203927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fás növények kezelésére alkalmas fungicid készítmény előállítására

1 HU 203 927 B 2 leniélében eneigiaközléssel térhálósítunk. Kívánt eset­ben az így kapott anyagot egy vagy több sziláid hordo­zóanyaggal, előnyösen poliuretán-gyantával, alkid­­gyantával, paraffinnal, méhviasszal, alumínium-pig­menttel, titán-dioxiddal, szilícium-dioxiddal, kobalt­­naftenáttal és/vagy folyékony hordozóanyaggal, el­őnyösen benzinnel, butil-acetáttal keverjük össze. A találmány szerinti készítmény hatóanyagának elő­állításához fungicid hatású anyagként szisztemikus és nem szisztemikus fungicid hatású anyag használható. A fungicid hatású anyagnak a kéreg- és háncs-szöveten keresztül való behatolását az biztosítja, hogy amikor az 1-6 szénatomos alkil-metakrilátot inhibitor jelenlété­ben térhálósítjuk, a fungicid hatású anyag beépül az alkil-metakrilát molekularácsába, és azzal együtt a fa szövetébe penetrálni képes. Éppen ezért a találmány szerinti készítményben a fungicid hatású anyag minő­sége nem meghatározható, gyakorlatilag tetszés szerint változtatható annak függvényében, hogy milyen beteg­séget kívánunk kezelni, milyen gyümölcsfára alkal­mazzuk, mekkora a betegség kiterjedtsége, előrehala­dottsága stb. Fungicid hatású anyagként használhatunk például egy vagy több benzimidazol- vagy triazol-származé­­kot, réz- és/vagy kéntartalmú gombaölőt, ciánecetsav­­származékoL Előnyösen például alkalmazhatunk metil-(l-butilkar­­bamoil)-2-benrimidazol-kaibamátot (benomylt), l-(4- klóifenoxi)-3,3-dimetil-l-(lH-l,2,4-triazol-l-il)-2-buta­­nont (triadimefont), l-2(-2,4-diklór-fenil)-4-propil-l,3- dioxolán-2-il-metil- 1H-1,2,4-triazolt, béta(4-klór-feno­­xi)-alfa-l,l-dhnetil-lH-l ,2,4-triazol-l-etanolt, 2,3-dikar­­bo-nitril-1,4-ditio-antrakinont, N,N’-[1,4-piperazindiil­­bisz(2^^2-triklóretilidén)}-bisz(formamid)ot (triforint), rézamint (1 mól réz-szulfát és 1 mól trietil-amin reakció­jával előállított terméket), dimetil-(l,2-fenilén)-bisz(imi­­nókarbono-tionil)-bisz(kaibamát)ot (topsin-metilt). Inhibitorként előnyösen hidrokinont, hidrokinon­­származékot, aszkorbinsavat, fenolt, fenol-származé­kokat alkalmazhatunk, melyek közül a hidrokinon a legelőnyösebb. Az inhibitorok a? alkil-metakrilát nem kívánt polimerizációjának megakadályozása mellett bi­zonyos mértékű bakteriosztatikus hatást is biztosítanak a szerben. A hatóanyag előállítása során az alkil-metakrilátot térhálósítjuk a fungicid hatású anyag és az inhibitor jelenlétében. A hatóanyag előállításához célszerűen 1 tömegrész fungicid hatású anyagra számítva 0,9-10 tömegrész folyékony alkil-metakrilát monomert és 0,8-10 tömegrész inhibitort alkalmazunk. Az alkil-metakrilát térfaálósitását célszerűen energia­­közléssel valósítjuk meg. Az eneigiaközlést hőkezeléssel, ultraibolya vagy lé­zer besugárzással valósíthatjuk meg, előnyösen keve­rés közben. Ha az eneigiaközlést hőközléssel valósítjuk meg, előnyösen úgy járunk el, hogy a fungicid hatású anya­got, az alkil-metakrilátot és az inhibitort összekeverjük, majd 100-130 °C-on melegítjük. A kezelés időtartama 0,5-3 órán át folytatható. Eljárhatunk úgy is, hogy a fungicid hatású anyagot, az alkil-metakrilátot és inhibitor keverékét 5-60 percig 10-20 °C hőmérsékleten ultraibolya besugárzással ke­zeljük.^ előnyösen hűtés közben. Erre a célra 3000- 5000 Ä tartományban működő kvarc égővel ellátott, hűthető kvarc szondát helyezünk el a reaktorban lévő reakcióelegyben. A keverést ebben az esetben vala­mely semleges gázzal, előnyösen nitrogénnel vagy szén-dioxiddal végezzük el. Ha hűtés nélkül dolgo­zunk, kb. 80 °C-ra megy fel a reakció hőmérséklete. Eljárhatunk úgy is, hogy a fungicid hatású anyagot, alkil-metakrilát és inhibitor keverékét lézer sugárzással kezeljük. így például fotokémiai reaktorban, erős víz­hűtés mellett, nitrogénnel történő keverés esetében, argon-in lézer 488 nm (nanométer) teljesítésű vonalat használva, 1 W teljesítmény esetén a reakció 2-3 óra alatt zajlik le. Ha 4 W teljesítményű berendezést alkal­mazunk (6 lézer vonal együtt jut be a reakciótélbe), a reakcióidő 30-40 percre csökken. Ez a reakcióvitel elősegíti, hogy a reakcióhoz nem kell hőenergia és nagy biztonsággal lehet kézben tartani a folyamatot A találmány szerint előállított hatóanyagot egy vagy több, sziláid és/vagy folyékony hordozóanyaggal ösz­­szekeverve alkalmazzuk a mezőgazdasági gyakorlat­ban. Sziláid hordozóanyagként előnyösen természetes vagy mesterséges gyantákat, viaszokat pigmenteket pigment tartalmú szereket, csillámokat és egyéb, a me­zőgazdasági gyakorlatban szokásosan alkalmazott hor­dozóanyagokat használhatunk. Folyékony hordozóanyagként célszerűen a gyanta oldószerét például benzint, xilolt, toluolt, petróleumot, paraffinolajat butil-acetátot, magasabb szénatomszá­mú alkoholokat stb. alkalmazhatunk. Gyantaként alkalmazhatunk különféle műgyantákat, így alkid-, epoxi-, szűrői-, szilikon- és/vagy poliuretán gyantákat kátrányt Viaszként alkalmazhatunk paraf­fint természetes viaszokat (kanadai balzsam, méhvi­asz, Kamauba viasz). Alkalmazhatunk természetes gyantákat is (sellak). A gyantát hidegen vagy melegen a többi összes anyagra számított 50-100 t% mennyiségben keverhet­jük hozzá a kompozícióhoz. Eljárhatunk úgy is, hogy a gyantát megfelelő szerves oldószerben oldva keverjük össze még lehűlés előtt az inhibitorból, metakrilsav-al­­kilészterből és alaphatóanyagból kapott anyaggal. A gyantákat előnyösen 40-70 t%-os oldószeres ol­datban alkalmazzuk. Előnyösen olyan fasebkezelő gyantát állítunk elő, amely 50-801% gyantát tartalmaz. A készítményt sokféle formában, így sűrű paszta, sűrűn folyós oldat vagy permet alakjában is alkalmaz­hatjuk. Ha paszta vagy sünt folyadék alakjában alkalmaz­zuk a szert, előnyösen további adalékanyagként pig­mentet vagy pigmenttartalmú szert is adagolhatunk a rendszerbe, elsősorban az ultraibolya sugárzás kivédé­sére. Ilyen adalékok lehetnek fémpigmentek, mint alu­mínium, bronz, rézötvözetek, mangán stb. Lehetnek továbbá különféle oxidok, mint titán-dioxid, alumíni-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom