28). 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve hogy az átvitel során a beszédnek megfelelő villamos jelet egy vivőre moduláljuk, és a modulált vivőt csatol-** juk a beültetett egységre (36), ahol demodulálással isimét előállítjuk a beszédnek megfelelő jelet. 6. Rendszer az 1-5. igéuypontok bármelyike szerinti^ eljárás foganatosítására, amely rendszernek a beszéd*^ hangjaiból villamos jelet előállító és átvivő külső egysé— ge, és a fülben elhelyezett elektródája van, amely össze-^ köttetésben áll a külső egységgel, azzal jellemezvef' hogy a csigán kívül, annak alapja közelében két, a^ csigát a beszédnek megfelelően stimuláló elektromos^ teret előállító elektróda, mégpedig egy aktív elektróda*® (26) és annak közelében, attól kb. 2-10 mm távolságban egy legalább olyan nagy felületű semleges elektróda (28) van elhelyezve, amelyek egy külső egység (34) által előállított és átvitt jelet vevő, bőr alá beültetett egységgel (36) vezetéken (24) át vannak összekötve. 7. A 6. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az elektródák (26,28) korong alakúak. 8. A 7. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az aktív elektróda (26) átmérője 1,5-2 mm. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a semleges elektróda (28) felülete két-háromszor nagyobb, mint az aktív elektródáé (26). 10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a külső egység (34) egy egycsatornás amplitúdómodulált adót tartalmaz. 11. A 10. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a beültetett egység (36) passzív egycsatornás amplitúdómodulált vevőt tartalmaz. 12. A 6. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a külső egység (34) a teljes beszédfrekvencia sávra kiterjedő sávszélességű mikrofont (52) tartalmaz, amelynek kimenetéhez a villamos jeleket előre meghatározott frekvencia- és amplitúdófüggő karakterisztikájú moduláló jellé átalakító beszédfeldolgozó egység 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
