203944. lajstromszámú szabadalom • Baktericid és fungicid hatású szinergetikus növényvédő kompozíciók

1 HU 203 944 B 2 A találmány növények bakteriális és gombás fertő­zéseinek megelőzésére és kezelésére alkalmas növény­védő kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti kompozíciók különösen előnyösen alkalmazhatók fás szárú növények, így gyümölcsfák és szőlőültetvények bakteriális és gombás ferőzések elleni védelmére. Ismert, hogy a szőlő- és gyümölcsfaültetvényekben nagy károkat - esetenként teljes pusztulást - okoznak az oltás, metszés, valamint a rovarok, fagyás, és hason­ló külső hatások által előidézett sérüléseken keresztül a növényi szervezetbe hatoló fitopatogén gombák és baktériumok. Az ilyen károk megelőzésére, illetve a már bekövetkezett fertőzés kezelésére alkalmas, nagy­hatású és széles körben használható fungicid-bakteri­­cid készítmény ez idáig nem volt ismeretes. A nyílt sebfelületeken át fertőző mikroorganizmusok elleni védekezésként széles körben alkalmazzák a se­bek lezárását Erre a célra a szakirodalomban oltóvi­aszt, fasebkátrányt és olajfestékeket javasolnak; a vé­dőanyagot felkenéssel visszük fel a sérült területre. A védőanyagok felvitele nehézkes és munkaigényes, és ezek az anyagok a már bekövetkezett fertőzés tovater­jedését nem képesek megakadályozni. A 135 253 sz. magyar szabadalom szőlőtermesztés­ben és nemesítésben használható sebelzáró viaszt is­mertet, ami viasz olvadékban hatóanyagként 8-oxi-ki­­nolint vagy 8-oxi-kinolin-észtert tartalmaz. Ez a kom­pozíció nem nyújt védelmet a szőlőt károsító baktéri­umokkal szemben. Őszibarackfák sérüléseinek kezelésére a 2%-os bor­dói lével végzett permetezést javasolták (Kertészet és Szőlészet 27, 4 [1978]). Ez a kezelés a baktériumos fertőzések ellen nem nyújt védelmet, és az őszibarack rézérzékenysége miatt a vegetációs időben nem alkal­mazható; a kezelést tehát csak a vegetációs időszak után, ősszel lehet elvégezni. A Farm Chemicals Handbook (1985) szakkönyv 39. oldala gyapot vetőmagvak csávázására alkalmas, ható­anyagként 2-bróm-2-nitro-propán-l,3-diolt tartalmazó készítményt ismertet Ez a készítmény a gyapotmagva­kat károsító Xanthomonas malvacearum és Ervinia amylovora baktériumok ellen hatásos. Kísérleteink során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a 8-oxi-kinolin és 2-bróm-2-nitro-propán-l,3-diol keveréke fitopatogén gombák és baktériumok ellen egy­aránt hatásos, a kezelt növényeket szinte tökéletesen védi a fertőzésekkel szemben, és a már kialakult fertőzések visszaszorítására is alkalmas. A hatóanyag-keverék hatáserőssége messze felülmúlja az egyedi komponensek aktivitását, azaz a két hatóanyag együttes alkalmazásakor szinergetikus hatásfokozódás lé]) fel. A találmány tehát növények bakteriális és gombás fertőzéseinek megelőzésére és kezelésére alkalmas kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti kom­pozíciók 8-oxi-kinolin és 2-bróm-2-nitro-propán-l,3- diol (1:0,2) - (0,2:1) tömegarányú keverékét tartalmaz­zák, adott esetben legföljebb 99,9 tömeg% ismert agro­kémiai hordozóanyaggal, higítószerrel, filmképzővel, felületaktív anyaggal és/vagy egyéb agrokémiai segéd­anyaggal együtt A találmány szerinti kompozíciók legegyszerűbb formája a kizárólag 8-oxi-kinolint és 2-bróm-2-nitro­­propán-l,3-diolt a fentiekben közölt tömegarányokban tartalmazó porkeverék, ami ULV (igen kis térfogatú) felviteli technikával beporzószerként alkalmazható. Ebből a kompozícióból szilárd hígltószerek, például őrölt kalcium-karbonát talkum, agyagásvány-őrlemé­nyek és hasonlók bekeverésével kisebb hatóanyag-tar­talmú beporzószerek készíthetők. A találmány szerinti kompozíciók továbbá félig szi­lárd készítmények lehetnek, amelyek közül a tapadás­fokozó anyagokat így olajokat vagy szerves oldósze­reket és szilárd hígítószereket tartalmazó magcsávázó készítményeket említjük meg. A találmány szerinti kompozíciók további típusát alkotják a folyékony készítmények, amelyek a ható­anyagok oldatai, emulziói vagy szuszpenziói lehetnek. Az emulziók és szuszpenziók a hatóanyag és a folyé­kony hordozóanyag mellett nedvesítő-, emulgeáló­­és/vagy szuszpendálószereket így ionos vagy nem ionos felületaktív anyagokat, továbbá adott esetben védőkolloidokat is tartalmazhatnak. A találmány szerinti kompozíciók aeroszolos készít­mények is lehetnek, amelyek a hatóanyagokat hajtó­gázzal, például diklór-difluor-metánnal, propán-bután keverékkel együtt tartalmazzák. A fás szárú növények sérüléseinek lezárására szánt kompozíciók a hatóanyagokon kívül előnyösen film­képző polimert is tartalmaznak. Filmképző polimer­ként bármilyen szerves oldószerben oldható és film­képzésre alkalmas, szintetikus vagy természetes erede­tű polimert, így intracellulózt, poli(vinil-acetát)-ot, po­­liakrilátokat, poli(metil-metakrilát) kopolimert vagy poli(vinil-pirrolidon)-t használhatunk. A fás szárú nö­vények sérülési helyeire felviendő kompozíciók el­őnyös képviselői a permetlevek vagy aeroszolok, ame­lyek célszerűen 1-10 tömeg%, a fentieknek megfelelő összetételű hatóanyag-keveréket, 2-10 tömeg% film­képző polimert, továbbá a jelen lévő polimert oldó szerves folyadékot és adott esetben hajtógázt tartal­maznak. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa Permetezőszer előállítása 3,0 g metil-metakrilát - butil-akrilát - butil-metakri­­lát kopolimert, 250 mg di-izooktil-ftalátot, 1 g 8-oxi­­kinolint éj 1 g 2-bróm-2-nitro-l,3-propándiolt 40 g etil-acetátban oldunk. Fás szárú növények sérülési he­lyeire közvetlenül felvihető permetezőszert kapunk. 2. példa Aeroszol előállítása Az 1. példában megadott összetételű oldatot aero­szolos palackba töltjük, az oldathoz atmoszferikusnál nagyobb nyomáson 75 g propán-bután hajtógázt adunk, és a palackot atmoszferikusnál nagyobb nyo­máson lezárjuk. Fás szárú növények sérüléseire köz­vetlenül felvihető kompozíciót kapunk. Felhasználás-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom