203766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztramusztin-észterek, és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 203 766 B 2 A találmány tárgya eljárás rákellenes hatású új észte­rek, közelebbről az ösztramusztin új észterszármazé­­kai, valamint hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. Az ösztramusztin (Ösztra-l,3,5(l0)-tri0n-3,17ß-di­­ol-3-[N,N-bisz(2-klór-etil)-karbamát]> és különféle észterei, mint rákellenes hatású vegyületek ismertek például a 3 299 104 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírásból. A fenti észterek egyikét, a 17-ösztramusztin-dihidrogén-foszfát-észtert - rövidít­ve EMP-t -, továbbfejlesztették, és vízoldható sóit Est­­racyt® néven prosztatarák kezelésére széleskörűen al­kalmazzák. Az EMP vízoldható sóinak orális alkalma­zásakor azonban problémát okoz az élelmiszerekben és italokban lévő kalciumionokkal való kölcsönhatás. Kalciumionok jelenlétében ugyanis ezek az EMP-sók oldhatatlan komplexek formájában kicsapódnak, és a csapadék a gyomor-bél traktusból nem abszorbeálódik, ezért a szervezetben csak igen csekély aktivitást mutat A fenti probléma kiküszöbölésére számos kísérletet tettek, mind az EMP-sókat, mind magát az ösztramusz­­tint tartalmazó gyógyászati készítmények előállí­tásának vonatkozásában. Azonban nem sikerült olyan orálisan adagolható EMP-származékokat találni, ame­lyek kalciumionok jelenlétében az EMP fő metabolitja­­ival, az ösztramusztinnal és a megfelelő 17-keto-ve­­gyülettel, az ösztramusztinnal azonos plazmakoncent­rációkat eredményeznének, hasonlóan az EMP vízold­ható dinátriumsójához, ha azt kalcium távollétében al­kalmazzák. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a kalciumio­­nokkal való kölcsönhatás problémája elkerülhető, és az ösztramusztinnak és ösztramusztinnak megfelelő plaz­maszintek és rákellenes aktivitások lényegében válto­zatlanul, vagy még nagyobb mértékben biztosíthatók, ha az ösztramusztint bizonyos aminosavakkal alkotott észterei formájában alkalmazzuk. A gyógyászati célokra megfelelő aminsav-észterek a 962 797 számú nagy-britanniai és 0 104 746 számú euró­pai szabadalmi leírásból ismertek. A fenti szabadalmi le­írások célkitűzései azonban különböznek a jelen talál­mány célkitűzésétől, és az észterezett alkoholok is - noha szteroidvázat tartalmaznak - erősen eltérnek az ösztra­­musztintól. A találmány szerinti eljárás az (I) általános képletű új vegyületek - a képletben R^R2 és R3 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénato­mos, rövidszénláncú alkilcsoport, vagy R2 és R3 a kapcsolódó nitrogénatommal együtt 3-5 szénatomot tartalmazó telített gyűrűt képez, és n értéke 0,1 vagy 2 -és gyógyászatiig elfogadható sóik előállítására vo­natkozik. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében n értéke 0, R1 jelentése hidrogénatom és R2 és R3 jelentése azonosan vagy eltérően hidrogén­­atom, metil- vagy etilcsoport Különösen előnyösek az alábbi vegyületek: 17-ösztramusztin-N ,N-dietil-amino-acetát, 17-ösztramusztin-4-(N,N-amino)-butirát, 17-ösztramusztin-N-metil-amino-acetát, 17-ösztramusztin-amino-acetát 17-ösztramusztin-2-amino-propionát, 17-ösztramusztin-N -etil-amino-acetát, 17-ösztramusztin-N-(2-propil)-amino-acetát, 17-ösztramusztin-3-amino-propionát, 17-ösztramusztin-N-(l-propil)-amino-acetát. Az új vegyületeket ismert módon ösztramusztinból állítjuk elő, az ismert eljárások közül kettőt alább is­mertetünk is. Az ösztramusztint magát például a 3 299 104 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárással állíthatjuk elő. Az egyik eljárás szerint az ösztramusztint reakcióké­pes szubsztituenst tartalmazó savval észterezzük, a re­akcióképes szubsztituens például halogénatom, így klór-, bróm- vagy jódatom, vagy szerves szulfonil-oxi­­vegyület lehet, ahol a szerves rész 1-6 szénatomos szénhidrogéncsoportot jelent, a reakció termékeként egy (II) általános képletű köztiterméket kapunk - a képletben R4 jelentése reakcióképes szubsztituens. A (II) általá­nos képletű köztiterméket ezután egy (III) általános képletű aminnal reagáltatva kapjuk az (I) általános képletű új vegyületeket. A másik észterezési eljárás szerint az ösztramusztint egy (IV) általános képletű aminosavval észterezzük, a képletben R^ jelentése R3, vagy adott esetben védőcsoport -, a reakció termékeként (II) általános képletű köztiter­méket kapunk - a képletben R4 jelentése -NR2R -, amelyből a védőcsopoitot eltávolítva (I) általános képletű vegyületet kapunk. Az R5 jelentésére megadott aminovédőcsoport pél­dául terc-butoxi-karbonil- vagy benzil-oxi-karbonil­­csoport lehet. Az észterezést ismert módon végezzük. Az egyik ismert módszer szerint a reakciót a savkomponens reakcióképes származékaival, például savkloridok­­kal, -bromidokkal vagy szerves savakkal alkotott ve­gyes anhidridekkel, például rövidszénláncú alkil­­klór-formiátokkal alkotott anhidridekkel hajtjuk vég­re. A másik módszer szerint az észterezést savval végezzük, dehidratálószer - például 1,1-karbonil-dii­­midazol vagy N,N-diciklohexil-karbodiimid - jelen­létében. Az (I) általános képletű új vegyületek sóit a vegyület bázis formájából és gyógyászatiig elfogadható savak­ból - például az International Journal of Pharmaceutics 3, 202 (1986) irodalmi helyen felsorolt savakból állít­juk elő. Előnyös savként a hidrogén-kloridot, hidrogén­­bromidot, metánszulfonsavat és etánszulfonsavat em­líthetjük. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyüle­tek sói közül különösen előnyösek az alábbiak: 17-ösztramusztin-N-metil-amino-acetát-hidrogén­­-klorid, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom