203836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés virslimassza-konzerv előállítására
1 HU 203 836 A 2 A találmány tárgya eljárás virslimassza-konzerv előállítására, amelynél az alapanyagokat darálással előaprítja, majd keverés közben vízzel, fűszerekkel és adalékokkal egészítjük ki, végül finomra aprítjuk, továbbá kapcsolási elrendezés az eljárás megvalósítására, amely az anyagáramlás iránya értelmében sorbakapcsolt darálókból Z-karos vagy csigás keverőgépből és finomaprítóként egy Stephan-mikrokutterből van összeállítva. A 126 600 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban hús erőtápszer előállítására egy olyan eljárás vált ismertté, valamint az alapanyagokat darálással, majd az adalékokkal kiegészítve legalább egyszer, újabb darálással aprítják készméretre. Az előtápszert a második darálást követően zsírozott formában kisütik és így hozzák forgalomba. Az eljárás egy másik változatánál a kisülés előtt még harmadszor is átdarálják az anyagokat, hogy pástétomszerű állapot éljenek el. Az eljárás egy további változatánál a kisütött húserőtápszert zsírpapírba csomagolják, dobozba helyezve csírátlanítják, majd a dobozt lezárva konzervként forgalmazzák. Az ismert megoldás hátránya abban van, hogy egyrészt az ismertetett alapanyagokból vörösárut nem lehet előállítani, másrészt a vörösárukra emlékeztető szemcsementes, finom állagot még három darálással sem lehet elérni, továbbá az alapanyag(ok)ba kevert adalékok homogenizálása sincs megoldva. A 32 29 567 sz. német közrebocsátási iratból hurkaszerű töltelékére előállítására egy olyan eljárás vált ismertté, amelynél a műveletek sorrendje rendre:- a húsból kézi vagy gépi sajtolás útján közelebbről meg nem határozott mennyiségű vizet távolítanak el;- a húst 2 'C körüli hőmérsékletre hűtik;- a húst gyorsvágó-keverőgépen kb. 1700/perc fordulatszámmal meghajtott késekkel 3-4 tányérfordulat közben előszárítják;- ezt követően az előaprított húshoz adagolják az adalékokat, így a fűszereket, a színstabilizátorokat, a korábban 8 napon kersztül 2 ‘C körüli hőmérsékleten szikkasztott szalonnát vagy adott esetben májat;- az anyagokat további 4 tányérfordulat közben keverik;- ezután újabb húst visznek be a keverékbe és az egészet újabb 12 tányérfordulat közben 8-10 mm méretre aprítják;- ezt a nyersanyagot egy közelebbről meg nem határozott - az utalás szerint szabadalmi bejelentés tárgyát képező - berendezéssel ismeretlen készméretre aprítják;- az aprítékot - célszerűen az atmoszférikusnál alacsonyabb nyomáson - azonnal természetes vagy mesterséges bélbe töltik;- majd a töltést követő mintegy 10 óra elteltével a hurkát 18-20 ‘C hőmérsékleten felfüstölik. Az ismert megoldás hátránya egyrészt az, hogy a kutterből kapott 8-10 mm szemcseméretű masszából egyetlen egy, további aprítással nem lehet a vörösáruktól elvárt homogén, finom állagot elérni; másrészt az, hogy a masszába a kutterbe aprítás-keverés során bevitt levegő mennyisége konzervgyártás során még vákuum-töltés mellett sem távolítható el. Ez utóbbi a bélbetöltés esetén komolyabb problémákat nem okoz, mivel a bél térfogata nem kötött, mint egy konzervdobozé és a fogyasztásig tartó rövid idő alatt a levegő nem károsítja az anyagokat A konzervgyártásnál a lezárt dobozba felesleges mennyiségben bekerült levegő azonban egyrészt meghiúsítja az előírt töltőtömeg beállítását, másrészt nemkívánatos elváltozásokat okoz a konzervált tennék állagában. A találmány feladata olyan megoldás kidolgozása, amellyel finomra aprított, homogén állományú és a konzerviparban szokásos dobozoláshoz szükséges, állandó vagy a tűréshatárokon belül változó sűrűségű vörösárut lehet előállítani. A találmány szerint ezt a feladatot azzal óljuk meg, hogy alapanyagonként 60-66 t% sertéshúsból és 10- 121% ipari szalonnából vagy 62-681% marhahúsból és 8-10 t% marhafaggyúból indulunk ki, ezt a darálással max. 3,0 mm szemcseméretre aprítjuk, majd keverés közben 5-8 t% fűszerrel és adalékkal, ezután 19- 211% vízzel egészítjük ki, végül a finomaprítás során az első lépésben max. 0,9 mm, a második lépésben pedig max. 0,7 mm szemcseméretre aprítjuk. Az eljárás során az alapanyagokat 0,18-0,221% fűszerrel, adalékként pedig 0,25-0,5 t% nátrium-pirofoszfáttal, 1,5-2,5 t% kukoricakeményítővel, 1,5— 2,51% búzaliszttel és 1,4-2,21% nitrites sóval egészítjük ki. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lényege, hogy a finomaprítóban az anyagáramlás iránya értelmében egymás mögött elrendezett két aprítóegység állógyűrűje és forgótárcsája közötti rések R-r méretkülönbsége max. 0,2 mm értékre van beállítva. A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a kapcsolási elrendezés vázlatát, a 2. ábra a finomaprító egy részének vázlatos hosszmetszetét mutatja. Az 1. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés technológiai felépítését mutatjuk be, amelyben az 1 daráló, a 2 keverőgép és a 3 finomaprító van az anyagáramlás iránya értelmében egymást követően sorbakötve. Az önmagában ismert 1 darálóba 3,0 mm átmérőjű furatokkal ellátott tárcsa van beépítve. Az önmagában ismert 2 keverőgép célszerűen 2-karos vagy csigás kivitelű. A 3 finomaprító a találmány szerinti megoldásnál egy Staphanmikrokutter. Az 1. ábra mutatja továbbá a 4 anyagáram haladási irányát és az 5 adalékok bekeverését A 3 finomaprító vázlatos hosszmetszetét a 2. ábrán tüntettük fel. A 3 finomaprító 6 házában a 4 anyagáramlás nyíllal bejelölt iránya értelmében egymást követően két, a 7 és 8 aprítóegység van elrendezve. A 7 és 8 aprítóegység 9 és 10 állógyűrűje a 6 házban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
