203908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és létesítmény szennyvizek elvezetésére

1 HU 203 908 A 2 A találmány tárgya olyan eljárás szennyvizek, különö­sen lakossági szennyvíz elvezetésére, amelynek során a folyadékot egyedi befogadóba, onnan pedig gravitációs vagy nyomóvezetékként kialakított szállító-gyújtó ve­zetékbe juttatjuk, valamint az eljárás foganatosítására szolgáló szennyvízelvezetési rendszer, amely beveze­tőcsövekhez csatlakozó egyedi befogadókat tartalmaz, amelyek bekötővezetékeken keresztül vannak gravitá­ciós vagy nyomóvezetékként kialakított szállító-gyűjtő vezetékhez csatlakoztatva. Mind az irodalomból, mind a gyakorlatból nagyon sok szennyvízelvezetési rendszer, illetve eljárás isme­retes. A 189 051 számú magyar szabadalmi leírás kis lakó­­sűrűségű települések szennyvíz és adott esetben csapa­dék, illetve talajvíz elvezetését biztosító csatornázási rendszert ismertet. Ez a rendszer előnyösen műanyag 125-400 mm névleges átmérőjű csövekből kiépített szennyvízcsatorna-ágakból áll, amelyek egymásba torkolló és központi gyűjtőhely felé lépcsősen növekvő átmérőjű vezetékszakaszokból összeépített szennyvíz­­gyűjtő vezetékrendszerbe vannak foglalva. Az egyes házi bekötővezetékeket a közüzemi szennyvízvezeték­ágakra rákötő bekötőidomok célszerűen cserélhető szűrőgyertyával és előnyösen a házi bekötővezeték felé záróirányú visszacsapószeleppel ellátott közüzemi be­­kőtőszemekként vannak kialakítva. Az ismertetett megoldás a gravitációs csatornázási rendszer javítását úgy valósítja meg, hogy a szennyvi­zet közcsatornába történő bevezetés előtt szűri, illetve ülepíti. Ennek következtében méret- és költségcsökke­nés érhető el. A gravitációs csatornarendszer beruházási költségei­nek csökkentését célozza a 182 345 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldás. Itt a hagyo­mányos tisztítóaknák helyett tisztítóeszköz bevezeté­sére alkalmas tisztítóidomot alkalmaznak, amely bizto­sítja, hogy a tisztítóeszköz a csatorna mindkét irányába bevezethető. A fent ismertetett rendszereknek azonban jelentős hátrányai vannak, mégpedig, hogy a kivitelezési mun­kák bonyolultak, eszközigényesek. A gravitációs rend­szer létesítése az egyre növekvő fektetési mélység, a növekvő keresztmetszet miatt, valamint munkaigé­nyessége következtében igen drága. Az ismert rend­szerek fenntartása is költséges. Ehhez járul még, hogy talajvizes területeken a kivitelezési költségek még to­vább növekszenek. Nem eredményez jelentős költségmegtakarítást a központi átemeléssel kiegészített gravitációs elvezetési megoldás sem. Hátrány továbbá, hogy a közbenső át­emelő gyűjtőterében a hosszú tartózkodás következté­ben, különösen éjszakai időszakokban, a szennyvízben anaerob folyamatok indulnak meg. A gravitációs rendszerek kiegészítéseként, illetve önálló szennyvízelvezetési megoldásként használato­sak különböző nyomás alatti, valamint vákuumos rend­szerek. Nyomás alatti rendszert ismertet például a 189 028 számú magyar, vákuumos rendszert mutat be pél­dául a 609 402 számú svájci szabadalom. Az ilyen gravitációs vagy vákuumos rendszerek elő­nye általában, hogy szükség szerint szakaszosan bővít­hetők és a vezetékek kis fektetési mélységgel telepít­hetők. A nyomás alatti rendszerek közül az alacsony nyo­mású szennyvízelvezetési rendszerek hátránya, hogy kiépítés után az új bekötési lehetőségek korlátozottak. Ezek a préslevegős renszerek azért is kedvezőtlenek, mert folyamatos üzemeltetéssel járó, sűrített levegővel üzemelő öblítőállomásokat igényelnek. A rendszerben lévő levegő ellenére is előfordulhat a szennyvíz berot­­hadása. Ismeretes olyan préslevegővel kombinált szennyvíz­továbbító rendszer is, amely gyűjtőaknából, abban vagy azon kívül elhelyezett szennyvízszivattyúból, va­lamint préslevegőt szolgáltató berendezésből, szele­pekből, vezetékekből és befogadóból áll. A szennyvíz­­szivattyú leállítása után a nagynyomású levegő veszi át a szennyvíz áramoltatásának funkcióját, ennek követ­keztében a szennyvízvezeték kis átmérőjű lehet és a szennyvíz nem ülepedik le a vezetékben. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy folyamatos gépi üzemeltetést igényel, mert vagy a szivattyúnak vagy a kompresszornak állandóan működnie kell. így az üzemeltetési és a fenntartási költség viszonylag ma­gas. A szennyvízvezeték csak szállító funkciót lát el. A nyomás alatti víz-levegő fázisú áramlás miatt a rend­szer csak empirikusan méretezhető, és így nagy rend­szerek tervezése igen nehézkes. A 189 028 számú magyar szabadalmi leírás szerinti folyadékelvezető berendezés kombinált víz-levegő Öb­lítő-átemelője révén a fogyasztói kör kiépítése utáni bővítését is lehetővé teszi. Ennél egy gerincvezeték és legalább egy mellékág van, míg a víz-levegő öblítésre is alkalmas öblítő-átemelői a gerincveztékbe vannak beépítve. A megoldás igen nagy hátránya, hogy a fogyasztói átemelőkhöz gépi nyomásfokozóra van szükség, ami mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségeket megnöveli. A vákumos rendszerek előnye, hogy az egyedi gyűj­tők lényegében olcsóbbak, viszont hátrányuk, hogy az elérhető vákuum korlátozza a gyűjtőterületet. Energia­­fogyasztásuk is nagyobb, mint a nyomás alatti rend­szereké. Az esetleges hiba elhárítása több időt vesz igénybe, mint a nyomás alatti rendszereknél. A javítás bizonyos esetekben csak igen költséges módon, az egész vákuumvezeték cseréjével lehetséges. A jelen találmánnyal tehát az ismert rendszerek fel­sorolt hiányosságainak kiküszöbölése a célunk és olyan, viszonylag kis beruházási költséggel létesíthető és olcsón üzemeltethető folyadékelvezetési létesít­mény, illetve eljárás kidolgozása, amelyek segítségével a szennyvíz kevés gépi berendezéssel összegyűjthető, illetve elvezethető és a folyadékban lévő szennyeződé­sek legalább részben természetes úton fellazíthatók, lebonthatók. Találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy ha a szennyvizek gyűjtésére és elvezetésére szolgáló léte­sítményben, amely bevezetőcsövekhez csatlakoztatott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom