203777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes aminoplaszt gyanta készítmény előállítására, ezt tartalmazó, ásványi rostok ragasztására alkalmas készítmény és eljárás szigetelő anyagok előállítására
1 HU 203 111 B 2 Ásványi rostok ragasztására ismeretes hőre keményedő típusú fenolgyanták alkalmazása. Az ilyen kompozíciók könnyen permetezhetők a rostanyagra, mert a fenolgyanták magas hőmérsékleten gyorsan polimerizálódnak, a nemkívánatos gélesedés fellépése nélkül. De az is ismeretes, hogy a fenolgyanta típusú ragasztókompozíciók alkalmazása olyan terméket eredményez, amelynek hőállósága nem jó. A kutatások eredményeként a késztermék hőállósága javítható az alap fenolgyanta modifikálásával. A modifikálás történhet például diciándiamiddal. Ennek eredményeként hatásos javulás mutatkozik. Fentiek alapján találmányuk további célkitűzése volt magas hőmérsékletű alkalmazásra szánt ásványi rostok ragasztására alkalmas fenolgyantabázisú, vizes ragasztókompozíció készítése is. Célkitűzésünk olyan ragasztókompozíció kidolgozásával értük el, amely például rostos anyag permetezésére alkalmas, és összetétele a következő: az előzőekben ismertetett, találmány szerinti eljárással előállított vizes aminoplasztgyanta-kompozíció; valamilyen szokásos, hőre keményedő, vizes normál rezol típusú fenolgyanta; a formaldehid lekötésére szolgáló karbamid és szokásos ragasztó adalékanyagok. A találmány szerinti magas hőmérsékletű alkalmazásra szánt ásványi rostok ragasztására alkalmas kompozíció 100 tömegrész szárazanyagra számolva 30-60 tömegrész a találmány szerinti eljárással előállított vizes aminoplasztgyanta-készítményt, 20-40 tömegrész kaibamidot, 10-30 tömegrész vizes normál rezol típusú fenolgyantát és fennmaradó részben szokásos ragasztó adalékanyagokat és vizet tartalmaz. A találmányunk szerinti ragasztókompozíció olyan szigetelőanyagok, főleg csővezetékek szigetelésére szolgáló köpenyek készítéséhez alkalmazható, amelyeket magas hőmérsékleten használnak, mivel jó a hőállóságuk. A szigetelőanyagok területén a színezetlen termékek sokkal keresettebbek, mivel ezek számos területen alkalmazhatók. Ezért találmányunk további célkitűzése volt fehér, szigetelőanyagok előállításában alkalmazható ragasztókompozíciók előállítása is. Példaként említhetők a mennyezetre alkalmazott szigetelőlapok, amelyek egymásra helyezett, hengerelve ragasztott ásványi rostlapot, egy üveggyapot réteget és egy egyszerű, kedvező végterméket eredményező festékréteget tartalmaznak. Sárga színű rostpanel esetén fehér színű mennyezeti panel készítéséhez vastag festékréteg szükséges. Abban az esetben, ha maga a rost panel is fehér, sokkal vékonyabb festékréteg szükséges, és ez gazdasági előnyökkel jár. Erre a célra olyan ragasztókompozíciót dolgoztunk ki, amely a találmányunk szerinti eljárással előállított vizes aminoplasztgyantát, karbamidot és szokásos ragasztó adalékanyagokat tartalmaz. Ez a találmány szerinti ásványi rostok ragasztására alkalmas ragasztókompozíció 100 tömegrész szárazanyagra számítva 65-90 tömegrész a találmány szerinti eljárással előállított vizes aminoplasztgyanta-készítményt, 10-35 tömegrész karbamidot és a fennmaradó részben szokásos ragasztó adalékanyagokat és vizet tartalmaz. Fentieken kívül a találmány tárgya még eljárás rövid ásványi rostalapú szigetelőanyagok előállítására. Az előállítást úgy végezzük, hogy a rostokat centrifugális nyújtással nyújtjuk, majd a rostokat a találmány szerinti vizes gyantaalapú ragasztókompozícióval kezeljük, és 180-200 'C hőmérsékeleten a víz eltávolítása után a gyantát térhálósítjuk. A ragasztókompozíciót a végtermék szigetelőanyag tömegére számítva 5-12 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk. A találmányunk szerinti eljárásokat és kompozíciókat a kővetkezőkben ismertetésre kerülő példákban mutatjuk be. így példákon keresztül bemutatjuk a vizes aminoplasztgyanta-kompozíció előállítását, a ragasztókompozíciókat és a rövid ásványi rostalapú szigetelőanyagok előállítását. Általában egy tipikus ragasztókompozíció a következő adalékanyagokat tartalmazza, szárazanyagra számítva összesen 100 tömegrész gyantát és karbamidot tartalmazó elegyhez:- 0-5 tömegrész, előnyösen 1-3 tömegrész ammóniumszulfát,- 0-2 tömegrész szilán;- 0-20 tömegrész, előnyösen 6-15 tömegrész olaj;- 0-20 tömegrész, előnyösen 3-12 tömegrész 20 t%-os ammónium-hidroxid-oldat. Ezeknek az adalékanyagoknak a szerepe ismert, itt csak röviden utalunk feladatukra: az ammónium-szulfát a rostok ragasztókompozícióval való permetezése után polikondenzációs katalizátorként szolgál (a kemencében); a szilán hordozóanyagként szolgál a rostok és a gyanta között, ezenkívül öregedésgátló szerepe is van; az olajok porelleni és hidrofób szerként szolgálnak; a karbamid a ragasztószer előgélesedését és a szennyeződés csökkentését módosítja. Az adalékanyagok egy részét elhagyhatjuk, ha a ragasztást valamilyen speciális területen akarjuk végezni, vagy azért, hogy sajátos, végső tulajdonságokat nyerjünk. Ábban az esetben pedig, ha a ragaszókompozíciót olyan termék ragasztására alkalmazzuk, amelyeknél kívánatos a jó tűzállóság, olyan kompozíciót alkalmazunk, amely kevés olajat tartalmaz vagy nincs benne olaj. A bemutatott példák közül az 1., 2., 3. és 4. példa a találmányunk szerinti eljárásokra és kompozícióra vonatkozik. Az 5. példa összehasonlításra szolgál, ebben a példában a megfelelő alkoholt etilén-glikollal helyettesítettük. A példák közötti összehasonlítási alap megteremtésére minden esetben az alkohol hidroxilcsoportjainak számát a melamin mólszámához viszonyítva 2 körüli értéknek vettük. A példákban bemutatjuk a vizes gyantakészítmény előállítását, a ragasztókompozíció készítését és a végtermék kialakítását. A találmányunk szerinti eljárással előállított gyantakészítmény késztermékre kifejtett hatásának megfelelőbb értékelésére összehasonlíthatjuk a következő rostmatracok bizonyos jellemző tulajdonságait: egy alapragasztó kompozícióval készített matracét, egy találmá5 * 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
