203946. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-fenil-tiokarbamid-, izotiokarbamid és karbodiimid-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 203 946 B 2 tek vagy higítószerek például a következik: éterek és éter-jellegű vegyületek, például dietil-éter, dipropil­­éter, dibutil-éter, dioxán, dimetoxi-etán vagy tetrahid­­ro-furán; NJN-dialkilezett karbonsav-amidok; alifás, aromás, továbbá halogénezett szénhidrogének, például benzol, toluol, xilolok, kloroform, metilén-klorid, szén-tetraklorid vagy klór-benzol; nitrilek, például ace­­tonitril vagy propionitiil; ketonok, például aceton, me­­til-etil-keton, metil-izopropil-keton, metil-izobutil-ke­­ton vagy dklobexanon. A b) eljárást célszerűen inert vagy szerves oldószer­ben, és atmoszferikus vagy enyhén emelt nyomáson végezzük. A reakció hőmérséklete +10 és 250 °C kö­zött van, előnyösen az alkalmazott oldószer forráspont­ján, vagy +50-150 °C közötti tartományban. Megfelelő oldó- vagy higítószerek például a következik: éterek vagy éter-jellegű vegyületek, például dietil-éter, diizo­­propil-éter, dioxán vagy tetrahidrofurán; aromás szén­­hidrogének, például benzol, toluol vagy xilolok; ke­tonok, például aceton, metil-etil-keton vagy ciklohexa­­non; alkoholok vagy dimetil-fonnamid. A c) eljárást célszerűen aprotikus, szerves oldó­­vagy hígítószerben, atmoszferikus nyomáson végez­zük. A reakció hőmérséklete 0-150 °C, előnyösen +10 és +50 °C között van. Alkalmas oldó- vagy hlgitósze­­rek például a következik: éterek vagy éter-jellegű ve­gyületek, például dietil-éter, diizopropil-éter, dibutil­­éter, dioxán, dimetoxi-etán vagy tetrahidrofurán; N.N- dialkilezett karbonsav-amidok; alifás, aromás vagy ha­logénezett szénhidrogének, például benzol, toluol, xi­lolok, kloroform, metilén-klorid, szén-tetraklorid vagy klór-benzol; nitrilek, például acetonitril vagy propio­­nitril; ketonok, például aceton, metil-etil-keton, metil­­izopropil-keton vagy ciklohexanon. A kénhidrogén ki­­hajtását az irodalomban ismertetett módszerekkel vé­gezzük: lásd T. Shibanuma, Chemistry Letters (1977), 575-576; S. Kim, Tetrahedron Letters (1985), 1661— 1664; W. Weith, B. 6. (1873), 1398. oldal; G. Amiard, Bull. Soc. Chim. (1956), 1360. oldal. Lehasításhoz reagensként többek között higany(ü)-oxidot, bizonyos pitidínium-sókat, klórecetsav-észtereket, cianursav­­kloridot, p-toluol-szulfonil-kloridot vagy bizonyos foszforsav-észter-származékókat alkalmazhatunk. A (II) általános képletű vegyületeket önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő; például úgy, hogy az (V) általános képletű vegyületet, ahol R,. R2, R4 és n az (I) általános képletnél megadott, tiofoszgénnel rea­gál tatjuk. A (II) általános képletű vegyületek előállítását cél­szerűen szerves vagy szervetlen bázis, például trietil­­amin vagy kalcium-karbonát jelenlétében, és a reakció­­komponensekkel szemben inert oldó- vagy hígítószer­ben, atmoszferikus nyomáson végezzük. A reakció hő­mérséklete 0 és +100 °C között van, célszerűen az alkalmazott oldó- vagy higítószer forráspontján, vagy +20 és +80 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakció során alkalmazható oldó- és higítószerek pél­dául a következők: éterek vagy éter-jellegű vegyületek, például dietil-éter, diizopropil-éter, dioxán vagy tetra­hidrofurán; aromás szénhidrogének, például benzol, to­luol vagy xilolok; ketonok, például aceton, metil-etil­­keton vagy ciklohexanon; vagy klórozott szénhidrogé­nek, például diklór-metán. A Ól) általános képletű ve­gyületek előállítását végezhetjük víz jelenlétéből is, kétfázisú rendszerben. Az (V) általános képletű fenoxi-anilin-származéko­­kat önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, például oly módon, hogy az (VI) általános képletű anilint (VII) általános képletű fenollal reagáltatjuk. A fenti képletekben Rlt R2, R4 és n az (I) általános képletnél megadott, és Hal jelentése halogénatom, főleg klór- vagy faróm­­atom. Az (V) általános képletű vegyületek előállítását cél­szerűen szerves, vagy főleg szervetlen bázis, például valamely alkálifém-hidroxid vagy -karbonát jelenlété­ben végezzük. A reakciókomponensekkel szemben inert, előnyösen poláros oldó- vagy hígitószerben, at­moszferikus nyomáson, A reakció hőmérséklete 0 és 200 °C között van, célszerűen az alkalmazott oldó­­vagy higítószer forráspontján, vagy +50 és 170 *C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakció során elő­nyösen nehézfém-katalizátort, például rézport vagy bá­­zikus réz(II)-karbonátot is adagolhatunk. A reakció so­rán alkalmazható oldó- és higítószerek többek között az amidok, például dimetil-fonnamid, dimetil-szulf­­oxid, N-metil-pirrolidon és más, aprotikus, dipoláris oldószerek. A (II) és (V) általános képletű vegyületek újak. A (III), (IV) és (VI) általános képletű vegyületek (DE-OS 27 27 529; Synth. Communications Vol. 16(809,1986), valamint a (VII) általános képletű vegyületek ismertek, vagy önmagukban ismert módszerekkel előállíthatok. Meglepő módon úgy találtuk, hogy a találmány sze­rinti (I) általános képletű vegyületek, amellett, hogy melegvérűek és növények számára igát jól dvisdbető­­ek, kiválóan alkalmazhatók hatóanyagként rovarok és atkák irtására. így az (I) általános képletű vegyületek például állatokon és növényeken előforduló rovarok és atkák irtására alkalmazhatók. Ezek a rovarok és atkák főleg az Arthropoda törzsbe tartoznak, például a Lepi­­doptera, Coleoptera, Homoptera, Heteroptera, Diptera, Thysanoptera, Orthoptera, Anoplura, Siphooaptera, Mallophanga, Thysanura, Isoptera, Psocoptera vagy Hymenoptera nemzetségbe tartozó rovarok, és az Aca­­rina nemzetségbe tartozó adták, például a szövőadták és tetvek ellen. E vegyületek a fenti rovarok és atkák valamennyi életformájára hatékonyak, azaz egyaránt irtják a felnőtt állatot, bábokat és nimfákat, továbbá főleg a lárvákat és petéket. Ezért kiválóan alkalmasak növényekkel szemben patogén károsító rovarok és at­kák lárvái és petéi ellen dísz- és haszonnövényeken, például gyümölcsösökben és zöldségveteményben, és főleg gyapotültetvényeken. A kártevőbe bejutva, az (I) általános képletű vegyületek a rovarok és atkák közvet­len elpusztulását eredményezhetik, vagy a peterakást és/vagy bábozódást jelentős mértékben csökkenthetik. Ez utóbbi hatás különösen Coleoptera esetén figyelhe­tő meg. A találmány szerinti vegyületek alkalmasak állato­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom