203799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősített talajszerkezet előállítására
1 HU 203 799 B 2 injektálócsövek, míg az xl...x5 és yl...y5 csövek egyenletes legyezőszerű kiosztásban készültek, miként a további csöveknél is látszik a 2. ábrán. Az injektálócső elhelyezése után kezdjük meg az injektálóanyag összekeverését és a besajtolást. A példa szerinti esetben a kiüregelődések nagysága miatt homokkal készített injektálóhabarcsot készítünk 870 liter ivóvíz minőségű víz 300 kg S54 jelű cement 50 kg F2 jelű bentonit 100 kg homok és 9 liter RETARDOL márkanevű kötéskésleltető felhasználásával. Az injektálószivattyút injektálótömlővel az injektálócsőhöz kapcsoljuk és először valamelyik x síkban levő csővel kezdjük a besajtolást. Előírt, a példa szerinti esetben 1200-1500 liter/óra besajtolási sebesség mellett 8 bar-os nyomás elérése után az injektálócsövet 1,5 m hosszban visszahúzzuk és az injektálást az új helyzetbe került perforáción keresztül folytatjuk. Az injektálást a cső fokozatos visszahúzásával mindaddig folytatjuk, míg a talaj hézagait az erősítendő zóna tervezett részén teljesen ki nem töltöttük. A cső szakaszos visszahúzása közben egyegy csőtagot szakaszonként eltávolítunk, és az injektálótömlőt újra a csővéghez csatlakoztatjuk, és így folytatjuk az injektálást. A példa szerinti esetben először az x injektálócsősíkban levő csöveken hajtjuk végre a besajtolást, és az előzőekhez hasonló módon ezután injektáljuk az y síkban elhelyezett csöveket. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze. Az indítóüregből történő injektálócső-telepítéssel a lehető legegyszerűbben lehet a nehéz fúrási munkát kiküszöbölve, az épületszerkezeteket elkerülő helyzetbe hozni az injektálócsöveket. A csövek közel vízszintes telepítése megnöveli a csövek kihasználtságát, mert a szabad talajfelszín közelsége miatt alkalmasan nagy besajtolónyomás kialakulását lehetetlenné tevő ágyazási viszonyok a teljes csőhossznak viszonylag rövidebb szakaszára korlátozódnak. További előnyt jelent a csövek bejuttatására előnyösen alkalmazható besajtolás, amely mód élőmunka-, anyag- és enerigatakarékos az egyéb eljárásokhoz viszonyítva. Végül igen előnyös, hogy az eljárással olyan erősített térelemek hozhatók létre, amelyek húzásra és hajlításra is igénybe vehető vonalasán erősített talajszerkezetek sorából, illetve keresztező irányú sorainak rendszeréből felépülve jelentős terhelésnövelést is lehetővé tesznek, és a pont-, tömb- vagy sávalappal épített épületet bontási munkák nélkül a talajcserére vagy lemezalapra épített szerkezet előnyös tulajdonságaival lát el. Mindezen előnyös tulajdonságok a találmány szerint az üzemvitel legkisebb zavarásával, üzem közben, előnyben az épületen kívüli munkaterületről valósíthatók meg. Az eljárás foganatosítása mindazonáltal nem kívánja meg az épület körüljárhatóságát. Egyoldalon létesített aknákból vagy árokból, vagy az épületen belül adódó legkedvezőbb helyen létesített aknából, sőt teljesen független helyről a kezelendő talajtömeg közelébe vezetett táróból is végrehajtható a csövek kihajtása és az injektálás, és ezzel a találmány szerinti eljárás megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás erősített talajszerkezet előállítására utószi- Iárduló anyagnak injektálócsöveken keresztül a talajba sajtolásával, különösen meglevő építmények alatti talajtartomány stabilizálására, azzal jellemezve, hogy az erősítendő talajtőmeggel azonos, vagy lényegében azonos magasságban levő munkahelyről, például az altalajban kiképzett indítóüregből az erősítendő talajtömegbe legalább egy vízszintes, vagy közel vízszintes felület mentén juttatunk - előnyösen egymással párhuzamosan, vagy legyező alakban elhelyezkedő - injektálócsöveket, és az utószilárduló anyagot ezeken keresztül a talajba sajtolva alakítjuk ki az erősített talajszerkezetet. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy indítóüregként a stabilizálandó talaj felett levő építményen belül, vagy/és kívül aknát, vagy árkot létesítünk, azt szükség szerint dúcoljuk, és az injektálócsöveket innen juttatjuk a talajba. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy indítóüregként a talajfelszínről vagy aknából, vagy/és árokból kihajtott tárót létesítünk és az injektálócsövek legalább egy részét innen juttatjuk a talajba. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az injektálócsövek legalább egy részét fúrt lyukba helyezzük be. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fúrt lyukban elhelyezett injektálócsövön az elhelyezés előtt a perforációkat kívülről lezáró, rugalmas anyagból készült mandzsettákat helyezünk el, és az elhelyezett mandzsettás csövet utószilárduló anyaggal körbevéve ágyazzuk be a furatba, és azt az injektálás után a furatban hagyjuk. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az injektálócsövek legalább egy részét besajtolással és/vagy veréssel juttatjuk a talajba, és beépítés előtt a cső legalább egy részén a paláston perforációt létesítünk, vagy a cső nyitott végét az elhelyezés előtt lazán illesztett saruval látjuk el, amelyet a bejuttatás után és az injektálás előtt a csővégről elmozdítunk. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az injektálócsövet csőtagokból való összeszereléssel az elhelyezés közben alakítjuk ki úgy, hogy az elhelyezés és a hosszabbító összeszerelés műveleteit egymást váltva hajtjuk végre mindaddig, amíg a szükséges hosszúságú injektálócsövet előállítjuk. 8. Az 1-4. és 6-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy injektálás közben, vagy az injektálás egyes szakaszai után az injektálócsövet szakaszosan visszahúzzuk, egy szakaszát eltávolítjuk, majd az injektálást tovább folytatjuk. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eltávolított injektálócső helyére húzásra és/vagy hajlításra igénybe vehető lineáris elemet jutta-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
