203832. lajstromszámú szabadalom • Azolil-metil-oxiránokat hatóanyagként tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények

1 Hü 203 832 B 2 A találmány tárgya az (I) általános képletű azolü-me­­til-oxiránszánnazékokat, réz- vagy savaddíciós sóikat hatóanyagként tartalmazó, növényi növekedést sza­bályozó készítmények. Az (I) általános képletben A adott esetben halogénatommal vagy 1 -4 szénato­mos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoportot, B adott esetben halogénatommal vagy 1 -4 szénato­mos halogén-alldl-csoporttal helyettesített fenilcso­portot és Z metincsoportot vagy nitrogénatomot jelent. Az (I) általános képletű azolil-metil-oxiránszárma­­zékok ismertek (lásd EP-A-94 564); ezeket gyógyszer­­készítmények, főleg antimycotica és növényvédősze­rek, főleg gombaölő készítmények hatóanyagaként al­kalmazzák. Ezeknek a vegyületeknek másfajta hatása eddig még ismeretlen volt. A találmány célja az volt, hogy az (I) általános kép­letű vegyületeknekúj alkalmazási területet találjunk. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű azolü-me­­tü-oxirán-származékok, réz- vagy savaddíciós sóik al­kalmasak a növényi növekedés szabályozására. Az A és B jelentésében szereplő halogénatom el­őnyösen fluor-, bróm- vagy klór-atom, és a fenücso­­port egy vagy több azonos vagy eltérő helyettesítőt tartalmazhat. A halogén-alkilcsoport előnyösen trif­­luor-metücsoport Különösen előnyös az az (I) általános képletű azolil­­metü-oxiránszármazékok, amelynek képletében A 4- fluor-fenü- vagy 4-klór-fenücsoportot, B trifluor-me­­tü-fenilcsoportot és Z nitrogénatomot jelent. Az (I) általános képletű vegyületekkel való sókép­zéshez alkalmas savak előnyösen a hidrogén-halogeni­­dek, így a sósav és a hidrogén-bromid, főleg azonban a sósav, amely az (I) általános képletű vegyületekkel kü­lönösen jól kristályosodó sókat képez, továbbá alkal­mas savak még a foszforsav, salétromsav, kénsav, a mono- és bifunkciós karbonsavak és hidroxi-karbon­­savak, így az ecetsav, oxálsav, maleinsav, borostyán­kősav, fumfirsav, borkősav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, valamint a szulfonsavak, így a p-to­­luol-szulfonsavésaz 1,5-naftalindiszulfonsav. Savaddíciós sók például a kloridok, bromidok, szul­fátok, nitrátok, foszfátok, oxalátok vagy a dodecil­­benzolszulfonátok. A sók hatásáért a kation a felelős, így az anion tetszőleges lehet. Az (I) általános képletű vegyületek - komplexei az (la) átlalános képletű ve­gyületek; a képletben X szervetlen sav anionját, példá­ul kloridot, szulfátot, foszfátot vagy bromidot, előnyö­sen azonban kloridot jelent. Az (I) általános képletű azolü-metü-oxiránszárma­­zékokat az EP-A-94 564 számú szabadalmi leírásban ismertetett módszerek segítségével állíthatjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületeknek két királis centruma van, és így ezeket általában diasztereomer elegyek formájában nyerjük. Ezeket a diasztereome­­rek szétválasztásával, különböző fizikai tulajdonsága­ik alapján például átkristályosítással, oszlopkroma­­tográfiával, nagy nyomású folyadékkromatográfiával (HPLC) tiszta enantiomerpárokká választhatjuk szét. Ezeket a tiszta enantiomerpárokat a racemátbontás ismert módszerével, például királis segédkomponens­sel való reawkcióval, a keletkezett diasztereomere­­legynek a fenti módon való szétválasztásával, majd a királis segédkomponens lehasításával vagy királis töl­teten végzett oszlopkromatográfiával, illetve nagy nyomású folyadékkromatográfiával (HPLC) tiszta en&ntiomerekké választhatjuk szét. A királis tölteten végzett kromatográf iánál az oszlop töltete lehet példá­ul királis, szilárd, kimoshatatlan segédanyaggal ellá­tott Kieselgel Az (I) általános képletű vegyületekkel a növényeket gyakorlatilag minden fejlődési stádiumukban külön­bözőképpen tudjuk befolyásolni, így az (I) általános képletű vegyületeket növekedésszabályozóként hasz­nosíthatjuk. Ezek hatásának sokfélesége elsősorban a következőktől függ: a) a növényfajtól és fajtától b) az alkalmazás időpontjától, a növény fejlődési stá­diumára vonatkoztatva és az évszaktól, c) az alkalmazás helyétől és az alkalmazási eljárástól (magok csávázása, talaj- vagy levélkezelés) d) a klimatikus faktoroktól, például a hőmérséklettől, a csapadék mennyiségétől, ezenkívül a nappalok hosszától és a fényintenzitástól is, e) a talaj állapotától (beleértve a trágyázást is) f) a hatóanyag kiszerelési formájától és az alkalmazás módjától g) a hatóanyag alkalamzott koncentrációjától. A találmány szerinti készítményeknek a mezőgaz­daságban és a kertészetben való különböző alkalmazá­si lehetőségei közül az alábbiakban felsorolunk néhá­nyat: A.A találmány szerinti készítmények hatóanyagai erősen gátolják a növények vegetatív növekedését, ami különösen a növekedési hosszúság csökkenésé­ben nyilvánul meg. így a kezelt növények csökkent növekedésűéit, ezenkívül még sötétebb levélszíne­ződést is meg lehet rajtuk figyelni. A gyakorlatban előnyösnek bizonyul például a fű növekedésének a csökkenése az utak szélén, a sövé­nyek mentén, a csatornák, rézsűin és a gyeppel borí­tott területeken, így a parkokban, a sportlétesítmé­nyekben, a gyümölcsösökben, a pázsitosokban és a repülőtereken, és ezáltal a munka- és költségigé­nyen gyepnyírást csökkenteni lehet. Ezenkívül gazdaságüag fontos a megdőlésre hajla­mos haszonnövényeknél, így a gabonánál, kukori­cánál, napraforgónál és a szójánál az állásszilárdság megnövekedése. Az így okozott szárrövidülés és szármegerősödés csökkenti vagy kiküszöböli a ha­szonnövények eldőlésének vagy megtörésének a ve­szélyét a betakarítás előtti kedvezőtlen időjárási vi­szonyok között. Fonos alkalmazási terület továbbá a gyapotnál a nö­vényi haszonnövekedés gátlása és az érési folyamat időbeli megváltoztatása. Ezáltal lehetővé válik en­nek a fontos haszonnövénynek a teljesen mechani­kus betakarítása. Az (I) általános képletű vegyületek alkalmazásával 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom