203861. lajstromszámú szabadalom • Merevkerámia hab és eljárás haboskerámia termék előállítására

1 HU 203 861 B 2 sára használjuk, vagy a szivacsszserű szerkezet megtá­masztására alkalmas bevonat anyagába keverjük. A reakció lefolytatásához a gőz vagy gáz halmazál­lapotú oxidálószeren kívül alkalmas lehet a szilárd vagy folyékony halmazállapotú oxidálószer is. A kü­lönböző halmazállapotú oxidálószerek keverékben szintén használhatók. Nem teljes listája az oxidálósze­reknek a következő: oxigén, nitrogén, halogének, kén, foszfor, arzén, szén, bór, szelén, tellur, ezek vegyületei és keverékei, mint például a szilícium-dioxid (ez kiváló oxigénforrás), metán etán, propán, acetilén, etilén és propüén (mint szén forrásai), továbbá a keverékek, mint levegő, H2/H2O és CO/CO2 keverék, amelyek kü­lönösen alkalmasak a környezet oxigén aktivitásának csökkentésére. Ennek megfelelően a találmány szerin­ti eljárással előállított kerámia testben lehetséges, hogy egy vagy több oxid, nitrid, karbid, borid és oxinit­­rid van, mint oxidációs reakciótermék jelen. Alumíni­um mint fém alapanyag alkalmazása esetén tehát az oxidációs reakciótermék lehet az alumínium oxidja, nitride, karbid ja, boridja, míg szilícium esetében a bo­rid, titánná] a nitrid, borid, stb. Általában megállapít­ható, hogy az oxidációs termékek a nitridek, boridok, karbidok, szilicidek és az oxidok. A folyamat molib­­dénből kiindulva molibdén-szilicid oxidációs reakció­termékkel is megvalósítható. A találmány szerinti eljárás foganatosításakor álta­lában gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószert hasz­nálunk. Ez azonban nem jelenti, hogy adott esetben nem lehet célszerű folyékony vagy szilárd halmazálla­potú oxidálószer alkalmazása. Ha a töltőanyagot átnö­vő kerámia szerkezet létrehozásához az oxidáló anya­got gáz vagy gőz szolgáltatja, a töltőanyagot olyan szerkezetűnek kell kialakítani, hogy ágya a gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószert átengedje, az lénye­gében akadálymentesen kerüljön az olvasztott fémmel kapcsolatba. A gőz vagy gáz halmazállapotú oxidáló­szer olyan gőzt vagy normál állapotban gáz alakú anyagot jelent, amely célszerűen atmoszférikus nyo­máson oxidáló környezet létrehozására képes. így pél­dául a gáz halmazállapotú oxidálószerek közül minde­nekelőtt az oxigén és az oxigéntartalmú gázok alkal­mazása a legcélszerűbb (ideértve a levegőt), és ha a fém alapanyag alumínium, a kerámia terméket alumí­­nium-oxidból kell előállítani, akkor nyilvánvaló gaz­dasági meggondolások miatt a levegő a legkedvezőbb oxidálószer. Ha az oxidálószert úgy azonosítjuk, hogy az egy megadott gázt vagy gőzt tartalmaz, esetleg eb­ből az anyagból áll, ez annyit jelent, hogy a megadott gőz vagy gáz az oxidálószerben a kizárólagos vagy leg­alábbis nagyobb részt alkotó összetevő, és ez alkalmas az oxidációs reakció feltételei között a fém alapanyag oxidálására. így például a levegő nitrogéntartalmú gáznak minősül, hiszen nitrogén tartalma sokkal na­gyobb, mint az oxigén mennyisége, mégis a levegőt oxigéntartalmú gáznak tartjuk, mivel a fém alapanyag axidálásának céljaira a levegő alkalmazása esetében a hatás mindenekelőtt az oxigén jelenlétének köszönhe­tő. Ennek megfelelően a levegő az oxigéntartalmú gáz kategóriájába esik, a nitrogéntartalmú gázok között a jelen találmány értelmében oxidálószerként nem em­líthető meg. A nitrogéntartalmú gáz, mint oxidálószer példája lehet a 96 tf% nitrogént és 4 tf% hidrogént tartalmazó formájú gáz. Szilárd oxidálószer alkalmazása esetén ezt általá­ban a töltőanyag ágyában eloszlatjuk, vagy a fém alap­anyag környezetében a töltőanyag adott részében ki­­keverten használjuk, amikoris szemcsés anyagként a töltőanyag részecskéivel keveredik, vagy a szemcsés anyag részecskéin létrehozott bevonatként van jelen. A szilárd oxidálószerek között varrnak elemek, mint a bór vagy a szén, de találhatók redukálható vegyületek, mint a szilícium-dioxid vagy azok a boridok, amelyek termodinamikai stabilitása kisebb, mint a fém alap­anyag és a borid reakciójával létrejövő terméké. így például szilícium-dioxidot szerves oxidálószerként alumíniumhoz alkalmazva a létrejövő oxidációs reak­ciótermék az alumínium-trioxid. Bizonyt» feltételek között a szilárd oxidálószer je­lenlétében lezajló oxidációs reakció olyan intenzív módon folyhat le, hegy az oxidációs reakciótermék a folyamat exoterm jellege miatt esetleg megolvad. Ez erőteljesen károsíthatja az előállított kerámia test szerkezeti homogenitását. Az exoterm reakciót elke­rülhetjük vagy lelassíthatjuk, ha a töltőanyagba vi­szonylagosan semleges összetevőket keverünk, ame­lyeket a kis reakcióképesség jellemez. A semleges töl­tőanyagok példái között szerepelnek azok, amelyek az adott oxidációs reakcióban reakciótermékkéni nyer­hetők. A folyékony oxidálószerek alkalmazása esetén a töltőanyag ágyának egészét vagy csak egy részét, még­pedig a megolvasztott fém alapanyag környezetében, impregnáljuk. Amikor folyékony oxidálószert emlí­tünk, olyan anyagot értünk ezen, amely az oxidációs reakció feltételei között folyékony halmazállapotú még akkor is, ha ezt a halmazállapotot szilárd halmaz- ■ állapotból kiindulva a megemelt hőmérséklet hatásá­val biztosítjuk. Ezért az oxidációs reakció hőmérsék­letén megolvadó sók is folyékony oxidálószernek mi­nősülnek. A folyékony oxidálószemek lehet folyékony halmazállapotú elővegyülete is, például olyan anyag oldata, amelyet a töltőanyag egészének vagy egy ré­szének impregnálására annak bemerítésével haszná­lunk, és amely az oxidációs reakció feltételei között megolvad vagy felbomlik és ezzel biztosítja a szüksé­ges oxidáló összetevőt. A folyékony oxidálószerek pél­dái között kell említeni a kis olvadáspontú üvegeket. Ha töltőanyagot is alkalmazunk, az állhat egy vagy több anyagból, ezek keverékeiből és lehet olyan össze­tevője, amely a polikristályos szerkezetben nem disz­­pergálódik. A kerámia előállításának folyamatában igen hasz­nos lehet, ha a fém alapanyaggal együtt dópoló anya­gokat használunk. Igaz, bizonyos fém alapanyagok kü­lönleges hőmérsékleti és oxidációs feltételek között a kerámia előállítását mindenféle adalékok és módosí­tások nélkül is képesek lehetővé tenni. A dópoló anya­gok azonban elősegítik a reakciókat. A szivacsszerke­zet fém alapanyagának kialakításában a dópoló anyag 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom