203909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek penészedésének kiküszöbölésére

1 HU 203 909 A 2 Más esetben a megtisztított, fertőtlenített, penészálló bevonatú felületre hőszigetelő anyagú, pl. polisztirol­hab táblával egyesített kartonplasztlemezt ragasztunk, a lemezcsatlakozásokat eldolgozzuk, a kartonplasztfe­­lületre tapétát ragasztunk. Egy ugyancsak lehetséges kiviteli alaknál a megtisz­tított, fertőtlenített, penészálló bevonatú felületre para­fatáblát ragasztunk, a tábla csatlakozásait eldolgozzuk, a felület egyenetlenségeit simító-tömítő anyaggal, pl. brepasztával kiegyenlítjük, a parafatábla-felületre pe­dig tapétát ragasztunk. Parafatábla helyett parafatáblá­val egyesített kartonplasztlemezt is alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárásnak számos előnye van. Az eddig ismert módszerekkel szemben a követke­zők a legfontosabbak:- kis szerkezeti vastagságuk miatt az alapterületet gyakorlatilag nem csökkentik,- üzemben, telephelyen stb. előregyárthatók,- helyszíni élőmunka igényük kevés, ami lakott laká­sokban végzett javításnál nagy jelentőséggel bír,- a penészedés mértékéhez igazítható a javítási foko­zat révén,- merevsége, nyomószilárdsága, hőállósága kedvező,- párazáró, hőszigetelő funkciót a kartonplasztlemez és a háromrétegű légpárnás fólia önállóan is képes ellátni, külön párazáró réteg alkalmazását szükségte­lenné teszi,- kombinálható egyéb építőipari hőszigetelő, bur­koló-, ragasztó-, stb. anyagokkal,- kis önsúlyuk révén penészes épületszerkezeteken, falakon és födémeken egyaránt alkalmazható. A találmány szerinti eljárás alkalmazását megelő­zően szükséges az épületszerkezetek vizsgálata és a nedvességutánpótlás megszüntetése. A találmány szerint a penészes lakások külső hom­lokzati falait (szükség esetén a belsőket is) penészálló belső hőszigeteléssel, rétegrendszenei látjuk el az épü­letszerkezet fajtájának és a penészedés mértékének függvényében. A találmány több alapváltozatot, javítási fokozatot, valamint az alkalmazható ragasztóanyag és tapétafaj­ták függvényében további alternatívát tartalmaz. Az alkalmazandó alapváltozat, javítási fokozat kivá­lasztásának szempontjainál a következőket vesszük fi­gyelembe:- a penésztelep nagysága, keletkezésének időpontja,- a falak nedvességtartalma,- a korábbi javítási kísérletek száma és eredménye,- a lakás és a penészes helyiség tájolása,- a lakásfelhasználók száma, életkora, életvitele,- milyen helyiségről van szó, mi a funkciója,- a határolófalak, épületszerkezetek anyaga,- a falak tapétázott, festett vagy egyéb felületűek,- a felület új vagy rossz állapotú,- a helyiség hányadik emeleten van,- a nyílászárók állapota (beázási veszély),- erkély beázási lehetőség,- valamint a rendelkezésünkre álló anyagválaszték. Helyszíni műszeres vizsgálatokat is célszerű végez­ni, pl. az alábbiakat:- léghőmérséklet és relatív páratartalom mérést,- ún. „hőtérkép” készítés az érintett penészes felüle­tekről, hőhidakról, fal-födém csatlakozási csomó­pontokról, stb.,- ún. „nedvességtérkép” készítése az érintett felüle­tekről. Az adatok ismeretében a feltárt hiányosságokat - a lakótól függő körülmények (pl. relatív magas páratarta­lom stb.) kivételével - meg kell szüntetnünk. Ezen belül elvégezzük a következőket:- a beázásokat és- az esetleges fűtéselégtelenséget megszüntetjük,- ellenőrizzük a mesterséges vagy gravitációs szellő­zőberendezések működőképességét, tervezett időtar­tamú üzemeltetését,- tetőfödémeknél az esetleges hőszigetelési hiányos­ságokat kiküszöböljük (pl. belső vízelvezetés esetén kiegészítő hőszigetelést készítünk az attika sarkok környezetében),- panelos lakóépületeknél a dekompressziós hézago­kat kitisztítjuk, a hézagba bejutó csapadékvizet szin­tenként maradéktalanul kivezetjük, „C” profil vagy egyéb tömítőprofilok terv szerinti helyzetét, a héza­gok beázásmentességét ellenőrizzük,- a nyílászáró szerkezetek beázást okozó tömi tétlensé­gét megszüntetjük, a tok és káva közötti tömítést szükség esetén habbal pótoljuk,- a penészgombák továbbterjedésének megakadályo­zása céljából a penészes felületek megtisztításán fer­tőtlenítését a javítást megelőző időszakban végez­zük el,- hőtechnikai méretezéssel meghatározzuk az alkal­mazandó javítás technológiai alapváltozatot, a javí­tás módját,- első és második javítási módokat csak szórványos penészedés esetén alkalmazunk,- párazáró vagy párafékező réteggel ellátott homlok­zatoknál a réteg elhagyását külön vizsgáljuk,- amennyiben műszakilag lehetséges, a fűtési vezeté­kek nyomvonalát a penészes sarkok, csomópontok mellett vezetjük el, a fűtőtestek helyzetét megváltoz­tatjuk, és ezáltal a hőhidak felületi, környezeti hő­mérséklete növelhető. A lakótól függő hiányosságok (pl. magas relatív páratartalom, szellőztetés esetenkénti hiánya stb.) meg­szüntetésére - a lakó hozzájárulásával - alkalmazható relatív páratartalommérő műszer célszerűen olyan ve­zérlőegységgel, amely automatikusan működtet egy ablakventílátort. A találmány szerinti egyik megoldás szerint a pené­szes felületeket megtisztítjuk (tapéta, meszelés, festés letakarítása betonfalig vagy vakolatig) fertőtlenítjük, pl. klórmésszel, majd penészálló bevonati rendszert hordunk fel. A fertőtlenítést és penészálló festést a fertőzött területeken kb. 30 cm-es átfedéssel, túlnyúlással, mennyezetre történő felvezetéssel készítjük el. A falat szükség szerint diszperzit jellegű festékkel befestjük, vagy más esetben papírtapéta vagy öntapadós mű­anyag tapéta felhasználásával tapétázzuk. (Szerves 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom