203748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperazinil-alkil-amino-3[2H]-piridazinon-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 203 748 B 2 etanolban, hexanolban, dekanolban vagy ilyen alkoho­loknak éterekkel, előnyösen dietil-éterrel alkotott ele­­gyeiben, oldunk, az oldathoz hozzáteszünk legalább egyenértéknyi mennyiségű kívánt savat, alaposan összekeverjük vele, és a sóképzés befejezése után a ki­vált sót szűréssel elkülönítjük vagy az oldószert váku­umban ledesztilláljuk. Adott esetben a sókat elkülöní­tés után átkristályosíthatjuk. Gyógyszerészetüeg alkalmazható sók például a szervetlen savakkal, például sósavval, hidrogénbro­­middal, kénsavval, foszforsavval vagy salétromsavval, vagy szerves savakkal, így citromsavval, borkősavval, maleinsawal, fűm ársavval, borostyánkősavval, alma­savval, metán-szulfonsawal, aminoszulfonsawal, ecetsavval, benzoesawal és hasonló savakkal, képzett sók. A kiindulási anyagokként alkalmazott piridazino­­nok ismertek vagy ismert módszerekkel előállíthatok, így kapunk 4,5-diklór-3(2H)-piridazinont és 4,5-dik­­lór-2-metü-3(2H)-piridazinont olymódon, hogy mu­­koklórsavat hidrazinnal vagy metü-hidrazinnal kon­denzálunk F. Reichenbacher és K. Drury módszere szerint, amelyet az 1 086 238. számú NSZK-beli sza­badalmi leírásban ismertetnek, továbbá 4,5-diklór-2- hidroxi-etü-3(2H)-piridazinont és 4,5-diklór-2-dietü­­aminoetü-3(2H)-piridazinont, mint analóg vegyületet a 4,5-düdór-2-dimetü-aminoetü-3(2H)-piridazinon mellett, analóg reakcióban R. Schoenbeck és E. Kló­­imstein által a Monatsh. Chem. 99, 15 (1968) iroda­lomban megadott módon. A kiindulási anyagokként használt piperazinü-al­­kü-származékok ismertek vagy az ismert analóg mód­szerekkel előállíthatók. így 4-arü- és 4-heteroarü-pi­­perazin-származékokat, amelyek 1-es helyzetben ciá­­nalkilcsoportot hordanak, katalitikus hidrogénezéssel a kívánt aminoalkü-piperazin-származékokká redu­kálhatunk. A felhasználható preparatív módszerek például a következő irodalmi helyeken vannak leírva: Houben-Weyl, .Methoden der organischen Che­mie”, Bd. XI, 24-108. oldal és 272-289. oldal, Georg Thieme Verlag Stuttgart (1957), továbbá a 82 42 679. számú japán, a 3 398 151. számú USA-beli és a 2 261 756. számú francia szabadalmi leírások és a 2 334 009. számú NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat. A (IV) általános képletnek megfelelő piridazin ve­­gyületeket a 14. példában leírt módon állítjuk elő. A 3,4,6-triklór-piridazint R. H. Mazzoni és P. E. Spoerri szerzők által a J. Am. Chem. Soc. 76, 2201 (1954) irodalomban megadott módon állítjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszeré­szetüeg elfogadható sóik in vitro modellkísérleteknél a perifériás alfa-receptorok (alfa t -adrenoreceptorok) kitűnő gátlását mutatják. Ezenkívül számos vizsgált vegyület jó hatással van a központi 5HT-1 A-recepto­­rokra. Az említett farmakológiai tulajdonságaik alapján az (I) általános képletnek megfelelő új vegyületek egy­­magukban vagy más hatóanyagokkal együtt szokásos galenusi készítmények formájában a magas vérnyo­más csökkentésére és szívbetegségek gyógyítására al­kalmas gyógyszerkészítmények hatóanyagaiként használhatók. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyag­ként tartalmazó gyógyszerkészítmények humánbete­gek számára készülnek és szokásos módon adhatók be, így például orálisan vagy parenterálisan. A gyógyszer­­készítmények előnyösen orálisan adhatók be és a napi adag 0,015-15 mg/kg testtömeg, előnyösen 0,15-1,5 mg/kg testtömeg. Intravénás beadásnál a napi adag körülbelül 1,5-1500 mcg/kg testtömeg, előnyösen kö­rülbelül 15-20 mcg/kg testtömeg. A kezelőorvos azon­ban a betegek általános állapotától és a korától, az (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagtól, a beteg­ség fajtájától, a gyógyszerformától függően az emlí­tett mennyiségeknél nagyobb vagy kisebb adagokat ír­hat elő. Az (I) általános képletű vegyületeket egymagukban vagy más gyógyszerészetüeg hatásos anyagokkal gyógyszerekké készített formában adhatjuk be. Ezek a gyógyszerkészítmények körülbelül 0,1-99% ható­anyagot tartalmaznak. A gyógyszerkészítmények a hatóanyagok mellett alkalmas közömbös segédanya­gokat és/vagy vivőanyagokat vagy hígítószereket tar­talmaznak a keverékben, így például gyógyszerészeti­­leg elfogadható oldószereket, zselatint, arabgumit, tejcukrot, keményítőt, magnézium-sztearátot, talku­­mot, növényi olajokat, polialkilén-glikolt, vazelint és hasonlókat. A gyógyszerkészítmények szüárd formában, példá­ul tabletták, drazsék, kúpok, kapszulák és hasonlók alakjában, félszüárd formában, például kenőcsként, vagy folyékony formában, például oldatokként, szusz­penziókként vagy emulziókként létezhetnek. A gyógy­szerkészítmények adott esetben sterilizálva lehetnek és segédanyagokat, így tartósító, stabüizáló vagy emulgeáló szereket, sókat az ozmózisos nyomás meg­változtatásához és hasonlókat tartalmazhatnak. Ezek­kel az anyagokkal az (I) általános képletű hatóanyago­kat, továbbá a fent megadott segédanyagok és/vagy vi­vőanyagok vagy hígítószerek hozzáadása mellett, kombinációs készítményekké formáljuk. A következő példákban megadott vegyületek főként sóik és/vagy szolvátjaik formájában vannak jelen, mi­­mellett a számmegjelölések a mindenkori sztöchio­­metrikus viszonyokat jelentik. Az UV-spektrumban az első szám a frekvenciát, a zárójelben lévő szám (má­sodik szám) pedig az extinkciót mutatja. Az alkalmazott rövidítések a következők: Op.- olvadáspont %- tömegszázalék S- váll (az UV-spektrumban) Sbl- szublimál 1. példa 2-Metü-5-bróm-4-{[2-(4-/2-metoxi-fenil/-pipera­­zinü-l)-etü]-amino}-3(2H)-piridazinon és 2-metü-4-bróm-5-{[2-(4-/2-metoxi-fenil/-pipera­­zinü-l)-etü]-amino}-3(2H)-piridazinon 3 g (0,0112 mól) 2-metü-4,5-dibróm-3(2H)-pirida-6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom