203931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi kultúrák kezelésére
1 HU 203 931 B 2 ÍWyádét^őí ÖíVétíyW mozgásirányát külön perdítőktóMbiü^^ítóníÉtes éwélműre fordítjuk, elősegítve ezzel a két közeg keverésének javítását, azok intenzív érintkeztetését Ezután a közegáramlást lecsökkenjük, és a folyadék-gáz elegyet egy végső érintkeztető télbe juttatjuk, ahol a két közeg homogenizálását tökéletesítjük. Az így érintkeztetett és homogén elegyet szórófejekből folytonosa» ésfdyamatosan, a bekeverés függvétfyébérí, W növényzetre kiszóljuk, kijuttatjuk. Á találmányhoz tartozó berendezést, mely az eljárás fögíMty&táÉát eszközli, vázlatosan rajz keretében mutat^Sc be, ahol a rajz ábrája - példaként - a berendezést egy permetezőgéphez kapcsoltan szemlélteti. Ennek megfelelően a rajz a permetezőgép ismert elemei közé iktatott találmány szerinti berendezés vázlata. A permetezőgép 1 folyadéktartályához és 2 folyadékelosztójához 3 szárny vezetékek csatlakoznak, máy ismdtt elemek után van beépítve a tulajdonképpeni keverőberendezés. A 3 számyvezetékek 4 diffuzorba vezetik a folyadékot A 4 diffuzorhoz 5 statikus nyomáselvételi kamra csatlakozik, melynek szerepére a későbbiekben visszatérünk. Az 5 statikus nyomáselvételi kamrát 6 gázbevezető fúvóka követi, mely furatokkal van ellátva, és azokon keresztül 12 szén-dioxid -gy űrűkamrából a szükséges nyomással - ami a tapasztalat szerint kettő-nyolc bar közötti - szén-dioxid gáz jut a 6 gázbevezető fúvókába. A kettő közeg, úgymint a víz vagy permedé és széndioxid gáz, ekkor érintkezik először egymással. A 6 gázbevezető fúvóka folyadékbevezető oldala konfuzor kialakítású, és rövid Venturi-cső alakja van, melynél a torokkiképzés hengeres része célszerűen megnövelt hosszúságú, és hengerpalástjában több bekezdés# ívelt horony van a folyadéksugár irányának perdítésére, ily módon a szén-dioxid gáz intenzív bekeverésének elősegítésére. A folyadéksugár perdltését megvalósító ívelt hornyokba vannak csadakoztatva a már hivatkozott gázbevezető furatok. A 6 gázbevezető fúvóka kilépő oldala 7 folyadékperdítő kamrához csadakozik, mely a 6 gázbevezető fúvókában megvalósított perditéshez képest, a hengerpalástban kialakított ívelt hornyokkal, ellentétes irányban perdíti a folyadékáramot. Ily módon a két közeg érintkeztetése tökéletesebbé válik. A nyomásveszteség és a folyadékáram sebességének további csökkentésére 13 diffuzor szolgál, mely továbbvezeti a folyadék-gáz elegyet 14 szén-dioxid-oldótartályba. A 14 szén-dioxid-oldótartály ciklon kiképzés# és a gáz oldódásfokozására töltettel, pl. m#anyag vagy kerámiabetétekkel van ellátva. A 14 szén-dioxid-oldótartály érintőleges bevezetéssel rendelkező hengeres tere szűkülő, kúpos térrészben folytatódik, melynek alsó részénél van kialakítva a gázzal oldott folyadékot elvezető 15 szórókeret, valamint az üzemeltetés során időszakosan, a tér gyors ürítését lehetővé tevő, zárt fedel# 16 ürítőnyílás. A felhasználásra keriilő szén-dioxid gáz 11 szén-dioxid-palackban van. Az 5 statikus nyomáselvételi kamrához 8 folyadéknyomás-érzékelő csadakozik, mely üzemeltetés közben az üzemi folyadéknyomás érzékelésével biztosítja a 9 automatikus zárószelep nyitva tartását, és a gáz megfelelő nyomáson való adagolását a 10 szén-dioxidnyomáscsökkentő szelepen át. A folyadéknyomás megszűnésekor a 8 folyadéknyomás-érzékelő önműködően zárja a 9 automatikus zárószelepet, és megszünteti a gáz további áramlását all szén-dioxid-palackból. A 14 szén-dioxid-oldótartályból kilépő, gázzal dúsított folyadék a permetezőgép 15 szórókeretén keresztül a technológiai előírásoknak megfelelően kerül kiszórásra. A találmány szerinti berendezés, a példa szerint, permetezőgéphez kapcsolva került bemutatásra, azonban alkalmazható más gépekhez is, pl. esőzve öntöző gépekkel együtt is működtethető, működtetésével kiegészíthető a növényvédelem és öntözési technológia újabb irányzata. A találmánynak számos előnye az alábbiakban sorolható fel: lombozati szinten növeli a kutikula átjárhatóságát, ezért jobb a lombtrágyázás, valamint növényvédelmi permetezés során kijuttatott tápanyagok és hatóanyagok érvényesülése, egyben gátolja a fakultatív paraziták (rizoktónia, botritisz1; szklerotinia, fuzárium, stb.) fejlődését, így csökken azok kártétele; a szénsavat tartalmazó öntözővíz hatására nő a talajok H-ion-koncentrációja, ezáltal javul a tápanyagok (P, K, Ca, Mg stb.) felvehetősége; növeli a karbonátok és szilikátok oldhatóságát, Így jelentős mértékben hozzájárul a kőzetek kémiai mállásához és a mállástermékek elszállításához; kedvezően befolyásolja a talajok szaprofita szervezeteinek élettevékenységét, ezáltal a növényi maradványok mineraüzációját; a gyökérzónában a gázcserefolyamatok felgyorsításával javítja a gyökerek oxigénnel való ellátottságát, stimulálólag hat a gyökerek fejlődésére. A találmány az egészséges nővényfejlődésbez szükséges feltételeket javítja, alkalmazása során a hagyományos megoldásokhoz viszonyítva az alábbi kedvező hatásokkal számolhatunk: a hatóanyagok jobb érvényesülése következtében a szükséges növényvédelmi munkák során a kellő hatás eléréséhez a növényvédő szer mennyisége 30-40%-kal csökkenthető; környezetkímélő, mivel a magas termésszint elérése kevesebb peszticid felhasználásával történhet; a növények (kalászosok, hüvelyesek, gyökgumósok stb.) terméshozama mintegy 10-30%-kal nő; a megnövekedett termésátlagok a tápanyagok kedvező érvényesülése folytán kevesebb műtrágyával érhetők el; a fentiekből következik, hogy a kevesebb kemikália alkalmazása környezetvédelmet is eredményez. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás növényi kultúrák kezelésére, melynek során folyadékot és szén-dioxidot juttatunk a növényzetre, azzal jellemezve, hogy az öntözővízzel vagy permetezőoldattal, a vízhez vagy permedéhez, a kijuttatással 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 3
