203811. lajstromszámú szabadalom • Rendszer hőenergia, különösen geotermikus energia kinyerésére és átvitelére fűtési célból

1 HU 203 811 B 2 A találmány tárgya rendszer hőenergia, különösen geo­termikus emgia kinyerésére és átvitelére fűtési célból, például kórházakban, lakó- és közösségi épületekben, amelynek egy darabból készült tömlőkötege, előnyö­sen műanyag tömlőkötege van, amelyben több, azonos síkban elrendezett csatorna van kialakítva és ezek vé­güknél fogva gyűjtőcsatorna segítségével össze vannak kötve, ahol a tömlőköteg adott esetben hőszivattyúval van összekapcsolva. Hőenergia kinyerésére és átvitelére különféle formá­ban kialakított rendszerek ismeretesek. Az ismert rend­szerek túlnyomórészt geotermikus kollektorban, nap­­kollektorban vagy pedig padlóban elrendezett, legkü­lönfélébb anyagokból készült, merev vagy flexibilis csőrendszerből vannak kialakítva. Ismeretesek rendszerek fémből vagy műanyagból készült egy- vagy többkamrás kivitelben, amelyek szerkezetileg legeltérőbb profillal és alakúra vannak kiképezve. Hálós szerkezetű abszorberek váltak ismeretessé, amelyek több hajlékony, feltekerhető, bordával össze­kötött tömlőből vannak kialakítva és rögzítőékkel he­lyükön meg vannak fogva. Ilyeneket alkalmaznak nap­­kollektorokban. A megoldás hiányossága, hogy az abszorbert nem lehet gépi úton elhelyezni és a csatlakozásokat is csak az elhelyezése után lehet felszerelni. A geotermikus kollektornál csövek és tömlők rendszeréről van szó, amelyek földszondaként vannak kiképezve, és a talaj­ban minden lehetséges irányban el vannak helyezve. A csövek vagy a tömlők és a talaj közötti közvetlen érintkezés biztosítja a jó hőátvitelt. A geotermikus kollektor hőcserélőként van kiképez­ve, amely hőenergiát vesz fel a talajból és másrészt pedig a talajnak hőenergiát le is ad. A talajból felvett hőenergiát például hőszivattyú se­gítségével lehet felhasználni fűtési célokra. Ismeretes a 644 682 számú svájci szabadalmi leírás­ból geotermikus kollektor hőszivattyús berendezések­hez, amelynek kollektorcsövei a talajban egymás felett vannak elrendezve, végüknél fogva függőlegesen el­rendezett gyűjtőcsövek útán a kollektorcsövek össze vannak kapcsolva a hőfelvevő közeg be- és elvezetésé­re. Ilyen kialakítású geotermikus kollektor elrendezésé­hez kb. 50 cm széles és különféle hosszúságú árokra van szükség. Az ismert megoldás hiányossága mindenekelőtt ab­ban van, hogy a kollektorcsövek a hő fő áramlási irányával párhuzamosan vannak elrendezve és ezáltal azok egymásra kölcsönös hatást gyakorolnak, ahol a fő hőáramlási irány a földfelületre merőleges befelé, hi­szen tudvalevő, hogy a föld felületén keresztül a kör­nyezetből hőenergiát vesz fel, például napsugárzás út­ján, amelynek az egyik része, a döntő hányad merőle­gesen hatol be a talajba, míg egy kis hányada oldalt halad a talajban. Ilyen jellegű kollektorszerelés költséges és bonyo­lult technológiát igényel, mivel ennek nagy részét csak a gödörben lehet foganatosítani. Nagy kapacitású be­rendezések igen jelentős mértékű földmunkálatokat igényelnek. Ismeretes a 3 037 755 számú NSZK-beli közzétételi iratból eljárás geotermikus energiát felvevő vagy tároló geotermikus kollektorok kialakítására, amelynél a csö­vek vagy a tömlők a talajban vízszintesen és egymás mellett párhuzamosan vannak elrendezve. A csövek vagy a tömlők kb. 0,8 m széles, két, egymással szemben kialakított árokban horizontális fú­róberendezés, vagy más ehhez hasonló berendezés se­gítségével vannak lefektetve. Ezekben az árkokban gyűjtőcsővezetékek vannak elrendezve. A megoldás hiányossága, hogy a csővezetékek vagy pedig a tömlők horizontális fúrókészülékkel történő lefektetése bonyolult technológiát igényel. Ha pedig nagy kapacitású létesítményekre van szükség, akkor több kollektort kell kialakítani. A fúrással bejuttatott csővezetékek vagy tömlők, a furatok nagyobb átmérője következtében nem érintkez­nek kielégítő mértékben a körbevevő talajjal. Ennek a következménye a rosszabb hővezető képesség és ezál­tal a geotermikus kollektor alacsony hatásfoka. Mivel valamennyi ismert geotermikus kollektornál üzembehelyezés előtt légteleníteni kell a rendszert, az összes csővezetéket vagy tömlőt lejtéssel kell elrendez­ni, lefektetni és a légtelenítés lehetőségét is biztosítani kell. A találmány célja egy olyan rendszer kialakítása hőenergia kialakítására és átvitelére, amelynek hatásfo­ka jó, kis anyagfelhasználás mellett megvalósítható, továbbá különösebb szerelés nélkül viszonylag egysze­rű technológiával lefektethető. A találmány feladata rendszer kialakítása hőenergia kinyerésére és átvitelére, amelynek jó hővezető képes­sége van és egyenletes hőátvitelt biztosít. A kitűzött feladatot a bevezetőben említett rend­szernél úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy a műanyag tömlőkötegek megkeményedő anyagba, pél­dául betonba vannak lefektetve s bennük a megkemé­nyedő anyag megkötéséig üzemi nyomás van kialakít­va. Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a műanyag tömlőkötegek hosszirányukban kúposán és egy- vagy pe­dig kétoldalt laposra vannak kiképezve, ahol az egyes csatornák közötti válaszfalak a tömlők falvastagságánál vastagabbra és párhuzamosan vannak kialakítva. A találmány szerinti rendszert az alábbiakban kivite­li példa kapcsán rajzon ismertetjük részleteesbben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti rendszer műanyag tömlőkötegből, amely gyűjtővezetékkel van összekap­csolva, felülnézetben, valamint a 2. ábra a találmány szerinti rendszer műanyag tömlőkötege talajban lefektetve, metszetben. Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti rendszer azonos hosszúságú, négy 1 műanyag tömlő­kötegből van kialakítva, amelyek végüknél fogva 4 gyűjtővezeték segítségével vannak összekapcsolva. Az 1. ábrában a nyilakkal a hőhordóközeg áramlásiránya van ismertetve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom