203780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fertőző bursitis elleni élő liofilizált vakcina előállítására
1 HU 203 780 B 2 A találmány tárgya eljárás a baromfiak fertőzd bursitis betegségének megelőzésére alkalmas liofilizált élő vakcina előállítására. A fertőző bursitis (más néven Gumborói betegség) a baromfi fertőző betegsége, amelyet egy bimavírus okoz. A vírus nagymértékben károsítja az immunrendszert, a Fabricius-féle tömlőben a B-limfocitákat, ezért a szervezetben súlyos immundeficiens állapot alakul ki. Más vírusokkal szembeni vakcinálásra (baromfipestis, fertőző brochitis, fertőző gége- és légcsőgyulladás) is elégtelen az immunválasz. A beteg szervezet fokozottabban érzékeny más betegségekre (mycoplasmosis, coccidiosis) [Winterfield R. W.: Poultry Sei. 57, 386, (1978); Giambrone J. J.: Am. J. Vet. Rés. 38, 581 (1977); Hirai K.: Av. Dis. 23,950 (1979)]. A betegség főleg 3-6 hetes csirkeállományokban jelentkezik, és gyorsan teljed. Az egyedi megbetegedések egy héten belül lezajlanak. Tipikus esetekben a betegek bágyadtak, étvágytalanok, vízszerű bélsarat ürítenek, nehézkesen mozognak és rövid idő múlva elhullanak. Boncoláskor a legjellegzetesebb elváltozások a bursa Fabriciiben láthatók, amely a betegség heveny szakában duzzadt, ödémás, és üregében fibrines-véres, zavaros nyálka vagy törmelékes anyag található. A nyálkahártyán vérzések láthatók. A fertőzöttség az egész világon széles körben elterjedt. Magyarországi előfordulásáról a hetvenes évek közepe óta tudunk [Palya V.: Magyar Állatorvosok Lapja 36,75-81 (1981)]. A fertőzésnek kitett állatok védelméről aktív immunizálással kell gondoskodni. Immunizálásra leginkább a tojásban és szövettenyészetben passzált, gyengített élő vírust tartalmazó liofilizált és inaktivált vírust tartalmazó adjuvált vakcina alkalmas. A vakcinákról általános ismertetés található az R. W. Winterfield: Avian Disease 22, 721, (1978) Immune Response and Pathogenicity of Different Strains of Infections Bursal Disease Virus Applied as Vaccines irodalmi helyen. Az élő vakcina használatának előnye, hogy a vírus a szervezetben szaporodik, és az érintetlen felületi antigénjei ellen nagy mennyiségben termelődik ellenanyag. Az adagolása egyszerű, mert ivóvízhez keverve szájon át adható. Hátránya, hogy ártalmatlansága nem egyértelmű. A forgalomba hozott vakcinák (például az INTERVET által gyártott PBG-98 és D-78, TAD gyártmány) a vírus különféle mértékben attenuált (csökkentett virulenciájú) változatát tartalmazzák. A vakcinában foglalt vírus maradék virulenciáját (bursakárosító hatását) pontosan kell ismemi, mert ettől függ, hogy milyen immunbiológiai állapotban lévő állományokban használható. Szülőállományok oltása után az utódokban nem alakul ki tartós és egyenletes védettség. A találmány célja, hogy egyszerű eljárást biztosítson a fertőző bursitis ellen védettséget adó élő vírus-vakcina előállítására. Az, attenuált vírusok különböző mértékű maradék virulenciával rendelkeznek. Az erősen attenuált (például többszörösen passzált) vírus nem károsítja a bursa Fabriciit, de matemális ellenanyagok jelenlétében nem immunizál. Az ebből készült vakcina ezért vagy fogékony naposcsibék vagy matemális ellenanyaggal már nem rendelkező állományokban használható. A mérsékelten attenuált vírusból készült vakcinák bursakárosító hatásuk folytán a velük az élet első heteiben oltott fogékony csibékben immunszupresszív hatásúak. Ezeket ezért magas matemális ellenanyagszinttel bíró állományokban alkalmazzák 3-4 heste korban. Az általunk 1975-ben'nagyüzemi broiler állományból izolált törzs egy mérsékelt virulenciájú törzs. A 8-10 napos embrionált tyúktojásban történt tizenötszöri passzálás után a vírust csiikeembrió fibroblaszt szövettenyészethez szoktattuk. A szövettenyészetben a harmadik vakpasszázst követően jellegzetes citopatológiai elváltozás jelentkezett. Ezután a törzset a csirkeembrió fibroblaszt szövettenyészetben végzett háromszori plakkozással tisztítottuk, és az így nyert homogén vírustöizset további passzázsokon vittük át. A reziduális patogenitás meghatározása céljából egynapos és 3- 4 hetes korú SPF csibéket fertőztünk szájon át a vakcina adagjának többszörösével. A bursa kórszövettani vizsgálata alapján 3 hetes kor után a vakcina ártalmatlan. A vakcinát tárolhatósága érdekében liofilizálni szükséges. A különböző védőanyagokkal (tej, savó, zselatin, szacharóz, kollidon, pepton, tripton) liofilizált vakcinával hőterhelési próbát végeztünk. Megállapítottuk, hogy a megfelelően liofilizált vakcina 5 °C-on egy évig a vírustartalom csökkenése nélkül tárolható. A liofilizálást ismert módon végezzük tejjel, előnyösen tehén tejével. A találmány tárgya közelebbről eljárás a fertőző bursitis ellen megfelelő immunitást biztosító élő liofilizált vakcina előállítására, oly módon, hogy a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Mikrobiológiai Tanszéki Csoportjánál NCAIM V(P) 001 034 számon 1987. december 15-én letétbe helyezett LIBDC/82 jelű fertőző bursitis vírustörzset 10-12 napos, előnyösen 11 napos csiikeembriókból tripszines emésztéssel készített fibroblaszt tenyészetben 3-5 napig szaporítjuk, majd - vírustiter megóvása céljából védőkolloid alkalmazásával - liofilizáljuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott vírustörzs citopatogén hatással rendelkezik (ezt az oltástól számított 3-5 napon belül észleljük), emiatt a vírusszaporodás a szövettenyészetben fénymikroszkópos vizsgálattal nyomon követhető. A vírus a sorozatpasszálások során megtartotta jó antigén hatását, és a bursát károsító hatását a 3 hetesnél idősebb csibékben elveszítette. A vírustörzs csirkeembrió fibroblaszt szövettenyészetben szaporodik, amely bármelyik szövettenyésztő laboratóriumban rendkívül könnyen, rutinszerűen előállítható. Az adagolás módja igen egyszerű, mert az állatok ivóvízében adható. A találmányt az alábbi példával világítjuk meg közelebbről: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 2
