203749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált-3-amino-szidnonimin-vegyületek előállítására
1 HU 203 749 B 2 dául tolil-, dinitro-fenil- - vagy nitrofenil-csoport; lehet továbbá -O-COR7; -O-CO-O-alkilcsoport, vagy egy nitrogénatomon keresztül kapcsolódó azol vagy benzazolcsoport, amely utóbbi legalább két nitrogénatomot tartalmaz a kvázi-aromás öt-tagú gyűrűben. Az acilezést alkalmas oldószerben vagy diszpergálószerben vagy az acilezőszer feleslegében végezzük, előnyöse keverés közben 0 °C és az oldószer- vagy acilezőszer forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen 0-50 *C, különösen 0-20 °C hőmérséklet közötti értéken. A (la) általános képletű vegyületek, valamint a (ül) általános képletű acilezőszerek mólaránya általában 1:1. Célszerűen azonban az acielzőszert csekély feleslegben alkalmazzuk, általában 30% felesleg elegendő, ez azt jelenti, hogy a (la) és a (ül) általános képletű vegyületek mólaránya általában 1:(1—1,3), előnyösen 1:(1 -12) közötti érték. Amennyiben az acüezési reakciónál sav hasad le a reakciónál savmegkötőszert, így például alkáli-hidroxidok, például nátrium-, kálium- vagy lítium-hidroxid, tercier szerves aminok, így például piridin vagy trietü-amin, alkáli-karbonátok vagy alkáli-hidrogénkarbonátok, így például nátrium-karbonát vagy nátrium-acetát alkalmazása célszerű. Az acüezést alkalmas katalizátorok így például 4-dimetü-amino-piridin jelenlétében is végezhetjük. A (Dl) általános képletű vegyületek, amennyiben X jelentése halogénatom, azok savhalogénidek, illetve halogén-hangyasav-észterek, amelyek közül a savkloridok és a klór-hangyasav-észter az előnyös. Ha X jelentése hidroxilcsoport, az acilezőszer karbonsav, ha X jelentése -O-alkil- vagy -O-aril-csoport, akkor észter, amelyek közül a tolil-, 2,4-dinitro- - vagy 4-nirtofenil-észter az előnyős. Ha X jelentése -O-COR7 csoport, az acilezőszer anhidrid, ha -O-CO-O-alkil-csoport, akkor vegyes karbonsav-szénsav-anhidrid. A (ül) általános képletű acilezőszerek lehetnek továbbá heterociklusos amidok vagy azolidok, különösen N,N’-karbonü-diazolok, így például N,N’-karbonüdiimidazol, 2,2’-karbonü-ditrazol( 1,2,3), 1,1 ’-karbonü-ditriazel-(l,2,4), N,N’-karbonü-dipirazol, 2,2’karbonü-ditriazol (pl. HA. Staab, M. Lücking és FJH. Dürr, Chem. Bér. 95, (1962), 1275-, HA. Staab és A W. Rohr, „Snthesen mit heterocyclischen Amiden (Azoliden)”, .Neuere Methoden der Präparativen Organischen Chemie”, Band V, Verlag Chemie, 1967, 53-, pl. 65-69): A (SU) általános képletű acüezőszereket ismert módon állíthatjuk elő. Amennyiben acilezőszerként karbonsavat alkalmazunk aktiválószereket is célszerű felhasználni. Ezek feladata, hogy az acielzési reakcióképességet megnövelje, illetve, hogy a karbonsavat in situ vagy közvetlenül a reakció előtt reakcióképes karbonsav-származékká alakítsa át. Ilyen aktiválószerként például a következő vegyületeket használhatjuk: N.N’-diszubsztituált karbodiimidek, különösen előnyösen azok, amelyek legalább egy szekunder vagy tercier alkil-csoportot tartalmaznak, így például a diizopropü-, diciklohexü- vagy N-metü-N’-terc-butü-karbodiimid (Methodicum Chmium, G. Thieme kiadó Stuttgart, 6. kötet (1974), 682/683 és Houben-Weyl, Methoden der Org. Chemie, 8. kötet (1952), 521/522); szénsav-származékok, így például foszgén, klór-hangyasav-észter, előnyösen 1-5 szénatomos alküészterek (Tetrahedron Letters 24 (1983), 3365 3368); szénsav-észterek így például N«N’-diszukcinimidokarbonát, diftálimidokarbonát, l,r-(karbonil-dioxi)-dibenzotriazol vagy di-2-piridü-karbonát (Tetrahedron Letters, Vol. 25, No. 43,4943-4946), adott esetben alkalmas katalizátorok, így például 4-dimetü-amino-piridin jelenlétében. Alkalmas aktiváló szerek például továbbá a következők: NJN’-karbonü-diazol, így például N,N’-karbonü-diimidazol, 2,2’-karbonü-ditriazol-( 1 A3), 1,1’karbonil-ditríazol(l,2,4), N,N’-karbonil-dipirazol, 2,2’-karbonil-dipentazol, N,N’-karbonü-benzimidazol vagy N,N ’-karbonü-benztxiazol (HA Staab, M. Lücking és F.H. Dürr, HA. Staab és A Hannschreck, HA. Staab és W. Rohr fenti hivatokozásai). A N,N’karbonil-diazol vegyületként gyakran a kereskedelmi forgalomban kapható N,N’-karbonü-diimidazolt alkalmazzuk. A többi N,N’-karbonü-diimidazol-vegyületeket a megfelelő azolokból és foszgénből állíthatjuk elő. Aktiválószerként alkalmazhatók továbbá még a következő vegyületek is: oxálsav-származékok, így például oxalü-klorid (2 139 225 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás), N,N’-oxalil-triazolok, így jiéldául l,l’-oxalil-diimidazol, l,r-oxalil-di-l,2,4-triazol és 1,1 ’-oxalü-di-1,2,3,4-tetrazol (Shizuaka Murata, Bull. Chem. Soc. Jap. 57, 3597-3598 (1984), metü-etüfoszfinsavanhidrid (3 101 427 számú NSZK nyilvánosságrahozatali irat), difoszfor-tetrajodid (Chem. Lett. 1983, 449), vagy dialkil-diszulfit (Indian J. Chem. 21,259 (1982). A (la) általános képletű vegyületek (ül) általános képletű vegyietekkel végzett acilezését alkalmas oldószerben vagy diszpergálószerben vagy az acilezőszer feleslegében végezzük. Oldószerként vagy diszpergálószerként általában azon vegyületeket alkalmazzuk, amelyeket a ciklizálásnál már megadtunk, ezen kívül alkalmazhatunk még piridint, amidokat, így például dimetü-formamidot. Az acüezésnél vízen kívül poláris szerves oldószereket, így például dimetüformamidot, dimetü-szulfoxidot vagy piridint alkalmazunk legelőnyösebben. Oldószerkeveréket, így például víz és metüén-klorid elegye is felhasználható. A (I) általános képletű szubsztituált 3-amino-szidnonimidek szervetlen vagy szerves savakkal savaddíciós sókat képezhetnek. Erre a célra különböző szervetlen vagy szerves savak alkalmazhatók, így például a következők: sósav, hidrogén-bromid, naftadin-diszulfonsavak, különösen naftalin-l,5-diszulfonsav, foszforsav, salétromsav, kénsav, oxálsav, tejsav, borkősav, ecetsav, szalicilsav, benzoesav, hangyasav, propionav, pivalinav, dietü-ecetsav, malonav, borostyánkősav, pimelinsav, fumársav, maleinsav, almasav, szulfaminsav, fenü-propionsav, glükonsav, aszkorbinsav, izonikotinsav, metánszulfonsav, p-toluolszulfonsav, cit-6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3