203825. lajstromszámú szabadalom • Sárga lófogú kukorica fajta

1 HU 203 825 A 2 A kukorica növény fajtaneve: 8FOO6 A találmány tárgya sárga lófogú kukoricafajta, amely beltenyésztéssel, a kukorica növények B14 cso­portjából ismételt szelektáló ciklusban nemesített sze­meskukorica. A találmány szerinti kukoricához legközelebb álló ismert kukorica fajtáknak több olyan hiányossága van, amelyek ezeknek az ismert fajtáknak széles kör­ben való elterjedését, termesztését hátrányosan befo­lyásolják. így például az A632 fajta hibrid kombináci­ókban nem elég szárazságtűrő és vetőmag terméshoza­ma is aránylag gyenge. A W401 és M017 fajtáknál a növény magassága csak gyenge és közepes közötti. Az F7 és az A654 fajtáknál a kukoricacső kocsány hossza termesztési és betakarítási szempontból nem megfele­lő. A kukoricacső hossza az A654 és M017 fajtáknál rövid. A találmány feladata új kukorica fajta létrehozása, amely hibrid kombinációkban a szárazságot az ismert fajtáknál jobban tűri, nagy vetőmag terméshozamú, és amelynél a növény magas, továbbá a kukoricacső és ennek kocsánya megfelelően hosszú. A találmány a kitűzött feladatot olyan sárga lófogú kukorica fajta létrehozása révén oldja meg, amelynél a gyökérzet jól fejlett, 3-8 mellékgyökérrel, a főszáron a levelek száma 12-16 közötti és a levelek félig-állók, a címer közepesen tömött típusú és helyzete vízszintes és függőleges közötti, a kukoricacső alakja hengeres, szélessége 4-6 cm, a szemsorok száma 14-16, a kuko­ricaszemek lófog típusúak és a szemkoronájuk sárga, a szakállhányás az ültetés után megközelítőleg 105 nap­pal következik be és a szakáll antociános színeződése csak igen gyenge, és amelynek jellemzője, hogy- a növény magassága közepes és erős közötti,- növényenként általában egy kukoricacső van,- a kukoricacső kocsányának hossza rövid és közepes közötti,- hibrid kombinációkban igen jó szárazságtűrő,- magtermése a B14 típusú beltenyésztésű vonalak átlagos szemtermésénél nagyobb,- ezermagtömege 200-240 g. A találmány szerinti kukoricát B14 csoportba tar­tozó növényekből ismert módon, ismételt szelektáló ciklusokban nemesítettük, illetve hoztuk létre. A találmány szerinti sárga lófogú kukorica fajtát részleteiben ábrákkal, illetve fényképekkel kapcsolat­ban ismertetjük, ahol az 1. ábra a gyökérzetet, a 2. ábra a fő szárat és az ezen levő leveleket, a 3. ábra a címert, a 4. ábra a kalászkapelyván levő antociános színzésű gyűrűt, a portokot és a bibét, az 5. ábra pedig a szakállt és ennek antociános színző­­dését mutatja. A találmány szerinti sárga lófogú kukorica alakta­ni, élettani és egyéb fontosabb tulajdonságai, illetve jellemzői a következők: Fiatal növény: Leveleinek száma 6-8; a növény ma­gassága a W401 és M017 fajtákhoz képest közepes és erős közötti; az első levélhüvelyen antociános színző­dés nincs vagy csak gyenge. Szár: A gyökérzet jól kifejlődött 3-8 mellékgyökér­rel (1, ábra); a növény magassága a talajfelülettől a címer csúcsáig megközelítően 180 cm; a harmadik és negyedik szárcsomó közötti köz hossza 12-15 cm; a levélhüvelyben az antociánmos színeződés gyenge vagy nincs; a tőből vagy gyökérből való hajtások száma 2 körüli (2. ábra) és csak gyenge sűrűségnél és igen kedvező termesztési körülmények között fordunak elő. Levélzet: A fő száron levő levelek száma általában 12-16; a levelek színe vüágos zöld; a levelek félig-álló helyzetűek (2. ábra); a levéllemezek hossza megközelí­tően 60-80 cm, szélessége 8-11 cm; szárazságot és/vagy a vegetatív növekedés folyamán hőhatás foly­tán keletkezett feszültséget követően a levélcsúcsokon és/vagy a levélszéleken jellegzetes pörkölődési jelen­ség mutatkozik; a levélhüvely széle nem szőrözött, a levéllemezeken hullámosság nem fordul elő. Virágzat: A címer közepesen tömött típusú (W401- hez hasonlóan) (3. ábra). Helyzete vízszintestől függő­legesig terjed (mint F2-nél); a fő címerág száma köze­pes és kevés között (az F2-nél és F7-nél ismert számok között); a fő címertengely hossza a legalsó mellékág felett közepes és hosszú közötti, 18 cm és 25 cm között változó; a kalászkapelyván az antociános színezésű gyűrű csak gyenge (mint F2-nél) (4. ábra); a portok színe az F2-nél láthatóan hasonló halványrózsaszín, a bibe csak kissé halványrózsaszín, az F7 'és F2 bibeszí­nek közötti színű. Kukoricacső: Növényként általában egy kukorica­cső van, amelynek átlagos magassága körülbelül 70 cm; a kukoricacső kocsány hossza (az F7-tel és az A654-gyel összehasonlítva) rövid és közepes közötti, a burok hossza is aránylag rövid és a burok levéllemezei úgy vannak kifejlődve, hogy a kukoricacső csúcsát fe­dik; a kukoricacső alakja hengeres, hossza (az A654- gyel és M017-tel összehasonlítva) közepes és hosszú közötti, a szélessége megközelítően 4-6 cm. Fosztott cső: A fosztott csövön pigmenttel való szín­­ződés látszik; a fosztott csövön levő szemsorok száma nagy, általában 14 és 16 közötti; a magvak lófog típu­súak és a fosztott csövön párhuzamos sorokban van­nak; a szemkorona színe sárga. Termés: A vetőmag terméshozam a B14 típusú bel­tenyésztésű vonalak átlagánál nagyobb; az ezermagtö­­meg megközelítően eléri a 220-240 grammot. Egyéb jellemzők: A szakállhányás a vetés után meg­közelítően 105 nappal jelentkezik; a szakáll antociá­nos színződése csak igen gyenge (5. ábra). A találmány szerinti sárga lófogú kukorica fajta el­őnyös tulajdonsága, hogy a szárazságot igen jól tűri, vetőmag terméshozama igen nagy, homogén, igen sta­bil és a kereskedelemben kapható más kukorica faj­táktól igen könnyen és jól megkülönböztethető. SZABADALMI IGÉNYPONT Sárga lófogú kukorica fajta, amelynek fajtaneve 8F006, és amely a B14 csoportba tartozó növényekből 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom