203804. lajstromszámú szabadalom • Hasított persely
1 HU 203 804 B 2 A találmány tárgya olyan hasított persely, amelyben a hasítékot határoló felületek legalább egyikén legalább egy, a hasítékba benyúló bütyök van, és amely elsősorban billenő- vagy lassan forgó csapok, illetve tengelyek ágyazására használható, például erőgépek, mezőgazdsági gépek vagy bányagépek karjainál. Az ilyen és hasonló célokra évtizedek óta alkalmazott hasított perselyek általában lemezből készülnek melegalakítással. A hengeres alakúra hajlított lemez végei nem érintkeznek és az így létrejövő hasíték lehetővé teszi, hogy a perselyt külső átmérőjénél kisebb furatba sajtolva rugalmas deformáció keletkezzék. Ez a rugalmas deformáció szorítja a persely külső palástját a befogadó furatba és biztosítja a persely rögzítését. Idővel az ilyen hasított perselyekkel szemben a támasztott követelmények megnövekedtek, azaz gyakran szükséges viszonylag nagy rögzítőerők biztosítása a persely deformációjával. A persely által biztosított rugalmas deformáció azonban csak bizonyos határok között fokozható: kis átmérőjű csapok, illetve tengelyek ágyazására konstrukciós okokból általában nem lehet igen nagy falvastagságú perselyeket alkalmazni, nagyobb tengelyek esetében pedig a perselyek faivastagságának a lemezek megmunkálhatósága szab határt. Ezért vált szükségessé olyan hasított perselyek kialakítása, amelyek nagyobb rögzítőerőt biztosítanak anélkül, hogy a persely falvastagságát jelentősen növelni kellene. Ilyen perselyt ismertet a DE PS 29 18 350 számú szabadalmi leírás. Itt a persely hasítéka V-alakban van kialakítva és a furatba történő besajtoláskor a hasítékot határoló élek, illetve peremek összeérve nem csupán rugalmas, hanem maradó alakváltozást is szenvednek és ezáltal a rögzítőerő jelentős mértékben megnövekszik. Ez a megoldás a gyakorlatban igen jól bevált, de ugyanakkor bizonyos korlátái is kiderültek: a maradó alakváltozás a hasíték teljes hossza mentén történik és viszonylag kismértékű. Ebből következően a megfelelő rögzítőerő eléréséhez pontosan a kívánt deformációt biztosító szűk tűrésű furatot kell készíteni, ami viszont a gyártási költségeket növeli és bizonyos esetekben nem megoldható. A másik alapvető probléma az ilyen hasított perselyekkel, hogy a maradó alakváltozás mértéke csak igen korlátozottan, eloszlása pedig egyáltalán nem szabályozható. Kisebb átmérőjű és hosszú perselyek esetében például fölöslegesen nagy a rögzítőerő. A maradó alakváltozás eloszlásának egyenletessége egyrészt azért jelent hátrányt, mert a perselynek a furatba történő besajtolásakor a művelet első pillanatától kezdve nagy besajtolóerőt és pontos helyezést igényel. Ez gyakorlatilag csak műhelyben biztosítható, így a munkagépek helyszíni javítása, szerelése nem megoldható. Másfelől számos olyan felhasználási terület létezik, ahol a perselyt befogadó furat falvastagsága nem egyforma (például a persely egy vagy két lemez által alkotott karba hegesztett hüvelyben helyezkedik el és hosszúsága jóval nagyobb, mint a lemez vastagsága), amikor is a rögzítőerőt döntőén a persely bizonyos szkaszaira célszerű koncentrálni. Ez a teljes hosszában deformálódó perselyek esetében egyáltalán nem lehetséges. Ezért jelentkezett az idők folymán igény olyan hasított perselyekre, amelyek viszonylag nagy rögzítőerőt biztosítanak, anélkül, hogy ehhez pontos befogadófurat készítése lenne szükséges és ugyanakkor az említett nagy rögzítőerő tág határok között, szükség esetén a persely hossztengelye mentén is változtatható. A kitűzött feladatot olyan hasított persellyel oldottuk meg, amelynek hasítékát határoló felületek legalább egyikén legalább egy, a persely anyagából kisajtolt olyan, a hasítékba benyúló bütyök van, amelynek legnagyobb sugárirányú mérete kisebb, mint a persely falvastagsága. A persely hasítékának egyik van mindkét oldalán több bütyök is lehet és ezek nagysága is különböző lehet. Ha a hasíték mindkét oldalán több bütyköt alakítunk ki, ezek elhelyezkedhetnek egymással szemben vagy egymáshoz képest eltoltan is. Az így kialakított hasított perselyek lényegében ugyanakkora rögzítőerőt biztosítanak, mint a DE PS 29 18 350 számú szabadalmi leírásban ismertetettek, ugyanakkor azonban ennek eléréséhez lényegesen nagyobb tűrésű furat elegendő és a bütykök számának, illetve eloszlásának változtatásával az elért rögzítőerő nagysága és eloszlása is szabályozható. Ez azt jelenti, hogy az ilyen perselyek felhasználása egyszerűbb és olcsóbb konstrukciót tesz lehetővé, másfelől biztosítja a helyszíni szerelés lehetőségét is. A perselyek bütyök nélküli végeinél ugyanis a hasítékok összeszoríthatók és a perselyek vége könnyen a befogadófuratba illeszthető. A furatba illesztett szakasz megfelelő megvezetést biztosít ahhoz, hogy ezután a persely kézi szerszámokkal is beüthető legyen. így a meghibásodott gépeket, berendezéseket nem szükséges javítás, illetve alkatrészcsere céljából műhelybe szállítani. Megjegyezzük, hogy ismert olyan helyzetbiztosító szeg, amely ugyancsak hasított perselyként van kialakítva és ahol a feszítőerő növelése érdekében a hasítékot határoló felületek legalább egyikén olyan kiugró részek vannak kialakítva, amelyekkel szemben a hasítékot határoló másik felület közelében gyengítő furatok vannak. Ily módon amikor a peremeket egymáshoz szorítják, a kiugró részek a szemközti felületek gyengített szakaszait benyomják és az így létrejövő maradó alakváltozás útján biztosítják a megnövelt rögzítőerőt. Ezt a megoldást írja le a DE PS 11 57 856 számú szabadalmi leírás. Ezzel a kialakítással azonban a rögzítőerő csak kismértékben növelhető és a jelen találmány tárgya szempontjából alapvető hátránya a megoldásnak, hogy forgó-, illetve billenőelemek ágyazására egyáltalán nem használható, minthogy a deformáció során a persely deformált anyaga bizonyos helyeken benyúlik a persely belső palástja által határolt térbe. Ez természetesen a helyzetbiztosító funkciót nem zavarja, ugyanakkor azonban a találmány szerinti területen történő alkalmazását megakadályozza. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
