203781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fertőző bursitis elleni inaktivált vakcina előállítására
1 HU 203 781 B 2 A találmány tárgya eljárás a baromfiak fertőző bursitis betegségének megelőzésére alkalmas inaktivált vakcina előállítására. A fertőző bursitis (más néven Gumborói betegség) a baromfi fertőző betegsége, amelyet egy bimavírus okoz. A vírus nagymértékben károsítja az immunrendszert, a Fabricius-féle tömlőben a B-lymphocytákat, ezért a szervezetben súlyos immundeficiens állapot alakul ki. Más vírusokkal szembeni vakcinálásra (baromfipestis, fertőző bronchitis, fertőző gége- és légcsőgyulladás) is elégtelen az immunválasz. A beteg szervezet fokozottabban érzékeny más betegségekre (mycoplasmosis, coccidiosis) [Winterfield R. W.: Poultry Sei., 57, 386 (1978); Giambrone J.: Am. J. Vet. Res. 38, 581 (1977); Hirai K.: Av. Dis. 23, 950 (1979)]. A betegség főleg 3-6 hetes csirkeállományokban jelentkezik és gyorsan teljed. Az egyedi megbetegedések 1 héten belül lezajlanak. Tipikus esetekben a betegek bágyadtak, étvágytalanok, vízszerű bélsarat ürítenek, nehézkesen mozognak és rövid idő múlva elhullanak. Boncoláskor a legjellegzetesebb elváltozások a bursa Fabriciiben láthatók, amely a betegség heveny szakában duzzadt, ödémás, és üregében fibrines-véres, zavaros nyálka vagy törmelékes anyag található. A nyálkahártyán vérzések láthatók. A fertőzöttség az egész világon széles körben elterjedt. Magyarországi előfordulásáról a hetvenes évek közepe óta tudunk [Palya V.: MÁL. 36, 75-81. (1981)]. A fertőzésnek kitett állatok védelméről aktív immunizálással kell gondoskodni. Immunizálásra leginkább a tojásban és szövettenyészetben passzált, gyengített élő vírust tartalmazó liofilizált és inaktivált vírust tartalmazó adjuvált vakcina alkalmas. Ilyen vakcinákat ismertetnek például az S. A. Nagi: Material Antibody and its Effect on Infections Bursal Disease Immunization (Avian Disease 27, 623. old. 1983) és az International Symposium on the Immunisation of Adult Birds with Inaktivated Oil Adjuvant Vaccines, Lyon, France 1981, Develop. Biol. Standard, 51, 211-9, 235-41 és 263-71. oldalak irodalmi helyeken. Ugyancsak ismert az amerikai Vineland cég vakcinája. Az ismert inaktivált vakcinákkal elérhető védettség azonban kisebb, mint az élő vakcinák esetén. Az élő vakcina előnye, hogy olcsó és viszonylag gyorsan alakul ki az immunválasz. Az adagolása egyszeri, mert ivóvízhez keverve, szájon át adható. Hátránya azonban, hogy csak meghatározott feltételek mellett használható (a vakcinálandó állatok kora, immunológiai állapota és a vakcinavírus virulenciája között összhangot kell teremteni). Az inaktivált vakcina előnye, hogy olyan vírust tartalmaz, amelynek fertőzőképességét fizikai vagy kémiai behatással megszüntették, ezért teljesen ártalmatlan. A szülőállományok oltása után az utódokban homogén és magas ellenanyagszint alakul ki. Hátránya, hogy drága és az állatokat egyenként oltani kell. A találmány tárgya, hogy egyszeri eljársát biztosítson a fertőző bursitis ellen védettséget adó inaktivált vakcina előállítására. További célja olyan inaktiválási eljárás kidolgozása, amely a vírus fertőzőképességét tökéletesen megszünteti anélkül, hogy az ellenanyagképzésben szerepet játszó felületi antigéneket károsítaná. Az immunszupresszív hatás kialakulására az élet első heteiben bekövetkező fertőződéskor nyílik a legjobb alkalom, ezért ennek kivédése különösen fontos. Ez elérhető, ha a csibék magasszinti matemális immunitással rendelkeznek. A tojók magas ellenanyagszintje az egész tojásrakás idejére biztosítható, ha a tojásrakás megkezdése előtt 4-5 héttel olajos adjuvánssal készült inaktivált vakcinát fecskendezünk bőrük alá. Az általunk 1975-ben nagyüzemi broiler állományból izolált törzs csirkeembrió fíbroblaszt szövettenyészetben jellegzetes citopatológiai elváltozást okoz. Homogén vírustörzshöz (60 nm, duplaszálú RNS, nem hurkos) a törzs háromszori plakk-tisztítása után jutottunk. Ezt a vírust a lenti számon letétbe helyeztük. Az inaktivált vírus antigén hatását, a tartós antigén ingert olajos adjuváns alkalmazásával biztosítottuk. A találmány tárgya közelebbről eljárás a fertőző bursitis ellen megfelelő immunitást biztosító vakcina előállítására, oly módon, hogy a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Mikrobiológiai Tanszéki Csoportjánál NCAIM V(P) 001 033 számon 1987. december 15-én letétbe helyezett GP/82 jelű fertőző bursitis vírustörzset 10-12 napos, előnyösen 11 napos csirkeembriókból tripszines emésztéssel készített fíbroblaszt tenyészetben szaporítjuk, majd a megfelelő titerű vírusfolyadékot formaldehiddel, etilén- iminnel, illetve származékaival vagy béta-propiolaktonnal inaktiváljuk, végül ásványi olajjal vagy alumínium-hidroxidgéllel adjuváljuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott vírustörzs citopatogén hatással rendelkezik (ezt az oltástól számított 3-5 napon belül észleljük), emiatt a vírusszaporodás a szövettenyészetben fénymikroszkópos vizsgálattal nyomon követhető. A vírustörzs csirkeembrió fíbroblaszt szövettenyészetben szaporítható, amely bármelyik szövettenyésztő laboratóriumban könnyen, rutinszerűen előállítható. A belőle készített inaktivált vakcina az élő vírusvakcinával egyenértékű védettséget nyújt az állatoknak. A vakcinában lévő depot hatású anyagoknak köszönhetően az immunválasz elnyújtottabb. Ezt a következő összehasonlító vizsgálat eredményei igazolják: Növendék (22 hetes) csirkéket oltottunk az élő és az inaktviált vakcinával, előírt adagok szerint. Csoportonként 50 állatot immunizáltunk. Az oltást követő 2., 4., 6. és 8. héten vért vettünk, majd a 20. héten leöltük az állatokat. A szerológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy mind a két vakcinával magas ellenanyagszintet lehet elérni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
