203899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zselatin-ciklodextrin-polimerek előállítására

1 HU 203 899 B 2 A találmány tárgya: eljárás zselatin ciklodextrinnel és származékaival, valamint vízoldható ciklodextrin-poli­­merekkel való reakciójának kivitelezésére. A zselatint nagy mennyiségben használja fel az élel­miszeripar, a gyógyszeripar és a fotokémiai ipar. Ké­miai, fizikai-kémiai és mechanikai tulajdonságainak javítása vagy módosítása céljából alkalmas funkciós csoportjait, az amino-, karboxil- vagy hidroxilcsopor­­tokat különféle reagensekkel hozzák reakcióba. így: az aminocsoportokat szerves savhalogenidekkel vagy sa­­vanhidridekkel (benzol-szulfo-klorid, ecetsavanhidrid, stb.), izotiocianátokkal, aktivált halooiganikus vegyü­­letekkel (benzoil-bromid, haloecetsav, s-triazinok, piri­­midinek és pirazinok klórszármazékai, stb.), epoxidok­­kal; a karboxilcsoportokat észterezéssel, a hidroxilcso­­portokat szulfátos észterezéssel, vízmentes közegben történd acilezéssel módosítják. Mindezekről az iroda­lom részletesen beszámol (A. G. WARD-A. COURTS: The Science and Technology of Gelatin, Academic Press, London, 1977,212-223. old.). A zselatin modifi­­kálásának speciális módszere az akril-monomerekkel történő kopolimerizálás (graftolás), amelyet akrilamid­­dal, metakrilamiddal, akrilsawal, metakrilsavval, me­­til-metakriláttal, butil-akriláttal, stb. valósítanak meg, vizes közegben, peroxi-szulfát, benzoil-peroxid, acetil­­peroxid, perborát stb. iniciátor jelenlétében [R. J. CRO­­OME: J. Phot. Sei., 30 (1982) 181]. A zselatinok modifikálására a ciklodextrint és szár­mazékait eddig nem használták. A ciklodextrinek 1,4-glükozidos kötésekkel a-D- glükopiranóz egységből felépülő, ciklikus, nemredu­káló oligoszacharidok, amelyek elsősorban zárvány­­komplex-képző képességükről ismertek (SZEJTLI, J.: Cyclodextrins and their Inclusion Complexes, Akadé­miai Kiadó, Budapest, 1982). A 6, 7 és 8 glükopiranóz­­ból álló a-, ß- és y-ciklodextrineket keményítő enzima­­tikus lebontásával állítják elő. A ciklodextrinek nagyszámú származékát szinteti­zálták: étereket, észtereket, nitrogén-, kén- és halogén­­tartalmú vegyületeket, savszármazékokat, stb. (Lásd SZEJTLI J. idézett könyve, 81-89. old.). A ciklodext­­rin-molekulákban található primer és szekunder alko­holos hidroxilcsoportok reakciókészsége lehetővé teszi közepes átlag molekulatömegű, vízben oldható polime­rek előállítását is. Az egyik módszer szerint ciklodext­­rinből polimerizációra képes telítetlen származékot ké­szítenek, s ezt önmagában, vagy ciklodextrint nem tar­talmazó monomerrel együtt polimerizálják [J. Polym. Sei. Letters, 13 (1975) 357]. Egy másik eljárás szerint a ciklodextrin-molekulákat megfelelő bifunkciós reagen­sekkel, pl. diepoxidokkal vagy epiklór-hidrinnel kap­csolnak össze lineáris vagy elágazó láncokat tartalma­zó, de nem térhálós szerkezetű, vízben oldható poli­mertermékké (180 597 lajtsromszámú magyar szaba­dalom, 1982), vagy ionos csoportokkal szubsztituált, vízben oldódó ciklodextrin-polimerekké (191 101 lajstromszámú magyar szabadalom, 1983). Vízoldható ciklodextrin-polimerek úgy is előállíthatók, hogy poli­merizációra képes ciklodextrin-monomer-származék­­ból, pl. ciklodextrin-akril-észterből indulnak ki, vagy más polimerhez kapcsolnak ciklodextrint (SZEJTLI J. idézett könyve, 88-91. old.). A ciklodextrinek és származékaik zselatinhoz tör­ténőkapcsolását nem írták le. A találmány célja: a zselatin és ciklodextrin tulaj­donságait egyesítő, vízoldható kopolimer előállítása. A találmány alapja az a felismerés, hogy a ciklodext­rin, ill. származékai és a zselatin között megvalósítható kémiai reakció megfelelő kapcsolószer alkalmazásával. A találmány további alapjául az a felismerés szol­gált, hogy a ciklodextrinnel vagy származékaival mó­dosított zselatinban a zselatin/ciklodextrin arány vál­toztatásával szabályozhatók a keletkezett kopolimer kémiai, fizikai-kémiai és mechanikai tulajdonságai. A találmányunk szerint az említett 180 597 és 191 101 lajstromszámú magyar szabadalmi leírások szerint előállított ciklodextrineket, illetve ciklodextrin-polime­­reket alkalmazzuk. A zselatin és ciklodextrin vagy származékai össze­kapcsolása kétféleképpen valósítható meg: 1. ciklodextrint vagy helyettesített ciklodextrint és zselatint reagáltatunk kapcsolószerrel, 2. vízoldható ciklodextrin-polimert és zselatint rea­gáltatunk kapcsolószerrel. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a) 1,0 g zselatinnal 1,5-15 mmól epiklór-hidrint vagy 1,0-2,5 mmól (I) képletű diglicidil-étert vagy 1,0-2,5 mmól (II) általános képletű - a képletben m értéke 1-4 -, vagy adott esetben kálium-perszulfát-iniciátorral együtt 0,5-2,5 mmól (III) általános képletű - a képletben R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos al­kilcsoport, Y jelentése klóratom vagy aminocsoport -kapcsolószert és 0,1-3 mmól a-, ß- vagy y-ciklod­­extrint vagy (IV) általános képletű helyettesített ß-eik­­lodextrint - a képletben Q jelentése (CH2),- általános képletű csoport, amelyben q’ értéke 1-6, X jelentése -COOH vagy -SO3H képletű csoport, v 2-12-, vagy 0,1-20 g (V) általános képletű vízoldható ß­­ciklodextrin-polimert - a képletben CD jelentése ciklodextrin-molekula, a hozzá kapcso­lódó szubsztituensek számával kevesebb hidro­génatommal az alkoholos OH-csoportokon, R1 jelentése a polimerláncban a ciklodextrin-mole­kulákat éterkötéssel összekapcsoló híd, amely epiklór-hidrin kapcsolószer esetében az (a) álta­lános képletű csoport, diepoxid kapcsolószer esetében a (b) vagy (c) általános képletű csoport, R: jelentése hidrogénatom, vagy az R3-nál meg­adott szubsztituensek, R3 jelentése -OH, ORx, -CD-qR3, -0-(CH2)r-ORx, -(OCH2CH2),-OR„, -NH-ALK, -N-(ALK)2i -NH-(CH2)i-COOH általános képletű csoport, prolin vagy oxi-prolin-maradék, R4 jelentése az Rx-nél megadott szubsztituensek, vagy -R-OH, -R-ORx, -R-0-(CH2)rORx, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom