203911. lajstromszámú szabadalom • Kiegészítő szerkezet tárolóterek befogadóképességének növelésére

1 HU 203 911 B 2 A találmány tárgya kiegészítőszerkezet tárolóterek befo­gadóképességének növelésére ömlesztett anyagok, főleg szemestermények tárolására alkalmas silók, elsősorban nyeregtetős, könnyűszerkezetes építmények tárolóteré­nek jobb kihasználására, amely a tárolóteret határoló építményhez kötődik, az építmény tetőszerkezete pedig szarugerendákkal és a szarugerendák között elhelyezke­dő hosszirányú tartókkal, pl. szelemenekkel rendelkezik. Ömlesztett anyagok tárolására főként szemestermé­nyek raktározására számtalan megoldás létezik. Az egyik csoportba tartoznak a tárolósilók, amelyek vasbetonból vagy acélszerkezetes kivitelben készül­nek. A tárolósilók belső terét határoló felület a tárolan­dó anyag természetes rézsüszögéhez igazodó kúpszö­gű, lefelé szűkülő kúpban végződik, így a létesítmé­nyek tárolótér-kihasználása csaknem maximális. Hátrányuk viszont, hogy elkészítésük, felállításuk jelentős költséggel jár, és egyes ömlesztett anyagok tárolására alkalmatlanok. Szemestermények tárolására más jellegű és kialakí­tású építményeket is felhasználnak, amelyeknek kisebb a beruházási költsége, és a tárolandó anyagféleségek szempontjából univerzálisnak mondhatók. Ilyen többcélú felhasználásra alkalmas könnyűszer­kezetű épületet ismertet a 182 385 lajstromszámú ma­gyar szabadalmi leírás. Lényege, hogy a kosárgörbe alakú csőívekből álló keresztirányú tartóelemeket ezekre merőleges szelemenekkel kötik össze, és a sze­lemenekre burkolóelemeket szerelnek fel. A nagyobb merevség elérése érdekében pedig a csőívek felső ré­szét húrszerűen elhelyezkedő vonórudakkal kapcsolják össze, amelyeket további rácsrudakkal erősítenek a csőívekhez. A csőívek egyenesbe átmenő alsó részénél kiékelő tagokat helyeznek el. A fenti szerkezetű épület kétségtelen előnye, hogy gyorsan és viszonylag kis költséggel telepíthető. Ha­sonló megoldást mutat be a 184 500 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás is. A vázszerkezet ívtartóit ebben a megoldásban két egy­mással affin görbületű tagból, történetesen egy külső ív­ből és egy belső ívből, valamint az ezeket ún. „Vierendel” tartóvá egyesítő hevederekből alakították ki. A szerkezet itt is tartalmazza az ívtartók merevségét növelő vonórudakat, valamint az ívtartókat egymással összekötő szelemeneket, továbbá a belső teret határoló héjalást és hosszanti oldalfalakat. A szabadalmi leírásból megismerhető épületszerke­zet az előzőhöz hasonló előnyökkel bír. Mindkét ismertetett megoldás hátránya azonban, hogy szemestermény tárolása esetén a tárolótér felső részén - a tárolandó anyag természetes rézsüszöge miatt - kihasználatlan tér marad. Ennek oka, hogy az említett szemestermények az empirikusan meghatározott 18-22'-os természetes ré­­zsüszöggel „halmosodnak” fel, és így a felső beömlő­nyílások körül jelentős méretű szabad terek maradnak. Hasonló helyzet alakul ki a nyeregtetős könnyűszer­kezeti épületeknél is. Egy ismert konstrukció esetében az egyhajós, acél­­szerkezetű csarnok, keretszerkezetű főtartókkal, fal­vázszerkezettel, hidegen hajlított profilú tetőelemek­kel, azbesztcement hullámlemez anyagú tetőhéjalással rendelkezik. Az építményt a tárolt anyag oldalnyomását elviselő vasbeton és acéllemez oldalfalakkal látták el. A nyereg­tető keretgerendái pedig az általánosan alkalmazott 40°-os hajlásúak. Ez a szög sem követi azonban a szemestermények 18-22°-os természetes rézsüszögét. így ezen létesít­mény belső tere sem tölthető föl teljesen. A fenti példa nem egyedi a könnyűszerkezetes nye­­regetetős tárolók esetén, hanem ezen építmények álta­lános hiányossága. A találmánnyal célunk az volt, hogy az ismert meg­oldások hátrányait kiküszöbölve, olyan egyszerűen gyártható és felszerelhető olcsó szerkezetet hozzunk létre, amellyel a már meglévő könnyűszerkezetes táro­lók télkihasználását jelentősen növelni lehet. A találmány szerinti kiegészítőszerkezethez az a fel­ismerés vezetett, hogy ha a tetőszerkezetre, az épület belső terében alkalmas geometriai kiképzésű lemeze­ket helyezünk el, és ezeket megfelelően rögzítjük, ak­kor a feladat megoldható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti kiegészítőszerkezet tárolóterek befogadóképességének növelésére, ömlesztett anyagok, főleg szemestermé­nyek tárolására alkalmas silók, elsősorban nyeregtetős, könnyűszerkezetes építmények tárolóterének jobb ki­használására, a tárolótér tetőszerkezete szarugerendák­kal és a szarugerendák között elhelyezkedő hosszirá­nyú tartókkal, pl. szelemenekkel rendelkezik, oly mó­don van kialakítva, hogy a szarugerendákra merőlege­sen és egymással párhuzamosan a tárolótérbe benyúló terelőlemezek vannak fölszerelve, a terelőlemezeknek a tetőszerkezethez, előnyösen a szarugerendákhoz rög­zített felfekvőrészük, továbbá támasztórészük van és adott esetben merevítőszegélyekkel, valamint össze­kötő lemezekkel vannak ellátva. A találmány szerinti kiegészítőszerkezet további is­mérve lehet, hogy a terelőlemez felfekvőrésze és tá­masztórésze közötti hajlásszög a szarugerenda és a vízszintes közötti szög pótszögének kiegészítőszöge. Egy előnyös kiviteli alaknál a terelőlemez a felfek­­vőrészhez képest lefelé álló támasztórésszel van a sza­rugerendákhoz erősítve, a támasztórész lényegében függőleges, a terelőlemezek a szarugerenda mentén és hátoldalukkal ahhoz illeszkedően vannak elhelyezve, a felsőbb terelőlemez támasztórészének külső peremét az alatta lévő terelőlemez felfekvőrészének szélső pe­remével összekötő határolósík és a vízszintes közötti dőlésszög pedig a tárolandó anyag természetes rézsű­­szögével előnyösen egyenlő. A terelőlemez felfekvőrésze és támasztórésze mere­vítőbetétekkel van összekötve. A felfekvőrész hátolda­lára a terelőlemezeknek a tetőszerkezethez, pl. a szaru­gerendákhoz történő hozzászorítására alkalmas kap­csolófülek vannak fölszerelve. Előnyös a kiviteli alak szempontjából, ha a terelőle­mezhez az egyik oldalon a terelőlemez keresztmetsze­téhez igazodó alakú és furatokkal ellátott összekötő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom