203873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített alkánkarbonsavamidok és származékaik és az e vagyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 203 873 B 2 gens kis fölöslegével, inert oldószerben (előnyösen diklór-metánban) -50 *C és -80 'C közötti hőmérsék­leten hozzuk reakcióba. A reakció teljesséválása után a reakcióelegyet fölös mennyiségű trietil-aminnal ke­zeljük, miközben a hőmérsékletet -50 'C és -80 ‘C között tartjuk. A reakcióelegyet 30 perc múlva szoba­­hőmérsékletre hagyjuk felmelegedni és a megfelelő (Villa) általános képletű karboxaldehidet izoláljuk. A (bb) lépés szerint egy (XXIV) általános képletű észtert redukálószerrel [előnyösen N-metil-piperazin­­nal módosított nátrium-bisz(2-metoxi-etoxi)-alumí­­nium-hidriddel] redukálunk, inert oldószerben (pl. to­­luolban) -20 'C és szobahőmérséklet közötti hőmér­sékleten és ily módon a megfelelő (Villa) általános képletű karboxaldehidet nyeljük. A XII. reakciósémában R10, Xj és X2 jelentése a fent megadott. A XII. reakcióséma (cc) lépése szerint valamely (XXVÜ) általános képletű nátrium-fenolátot egy (XX Vm) általános képletű a-klór- p-keto-észterrel re­­agáltatunk. A (XXVII) és (XXVIII) általános képletű vegyületek ismertek vagy ismert eljárásokkal állítha­tók elő. A reakciót ínért oldószerben (pl. benzolban vagy toluolban) 20 “C és 50 *C közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. A (dd) lépés során a (XXIX) általános képletű ve­­gyületet erős ásványi savval (előnyösen kénsavval) ke­zeljük, -40 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsék­leten és ily módon a megfelelő (XXIVa) általános kép­letű benzofurán-karbonsav-észtert nyerjük. A Xin. reakciósémában Xlt X2 és R10 jelentése a fent megadott; R12 jelentése hidrogénatom, kis szén­atomszámú alkoxicsoport és X2’ ésX2” jelentése a ko­rábbiakban X2 jelentésével kapcsolatban megadott, azzal a feltétellel, hogy X2’ és X2” közül legalább az egyik hidrogénatomot képvisel. A XIII. reakcióséma (ee) lépése szerint valamely (XXX) általános képletű karbonil-vegyületet egy (XXXI) általános képletű borostyánkősav-diészterrel kondenzálunk. A (XXXI) és (XXX) általános képletű vegyületek ismertek vagy ismert eljárásokkal állítha­tók elő. A (XXX) és (XXXI) általános képletű vegyüle­tek reakcióját protikus oldószerben (előnyösen eta­­nolban vagy tercier-butanolban) alkálifém-alkoholát (pl. kálium-terc-butilát) jelenlétében, 50 'C és a reak­­cióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthat­juk végre. Az (ff) lépés szerint a (XXXII) általános képletű sa­vak keverékét valamely karbonsav-alkálifémsó (pl. nátrium-acetát) segítségével, karbonsavanhidridben (előnyösen ecetsavanhidridben), 50 ’C és a reakcióe­­legy forráspontja közötti hőmérsékleten történő keze­léssel ciklizáljuk. A (XXXIII) általános képletű nafta­­lin-karbonsav-észterek kapott izomer keverékét szo­kásos módszerekkel (pl. kromatografálás, kris­tályosítás stb.) választhatjuk szét A (gg) lépé sszerint a (XXXIII) általános képletű naftalin-karbonsav-észterekben levő karbalkoxid­­csoportot savas körülmények között (előnyösen víz­mentes etanollal vagy metanollal képezett híg hidro­gén-klorid oldattal) a reakcióelegy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben szelektí­ven hidrolizálva a megfelelő (XXXIV) általános képle­tű 4-hidroxi-naftalin-karbonsav-észterek keverékét kapjuk. A (hh) lépés szerint a (XXXIV) általános képletű 4-hidroxi-naftalin-karbonsav-észtert alkil-haloge­­niddel (pl. metil-jodiddal) reagáltatjuk, inert oldó­szerben (pl. acetonban vagy dimetil-szulfoxidban) al­kálifém-karbonát (előnyösen kálium-karbonát) jelen­létében, szobahőmérséklet és 60 “C közötti hőmérsék­leten. A megfelelő (XXIVb) általános képletű vegyüle­­tet kapjuk. Az (ii) eljárás szerint a (XXXIV) általános képletű 4-hidroxi-naftalin-karbonsav-észtert 5-klór- 1-fenil­­lH-tetrazollal reagáltatjuk, inert oldószerben (el­őnyösen dimetil-szulfoxidban), alkálifém-alkoholát (pl. kálium-tercier-butilát) jelenlétében, 10-40 “C-os hőmérsékleten. A megfelelő (XXXV) általános képle­tű vegyületet kapjuk. A (jj) lépés szerint a (XXXV) általános képletű ve­gyületet megfelelő katalizátor (pl. szénre felvitt pallá­dium vagy platina-oxid) jelenlétében, megfelelő oldó­szerben (pl. etanolban) vagy oldószer-elegyben (pl. tet­­rahidrofurán és etanol clegyében) 1-3 atm. nyomáson hidrogén-atmoszférában az elméleti mennyiségű hid­rogén felvételéig hidrogénezve a megfelelő (XXIVc) általános képletű vegyülethez jutunk. A (z) eljárás segítségével — a XI. általános képletű alkoholt kapjuk. Az (aa) lépés szerint — a XI. reakcióséma (aa) lépé­sével azonos módon — a megfelelő (XXXVII) általá­nos képletű karboxaldehidhez jutunk.­A (kk) lépés során egy (XXXVII) általános képletű vegyületet vagy a geometriai izomerek keverékét erős savval (előnyösen trifluor-ecetsavval) 0-40 “C-os hő­mérsékleten kezelve a megfelelő (XXIVc) általános képletű vegyületet vagy ezek keverékét kapjuk. A XIV. reakciósémában Hét jelentése a fent meg­adott; Z jelentése jódatom, brómatom vagy perfluo­­ralkilszulfonát csoport, amely a heteroaromás gyűrű olyan helyzetéhez kapcsolódik, amely átmeneti fém által katalizált aril/alkinil kapcsolási reakciókban ak­tív. A (XXXIX) általános képletű vegyület Het-hez a Z kilépő csoport helyzetében kapcsolódik, g jelentése 1- 4; A’ jelentése 1-4 szénatomos alkiléncsoport; Q je­lentése bróm-, klóratopm vagy kis szénatomszámú al­­kil- vagy arilszulfonil-oxi-csoport és R4 és R5 a fenti jelentésű. A XIV. reakcióséma (11) lépése szerint valamely (XXXVIII) általános képletű vegyületet (ezek ismert vegyületek vagy ismert eljárásokkal állíthatók elő) va­lamely (XXXIX) általános képlet acetilén-származék­kal reagáltathatunk, fölös mennyiségű protonakcep­­tor (pl. trietil-amin) és megfelelő palládium-katalizá­tor [pl. bisz(trifenil-foszfin)palládium-diklorid] és adott esetben inert oldószer (pl. diklór-metán vagy di­­metil-formamid) jelenlétében, szobahőmérséklet és 100 “C közötti hőmérsékleten, a Z-helyettesítőtől, az oldószertől és az adott heteroaromás gyűrűtől függő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom