203813. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés nagysebességű jelminta előállítására, előnyösen memória áramkörök vizsgálatához
1 HU 203 813 B 2 Az áramköri elrendezésre jellemző, hogy az illesztőegység (1) kimenete (13) és első kimeneti vonalcsoportja (014) másik regiszter bemenetére (32) és bemeneti vonalcsoportjára (31), a mikroprogramtár (2) első kimeneti vonalcsoportja (23) háttérregiszter (5) első bemeneti vonalcsoportjára (51), második kimeneti vonalcsoportja (24) referenciaregiszter (6) második bemeneti vonalcsoportjára (62) harmadik kimeneti vonalcsoportja (25) dekódoló egység (7) második bemeneti vonalcsoportjára (72), a másik regiszter (3) kimeneti vonalcsoportja (33) komparátor (8) első bemeneti vonalcsoportjára (82) van kötve. A háttérregiszter (5) kimeneti vonalcsoportja (54) a komparátor (8) második bemeneti vonalcsoportjára (92) és szelektoregység (13) negyedik bemeneti vonalcsoportjára (134) csatlakozik. A referenciaregiszter (6) első kimeneti vonalcsoportja (64) a komparátor (8) harmadik bemeneti vonalcsoportjára (84), második szelektor (10) első bemeneti vonalcsoportjára (101) és a szelektoregység (13) második bemeneti vonalcsoportjára (114) csatlakozik. Az első szelektor (9) kimeneti vonalcsoportja (93) és a második szelektor (10) kimeneti vonalcsoportja (103) összeadó egységen (11) keresztül a szelektoregység (13) harmadik bemeneti vonalcsoportjára (133), a szelektoregység (13) kimeneti vonalcsoportja (135) kimeneti átmeneti regiszter (14) bemeneti vonalcsoportjára (141) csatlakozik. A kimeneti átmeneti regiszter (14) kimeneti vonalcsoportja (143) egyben az áramköri elrendezés kimeneti vonalcsoportját (Ki) képezi (1. ábra). A találmány tárgya áramköri elrendezés nagy sebességű jelminta előállítására, előnyösen memóriaáramkörök vizsgálatához. A digitális integrált áramkörök működését ellenőrző mérőautomaták egyik alapvető egysége a jelminta-generátor, amely a bemeneti és a kimeneti jelminták előállítására szolgál. A jelmintákat két kategóriába sorolják aszerint, hogy reguláris felépítésű áramkörök (pl RAM), vagy nem reguláris, random felépítésű áramkörök (pl. ROM) tesztelésére szolgálnak. Általános gyakorlat, hogy az előbbi jelmintákat algoritmus jelminta-generátorral, míg az utóbbiakat szógenerátorral állítják elő. Egy algoritmikus jelminta-generátor független cím, adat, valamint vezérlő szekciókat tartalmaz. A cím- és adatgenerátorok közül a címgenerátor a bonyolultabb felépítésű, mert a vizsgáló algoritmusban a cím^si szekvencia támaszt nagyobb követelményeket a realizáló áramkörrel szemben. Az adatgenerátor az előállított jelminta szélességében, a megvalósított utasítások választékában, valamint a vizsgált feltételek számában tér el az előbbitől. A technikai szintet képviselő megoldások közül az EMG gyártmányú, ICOMAT 110/C típusszámú berendezést említjük, amelynél a címgenerátor mellett külön összeadó egység van. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy egyrészt a képződött eredmény a következő ciklusban mint kiindulási érték nem használható fel, másrészt működési sebessége a kívánt igényeket nem elégíti ki. A találmány szerinti megoldás célul tűzte ki az ismert megoldás hiányosságainak megszüntetését és olyan áramköri elrendezés létrehozását, amely jól megszerkesztett jelminta-generátor struktúraként alkalmas a címgenerátor, vagy címgenerátorok és egyszerűsítések után adatgenerátor funkció megvalósítására, így a különböző szükséges logikai függvények: inkrementálás, dekrementálás, negálás, jobbra-baira történő léptetés, törlés, tartós és külső értéktöltés műveletek nagy sebességű előállítására. A találmány szerinti megoldás a korszerű felépítésű algoritmikus jelminta-generátor univerzális építőele-20 me, amely felhasználható X és Y címgenerátorként, valamint egyszerűsített változatban adatgenerátorként is. A címgenerátor szétválasztása önállóan programozható X és Y generátorra lehetővé teszi az összes korszerű vizsgáló algoritmus megvalósítását. 25 A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapul, hogy ha a jelminta-generátor struktúrát úgy alakítjuk ki, hogy az áramköri elrendezésébe egy öszszeadó egységet szervesen beleintegrálunk, azaz párhuzamosan programozható háttérregisztert és referen- 30 ciaregisztert, valamint ezekhez csatlakozó szelektorokat alkalmazunk, akkor az összeadó egység kimenetén a háttérregiszter és a referenciaregiszter tartalmának összege, a háttérregiszter-tartalom és egy konstans összege, a referenciaregiszter-tartalom vagy egy kons- 35 tans, mint eredmény jelenik meg. A találmány szerinti áramkör külön háttér- és referenciaregisztert tartalmaz, a mikroprogram ezeken egymástól független műveleteket írhat elő. Az elnevezés a regiszterek szokásos szerepére utal. 40 A referenciaregiszterben célszerűen az éppen vizsgált cella címe van, amely a program külső ciklusában változik. A háttérregiszter a program belső ciklusában tehát sűrűbben változik, ez címzi a tár többi celláit, amelyeknek a referenciacellára tett hatását vizsgáljuk. 45 Beépítésre került egy összeadó egység is, megfelelő bemeneti adatválasztóval. Ez lehetővé teszi, hogy egy mikroutasítás végrehajtása közben három művelet történjen: a háttér- és refrenciaregiszterek töltése vagy más, egyoperandusú művelet végzése rajtuk és a kivá- 50 lasztott operandusokkal történő összeadás. Az áramköri elrendezés kimenetén is szelektoregység van, amely kimenetként akár a háttér-, akár a referenciaregiszter, akár az összeadó kimenetét meg tudja jeleníteni. Az összeadás eredménye a következő mikroutasításban a 55 háttérregiszterbe visszaírható, ez az összeadó adatválasztási lehetőségével együtt sokoldalú programozhatóságot tesz lehetővé. A háttér- és referenciaregiszterek kimenetére komparátoregységet kapcsoltunk. A mikroutasítás végrehajtásakor a háttér- és referenciaregiszte- 60 reken elvégzett műveletek eredménye a feltételregisz-2
