203881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új amid származékok előállítására és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó fungicid és szinergetikus fungicid készítmények

1 HU 203 881 B 2 A találmány tárgya eljárás új (I) általános képletű amidszármazékok előállítására - az (I) képletben X és Y közül az egyik szubsztituens jelentése kén­atom és a másik jelentése szénatom, Z jelentése nitrilcsoport vagy tioamidcsoport, R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom, halogénatom, 1-6 szénatomos alkilcsoport, halometilcsoport vagy fenilcsoport, R3 jelentése 2-6 szénatomos alkenilcsoport, furilcso­­port, tienilcsoport, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, 1-4 szénatomos alkil-tio-csoport, 3-5 szénatomos alkenil-oxi-csoport, pirazolilcsoport vagy egy adott esetben halogénatommal szubsztituált fenilcsoport. A találmány körébe tartoznak az új amidszármazé­­kot hatóanyagként tartalmazó mezőgazdasági, kerté­szeti fungicidkészítmények, valamint olyan mezőgaz­dasági, kertészeti szinergetikus fungicidkészítmények is, amelyek az (I) általános képletű amidszármazékon, mint első hatóanyagon kívül egy második hatóanyagot is tartalmaznak, amelyet a következők közül válasz­tunk: mangán- és cink-etilén-bisz(ditiokarbamát)-komplex N-1’, 1’ ,2’ ,2’-tetraklór-etil-tio-4-ciklohexén-1,2- -dikarboximid, bázikus réz-klorid, tetraklór-izofiálsav-nitril, 3-klór-N-(3-klór-5-trifluor-metil-2-piridil)-2,6- -dinitro-4-trifluor-metil-anilin, N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(2’-metoxi-acetil)-alanin­­-metil-észter, N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(2-furoil)-alanin-metil­-észter, N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(fenil-acetil)-alanin-metil­-észter, 2-klór-N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(tetrahidro-2-oxo-3--furanilj-acetamid, 2- metoxi-N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(2-oxo-l,3- -oxazolidin-3-il)-acetamid, vagy 3- klór-N-(oxoperhidro-3-furil)-ciklopropán­­-karboxi-anilid. Ismeretes, hogy a legkülönfélébb kémiai szerkezetű vegyületeket alkalmazzák mezőgazdasági, kertészei fungicidkészítményekben és ezek a készítmények nagymértékben hozzájárulnak a növényi betegségek gyógyításához, következésképpen a mezőgazdaság fej­lődéséhez. Ezek a hagyományos fungicid hatású anya­gok azonban nem bizonyultak elegendőén hatékony­nak és biztonságosnak. Számos anyag ismeretes, amelynek kitűnő hatása van a növények, például gyü­mölcsfák és zöldségek betegségeinek leküzdésében és széleskörűen elterjedtek mezőgazdasági, kertészeti fungicidszerként. Ilyen anyagok például: náhány ditio­­karbamát fungicid hatású anyag, például a cink-etilén­­bisz(ditiokarbamát) (zineb), a mangán-etilén-bisz(diti­­okarbamát) (maneb), egy mangán- etilén-bisz(ditiokar­­bamát) és egy cink-etilén- bisz(ditiokarbamát)-komp­­lex (mancozeb) vagy egy dicink-bisz(dimetil-ditio­­karbamát)-etilén-bisz(ditiokarbamát) (polikarbamát); vagy ilyenek az N-haloalkil-tio-imid fungicid hatású anyagok, például az N-triklór-metil-tio-4-ciklohexén-1,2-dikarboximid (kaptán), az N-r,r,2’,2’-tetraklór­­etil-tio-4-ciklohexén-l,2-dikarboximid (kaptafol) és N- triklór-metil-tio-ftálimid (folpet); bizonyos szervetlen réztartalmú fungicid hatású anyagok, például a réz(II)­­-szulfát, a bázikus réz(II)-szulfát, a bázikus réz(H)-klo­­rid és réz(II)-hidroxid; a tetraklór-izofiálsav-nitril (TPN), N-(diklór-fluor-metil-tio)-N’,N-dimetil-N-fe­­nil-szulfamid (diklór-fluanid) és 3-klór-N-(3-klór-5- trifluor-metil-2-piridil)-2,6-dinitro-4-trifluor-metil­­anilin (fluazinam). Ezek a vegyi anyagok azonban el­sősorban preventív hatásúak és nem gyógyító hatásúak. Az tehát az óriási hátrányuk, hogy amikor egy növényi betegség már megjelenik, ezektől az anyagoktól már nem várhatunk kielégítő hatást. Ha megvizsgáljuk egy adott helyzetben a növényi megbetegedések vegysze­res kezelését, akkor azt tapasztaljuk, hogy a vegyszere­ket általában a betegségi tünetek megjelenése után per­metezik a növényekre és a fent említett vegyszerek nem képesek a betegségek teljes leküzdésére. Ezenkí­vül ezeknek a vegyi anyagoknak a hatékony koncentrá­ciója igen magas, ezért nehéz ezeket biztonságosan alkalmazni, továbbá néhány említett vegyi anyagnak nem elhanyagolható a halakkal szemben mutatott toxi­­citása sem. Az említett hiányosságok kiküszöbölése érdekében kiterjedt kutatómunka folyt új hatóanyagok keresésére, például az Oomycetes által okozott betegségek leküz­désére a következő acil-alanin fungicideket fejlesztet­ték ki: N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(2’-metoxi-acetil)-ala­­nin-metil-észter (metalaxil), N-(2,6-dimetil-fenil)-N­­(2-furoil)-alanin-metil-észter (furalaxil), N-(2,6-dime­­til-fenil)-N-(fenil-acetil)-alanin-metil-észter (benala­­xil), 2-klór-N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(tetrahidro-2-oxo-3-furanil)-acetamid (ofurace), és 2-metoxi-N-(2,6-di­­metil-fenil)-N-(2-oxo-l,3-oxazolidin-3-il)-acetamid (oxadixil). Ezeknek az anyagoknak kitűnő a gyógyító hatásuk is és széleskörűen alkalmazzák ezeket az egész világon már. Amint azonban már említettük, ezekkel az anyagokkal szemben ellenálló törzsek jelentek meg és így az anyagok hatása jelentősen csökkent Több aktív benzilamidszármazék is ismert, amely herbicid- vagy fungicidszerekben alkalmazható. Példá­ul az ismert szubsztituált benzamidszármazékok közül megemlítjük az etil-N-benzoil-N-(3,4-diklór-fenil)-2- amino-propionátot (benzoil-prop-etil), mint herbicid anyagot és az N-(3-izopropoxi-fenil)-2-metil-benzami­­dot (mepronil), mint fungicid anyagot. A BP-2 094 786, BP-2 095 237 és BP-2 107 308 ismertet olyan herbicid- és fungicidkészítményt, amely olyan szubsztituált benzilamidszármazékot tartalmaz, amely 4-piridil-karbonil-, 2-furil-karbonil-, 2-tienil­­karbonil- vagy egy 2-benzofuril-karbonil-csoporttal rendelkezik. Ezek a vegyületek azonban jelentős fitoto­­xicitást mutatnak haszonnövényekkel szemben, ami komoly problémát okoz. A találmány célja tehát kidolgozni egy eljárást olyan vegyület előállítására, amely a fent említett hiányossá­goktól mentes, és kitűnő mezőgazdasági, kertészeti fungicid tulajdonságokkal rendelkezik. A találmány célja továbbá olyan mezőgazdasági, kertészeti fungi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom