203961. lajstromszámú szabadalom • Dohányipari termék

Ennek a megoldásnak a révén a dohányipari tennék fogyasztójának szervezetébe káros égéstermékek nem jutnak, de a dohány gázáramlásba vihető összetevőit tartalmazó gázáram viszonylag magas, a fogyasztók között kedvezőtlennek érzékelt hőmérsékletű. Ha a ha­gyományos felépítésű filteres szívókarészt alkalmaz­zák, az aeroszol hőmérséklete ugyan lecsökkenthető, de a tennék élvezeti értékét a szívás nehézsége leront­ja. További problémát jelent, hogy ennél a megoldásnál az ízesítés kérdése megoldatlan marad, a próbálkozá­sok nem eredményeztek olyan dohányipari terméket, amely a kívánt ízhatást kellemetlen mellékiz megjele­nése, tehát az ízanyagok termikus degradációja nélkül biztosította volna. Az ismert cigarettákban a szívókarész normál meg­oldása a közepes vagy nagy szűrési hatékonyságú anyagok alkalmazását igényli. Széles körben használ­ják a cellulóz-acetát alapú kócokat, rendezetlen szál­halmazokat. Ezekben az anyagokban a szálak viszony­lagosan irányítottak, vagyis a filterben olyan csatornák jöhetnek létre, amelyeken át a levegő viszonylag kis keresztmetszeten áramlik. Észrevehető például a filte­res cigarettáknál, hogy a dohányzás folyamatában csak a filter egy része színeződik el, ami egyértelműen bizo­nyítja, hogy a filternek csatornákat tartalmazó szerke­zete van. Ezt a hatást egyébként a fogyasztó adott esetben a szájával vagy a nyelvével is érzékeli, helyen­ként a füst hőmérséklete magas. A cigaretta jellegű termékeknél teljesen közömbös, hogy az izanyagokat a dohányhoz, a szűrő hatású szí­vókához (filterhez), a csomagolóanyaghoz, vagy a ter­méket körbevevő borításhoz csatlakoztatjuk. A migrá­ciós folyamat minden esetben ugyanahhoz a végered­ményhez vezet A termék raktározása során az említett anyagok egyensúlyi szintje jön létre, az ízanyag a do­hányipari termék térfogatában és a vele kapcsolódó csomagolóeszközökben vándorolt A vándorlás mérté­ke egyebek között az ízanyag gőznyomásától, a do­hányipari termék különböző összetevőre jellemző old­hatóságától, a környezeti feltételektől, mint a hőmér­séklettől és a relatív nedvességtartalomtól, valamint attól függ, hogy a termék és a vele kapcsolódó összete­vők a migrációs folyamattal szemben milyen ellenál­lást mutatnak. A dohányipari termékek ízesítésével kapcsolatos migrációs problémák megoldására számos próbálkozás történt, de ezek csak korlátozottan voltak sikeresek. így például az US 3 426 011 lsz. szabadalmi leírás, vagy az US 3 344 796 lsz. szabadalmi leírás különböző, az íz­anyagot kémiailag megkötő vegyületeket javasol a migrációs folyamat korlátozása céljából. Ilyen vegyü­­letek például a béta-ciklodextrin-mentol komplexei, a mentol glükozidjai, amidjai, észterei, stb. Ezek az anyagok nem terjedtek el, mivel egyrészt költségesek, másrészt pedig a termék ízhatását lerontják. Egy másik próbálkozást az ízanyagok mikrotartá­­lyokban való elhelyezése jelentette. Ilyen mikrotartá­­lyokat a dohányipari termék különböző pontjain építe­nek be. Ezt javasolja egyebek között az US 3 550 598 és a 3 540456 lsz. szabadalmi leírás, a 475 418 l.-szá­mú svájci szabadalmi leírás, illetve a 82-01585 szám alatt közzétett holland szabadalmi leírás. Ez a megol­dás szintén emeli a dohányipari termék költségeit Az illékony ízanyagok befogására alkalmasak a po­limerrendszerek is. így javasolták kis sűrűségű polieti­lén és szervetlen szűrőanyagok, például kalcium-kar­bonát, kezelt alumínium-oxid, stb. alkalmazását arra, hogy az illékony izanyagokat megfogják. Ezeket a rendszereket pelletként vagy szálanként illetve ré­szecskeként keverik be a szűrőbe, vagy pedig a do­hányipari termék csomagolásába. Ennek a megoldás­nak az a hiányossága, hogy a migrációt nem lehet megállítani, csak intenzitását csökkenteni és bár köre korlátozottabb, az ízanyagok nagy mennyiségére van szükség, ami a költségek emelkedésével jár. Mindezek ellenére a befogott ízanyagok kis intenzitással szaba­­díthatók fel, jelentős, általában legalább 82 tömeg%­­nyi mennyiségük kötött állapotban marad. A szén dohányipari alkalmazása jól ismert. így az US 2 063 014, a 3 744 4%, a 3 902 504, a 4 505 202 és a 4 225 636 lsz. szabadalmi leírások javasolják a szén alkalmazását a cigaretták különböző alkotórészeiben, így javasolták cigaretta burkolatában töltőanyagként, valamint a filter rendszerekben a szén alkalmazását, mivel ez alkalmas egyrészt a füst gáz halmazállapotú összetevőinek megkötésére, másrészt ízanyagoknaifa füstbe való bejuttatására. A számos javaslat ellenére^ szén, és különösen az aktivált szén felhasználása nem terjedt el igazán a dohányiparban, legalábbis ízangi­­gok hordozó összetevőjeként, aminek több oka van. Különösen mentol esetében az aktivált szén a meiäül jelentős részét adszorbeálja, így az kötött állapotbai a termékben marad. Az adszorpciós jelenségek korláto­zása céljából, illetve hatásuk kiegyenlítésére a szenet általában az ízanyaggal telítik. Ez azonban az ízanydg nagyobb mennyiségének felhasználását igényli, de nem lehet vele megelőzni az ízanyag vándorlását a dohányipari termék összetevői között. Az aktivált szén kétirányú hasznosítására, tehát a füstből a nem kívánt összetevők eltávolítására, valamint a füstbe az ízanya­gok bevezetésére az US 3236244 lsz. szabadalmi le­írás tesz javaslatot A szénnel kapcsolatos problémák megkerülésére az US 3 972 335 lsz. szabadalmi leírás azt a műszaki meg­oldást ismerteti, amely szerint az aktivált szén kismére­tű pórusait az ezek módosítására alkalmas szerrel, pél­dául szacharózzal blokkolják. A pórusok módosítására alkalmas szert olyan mennyiségben javasolják alkal­mazni, hogy az aktivált szén kevéssé visszatartó jellegű részeinél a blokkoló hatás intenzitása kicsi legyen, va­gyis az aktivált szén jól megköthesse az ízanyagot. Ezzel a megoldással a dohányipari termék hosszabb ideig raktározható, az ízanyag migrációja korlátozódik, a dohányzás során az ízanyag nagyobb részét sikerül felszabadítani. Ennek ellenére a migráció intenzitása jelentős, amit az 1. példában bemutatott összehasonlító mérések is igazolnak. A szén alapú filterek, illetve borítások ennek megfelelően nem terjedtek el a mento­los cigaretták gyártásában. A jelen találmány feladata olyan könnyen gyártható 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom