203820. lajstromszámú szabadalom • Olvadószál erősáramú gyorskiolvadású olvadóbiztosítóhoz

1 HU 203 820 A 2 szonylag nagy veszteség. A javasolt kialakítású olvadó­szállal ellátott gyorskiolvadású olvadóbiztosító veszte­sége a hagyományosan felépített olvadóbiztosítókhoz viszonyítva lényegesen, kísérleti méréseink szerint több, mint 50%-kal kisebb. Ez a kitüntetett szakasz az olvadószál saját anyagából, a fémszalag egyszeri alak­ra vágásával létrehozható, így könnyen és olcsón gyárt­ható. A javasolt olvadószál egy előnyős kiviteli alakja értelmében a túláram-olvadószakasz az olvadószál csatlakozó végével szomszédosán van kiképezve, így az olvadóbiztositónak az olvadószálhoz képest nagytö­megű érintkező és csatlakozó részei által kialakuló hővezetés hatásosan hiti ezt a részt, így az olvadószál viszonylag túlterhelt szakasza is olyan hőmérsékleti marad, amelyen az olvadószál névleges áramokon még nem olvad ki. A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajz segítsé­gével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt olvadószál néhány példakéntí kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti olvadószál egy lehetséges kiviteli alakjának nézete, a 2. ábrán a javasolt olvadószál egy további lehetséges kiviteli alakja túláram-olvadószakaszának részlete látható, és a 3. és 4. ábrán a javasolt olvadószál túláram-olvadó­szakaszának további lehetséges kialakításait tüntettük fel vázlatosan. A csupán előnyös példakéntí kiviteli alakként bemu­tatott 1 olvadószál szokásos módon, fémszalagból van kiképezve, és túláram hatására kiolvadó 2 olvadósza­kaszt, valamint zárlati áram hatására kiolvadó, az 1 olvadószál keresztmetszetéhez viszonyítva szűkített keresztmetszeti három 3 olvadószakaszt tartalmaz. A 2 olvadószakasz az 1 olvadószál csatlakozó végével szomszédosán van kialakítva a fémes csatlakozórészek hőelvezetésének kihasználása érdekében. A zárlati áram 3 olvadószakaszok száma és kialakítása az olva­dóbiztosítót tartalmazó áramkör feszültségétől és a kí­vánt zárlati megszakítóképesség nagyságától függ, en­nek taglalása túlmegy e leírás keretein. A 2. ábrán az 1 olvadószál 2 olvadószakaszának egy lehetséges kiala­kítását mutatjuk be részletesebben. A 2 olvadószakasz két párhuzamos 4,5 áramutat tartalmaz, amelyek veze­tőképessége egymástól eltérő. Az egyik 4 áramút hossza mentén állandó keresztmetszeti, míg a másik 5 áramút hossza mentén változó keresztmetszetien van kialakítva. Az S áramút a 4 áramút keresztmetszeténél nagyobb keresztmetszeti 6 szakaszból, valamint a 4 áramút keresztmetszeténél kisebb keresztmetszeti 7 szakaszból tevődik össze. A 6 és 7 szakaszok 1 olvadó­szál mentén mért hosszúságának aránya 2:1-4:1 tarto­mányba esően lehet megválasztva, ez az arány a 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál 4:1. Egy előnyös ki­alakítás szerint a 4 áramút hossza mentén állandó szé­lességi és az 5 áramút 6 szakasza lényegesen szélesebb nála, míg a 6 szakaszhoz csatlakozó 7 szakasz lényege­sen keskenyebb; mint a-4 áramút szélessége. A 6 és 7 szakasz együttes vezetőképessége nagyobb a 4 áramút vezetőképességénél, így az árameloszlás a 4 és 5 ára­­mútban például 60%-40%, és a kisebb áram a 4 áram­­útón folyik. A túláram hatására bekövetkező kiolvadást a 4 áramútban és az 5 áramút egyes 6,7 szakaszaiban fellépő áramsűrúségek miatt keletkező hőfoknöveke­dés és a környezeti hőelvezetés hitőhatásának viszo­nya határozza meg. A párhuzamos 4, S áramutak veze­tőképességének arányából következően a legnagyobb áramsűhíség az 5 áramút 7 szakaszán lép fel. Túláram esetén a 7 szakaszon a nagy áramsűriség és a meredek hőfokgradiens miatt gyors kiolvadás következik be. Ennek hatására a teljes áram a 4 áramútba terelődik át és több, mint kétszeresére növekszik, ami azonnali kiolvadást eredményez. Az 5 áramút 7 szakaszának majd a 4 áramúinak az egymást követő kiolvadása tehát az áramkört már kis túláram esetén is igen gyor­san megszakítja. A párhuzamos 4, S áramutak együttes vezetőképessége az 1 olvadószál többi részéhez képest nagy, így az itt fellépő veszteségi teljesítmény kicsi. Az üzemi áramok környezetében a keletkező és az elveze­tett hőmennyiségek egyensúlyban vannak. A 6, 7 sza­kaszokból álló S áramút tetszőleges alakú lehet és a 6 szakasz több részből is állhat. Erre látható példa a 3. és 4. ábrán, ahol az 5 áramút 6 szakasza a keskeny és rövid 7 szakasz két oldalán van kiképezve, ami a leírt működést nem befolyásolja. A 4 és 5 áramútban keletkező eltérő áramsűrűségek miatt a 4, 5 áramutak vezetőképessége az üzemi ára­moktól függően változik, minek következtében az ára­meloszlás a 4, 5 áramút között az üzemi áram nagysá­gától függően változik. A 4 és 5 áramutak veszteség­csökkentő sönthatása természetesen csak ugyanazon az 1 olvadószálon történő kialakítás esetén valósul meg, így a 4, 5 áramutak egymástól független, párhuzamos olvadószálakra nem bonthatók szét Az 1 olvadószál 3 olvadószakaszai a nagyobb zárlati áramok hatására olvadnak ki és a 2 olvadószakasszal együtt biztosítják az 1 olvadószál megszakítóképességét. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Olvadószál erősáramú gyorskiolvadású olvadóbiz­tosítóhoz, amelynek fémszalag mentén sorosan kialakí­tott, túláram hatására kiolvadó olvadószakasza és zárlati áram hatására kiolvadó legalább egy, szűkített kereszt­metszeti olvadószakasza van, azzal jellemezve, hogy a túláram-olvadószakasz (2) két párhuzamos, egymástól eltérő vezetőképességű áramútból (4,5) van kiképezve, ahol az egyik áramút (4) hossza mentén állandó kereszt­metszeti és a másik áramút (5) hossza mentén változó keresztmetszetien van kialakítva úgy, hogy legalább egy, az egyik áramút (4) keresztmetszeténél nagyobb keresztmetszeti szakaszból (6) és az egyik áramút (4) keresztmetszeténél kisebb keresztmetszeti szakaszból (7) áll, amelyek olvadószál (1) mentén mért hosszúsá­gának aránya 2:1-4:1 tartományba esően van megvá­lasztva. 2. Az 1. igénypont szerinti olvadószál, azzal jellemez­ve, hogy a túláram-olvadószakasz (2)-az olvadószál (1) csatlakozó végével szomszédosán van kiképezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom