203783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szuperoxid-diszmutáz konjugátumok előállítására

1 HU 203 783 B 2 duktumcsúcs megjelenése (körülbelül 200 000 moleku­latömeggel) mutat A SOD-hoz nem kapcsolódott szabad PEG-et ioncse­rélő kromtográfiával választjuk el a PEG-SOD-adduk­­tumtól. A PEG-SOD-adduktum frakciókat az eluáló puf­fer ionerősségének nátrium-kloriddal történő emelésével gyűjtjük össze (pH-9). A PEG-SOD-frakciókat vízzel szemben dializáljuk a puffermaradék eltávolítására, majd fagyasztva szárítással vagy vákuum bepárlással koncentráljuk. Egy, az 50 mmól/liter koncentrációjú nátrium-klorid­dal eluált termék tulajdonságait a következőkben példa­ként megadjuk. Az adduktum 24 mg SOD-proteint és 165 mg proteinhez kötött PEG-et tartalmaz. A proteintar­talmat biuret analízissel és a PEG-tartalmat HPLC analí­zissel határozzuk meg refraktív index detekcióval (Rí), és korrigáljuk a protein EI-hez történő hozzájárulására. A proteinhez kötött PEG átlagos molekulatömege 72 000. Az adduktumokból proteolízissel felszabadított PEG mért molekulatömege, amelyet azon adatokkal kombi­náltunk, amelyek azt mutatják, hogy a SOD-protein (32 000 molekulatömeg) és a PEG aránya az adduktumban 24:165 mg, azt mutatja, hogy 3 PEG-lánc kapcsolódik 1 molekula SOD-hoz. Az adduktum ezen az alapon számí­tott molekulatömege 220 000 (72 000*3+32 000*8), az eredmény megegyezik a HPLC-vel kapott molekulatö­meggel. A fenti adduktum SÓD aktivitását citokróm-C vizsgá­lattal határoztuk meg [McCord és Fridovich, J. Bioi. Chem. 244,6049-6055 (1969)]. A PEG-SOD-adduktum fajlagos aktivitása (4317 egység/mg protein) a natív en­zim kiindulási anyag specifikus aktivitásának 98%-a (4400 egység/mg). A termék tehát a natív enzim- vagy biológiai aktivitást lényegében megtartotta, míg kielégít más, előnyös feltételetet is. A kapott PEG-SOD-származékot immunológiai szenzitizáciős potenciál (anafilaktikus reakciót ki­váltó aktivitás) szempontjából összehasonlítottuk a nagy tisztaságú, nem módosított SÓD kiindulási anyaggal felnőtt nőnemű Swiss Webster egereken szenzitizá-ciós tesztben. 10 egeret immunizáltunk két hét alatt adott négy szubkután injekcióval, 0,075 mg proteinnel dózisonként, majd 21 napos intervallu­mokban intravénásán adagolt 0,04 mg proteinnel pro­vokáltuk. Az ötödik intravénás provokálás után a nem módosított SOD-ot kapott csoportban 5 állat elpusz­tult, és a többi 5 állat közül háromnál mutatkoztak az anafilaxis jelei. A PEG-SOD-adduktumot kapott 10 állat közül egynél sem mutatkoztak anafilaxis jelei. Amikor a vizsgálatot olyan PEG-SOD-adduktummal végeztük, amely SOD-molekulánként körülbelül 6 5000 móltömegű PEG-láncot tartalmazott, az ötödik provo­­kálásnál 10 állatból 2 elpusztult, és a maradék állatok­ból négy mutatta az anafilaxis jeleit Tehát a találmány szerinti eljárással előállított SOD-molekulánként három 72 000 móltömegű láncot tartalmazó PEG-SOD-ad­duktum kevésbé volt immunogén, mint a kétszer annyi 5000 móltömegű PEG-láncot tartalmazó PEG-SOD-ad­duktum. 2. Példa: PEG-SOD-addukt előállítása Az 1. példa szerinti módon nagy molekulatömegű PEG-eket kapcsolunk borjú Cu, Zn-SOD-hoz. Az öt 100 000 móltömegű PEG-láncot és a három 120 000 móltömegű PEG-láncot tartalmazó termék kevésbé immunogén egerekben, mint a natív SOD-, illetve a négy 35 000 móltömegű PEG-láncot tartalmazó ter­mék. 3. Példa: Felezési idő mérése A natív SÓD és az 1. példa szerinti eljárással előál­lított PEG-SOD-termékek szérumban való lebomlását vizsgáltuk felnőtt nőnemű Swiss Webster egerekben. 100 pg SOD-ot injektáltunk intravénásán. Vért vet­tünk szabályos időközönként, és a plazmát vizsgáltuk fajlagos PEG-SOD aktivitásra elektroforetikus mód­szerrel, amely elkülöníti a PEG-SOD-ot az egér SOD-tól. Egy két, körülbelül 65 000 móltömegű PEG-láncot és egy négy, körülbelül 40 000 móltöme­gű PEG-láncot tartalmazó PEG-SOD-adduktumok vizsgáltunk. A natív SÓD eltűnésének félideje az ege­rekben körülbelül 5-10 perc volt, míg a vizsgált PEG-SOD-adduktumok eltűnésének félideje több; mint 36 óra volt, és a PEG- SOD aktivitást a vérben ezen állatok esetén legalább 9 napig lehetett mérni: Egy másik készítmény, amely átlagosan 2,6, körűibe-, lül 45 000 móltömegű láncot tartalmazott, szintén 36. órát meghaladó felezési időt mutatott. a/ 4. Példa: Kapcsolási reakció cianur-kloriddal Egy PEG-termék (Union Carbide) vizes oldatát; amelynek belső viszkozitás alapján mért átlagos móltól mege 100 000, HPLC-vel mért átlagos móltömege vi­szont 50 000, Millipore Minitan készüléken, amely 300 000 móltömeg (protein standard) határértéket biztosító membránnal volt felszerelve, ultraszűréssel méret szerint frakcionáitunk. A méret szerint frakcionált terméket vá­kuumban megszárítottuk. A HPLC-vel végzett analízis azt mutatta, hogy a minta átlagos molekulatömege ultra­­szűrés után 50 000-ről 100 000-re emelkedett 3,77 g mé­ret szerint frakcionált PEG 100 ml vízmentes acetonit­­rillel készült oldatához hozzáadtuk 1,39 g cianur-klorid 2,8 ml vízmentes acetonitrillel készült oldatát Az elegyet 3 napig 24 °C hőmérsékleten állni hagytuk, majd azonos térfogatú acetonitrillel hígítottuk, és leszűrtük. Az oldó­szert vákuumban 30 °C hőmérsékleten bepároltuk, és a maradékot 120 ml vízmentes toluolban oldottuk. A ter­méket 360 ml vízmentes hexán adagolásával kicsaptuk. A terméket toluolból még egyszer kicsaptuk petroléterrel, majd vákuumban megszárítottuk, így cianur- kloriddal aktivált PEG-et kaptunk. A méretkizárásos HPLC azt mutatta, hogy a PEG móltömege az aktiválás során nem változott. Különböző mennyiségű, a fenti módon aktivált PEG-et vizsgáltunk arra nézve, hgy mennyire képesek kapcsolni a szarvasmarha réz-cink-SOD-ot, amelynek ál­landó koncentrációja 1 mg/ml volt A végső PEG-kon­­centráció 5 és 100 mg/ml között volt 24 óra hosszat 24'C hőmérsékleten végzett reakció után az elegyetet HPLC vizsgálatban UV-detekcióval a PEG-SOD képzésére, és a maradék SÓD mennyiségére nézve vizsgáink. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom