203744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiofén-2-ecetsav előállítására
1 HU 203 744 B 2 világítani anélkül, hogy az oltalmi kört azokra korlátoznánk. Példák 1. példa 2-Acetfl-tiofén előállítása. 79.2 ml Tiofén, 182 ml benzol és 20,0 ml 85 tömeg%-os foszforsav elegyét 40 °C hőmérsékletűre melegítjük. Keverés közben, 15 perc alatt hozzáadunk 140,0 ml ecetsavanhidridet, majd az adagolót 18 ml benzollal hozzámossuk. A reakcióelegyet 60-65 °C hőmérsékleten tartjuk, miközben a reakció lefutását VRK-san ellenőrizzük. (Réteglap: Polygram Sü G/UV254. Futtató elegy: kloroform-metanol 95:5, előhívás jóddal, Tiofén Rf: 1,0,2-acetü-tiofén Rf: 0,84.) A reakcióidő 3 óra. Ezután 20 “C hőmérsékletűre hűt jük a reakcióelegyet és hozzáadunk 400 ml vizet 15 perc alatt, majd további 15 perc keverés után a két fázist elválasztjuk. A vizes fázist 100 ml benzollal extraháljuk, az egyesített benzolos fázist először 100 ml vízzel, majd 100 ml 15tömeg%-osvizesnátriumhidrogénkarbonát oldattal, majd újra 100 ml vízzel extraháljuk. A semleges benzolos fázist izzított nátriumszulfát hozzáadásával szárítjuk, majd a benzolt ledesztilláljuk. A kapott nyers 2-acetü-tiofént vákuumfrakcionálással tisztítjuk. (A főpárlat desztillációja 85-87 °C 2 kPa.) Főpárlat súlya: 88,5 g. Nyeredék: 70,0%. Törésmutató: n20d -1,564. Amennyiben a kapott előpárlatot a következő sarzshoz hozzáadjuk a nyeredék 5%-kal magasabb. Tiofén-2-ecetsav előállítása. 25.2 g 2-Acetü-tiofén, 150 ml 25 tömeg%-os vizes sósav oldat és 8 ml 85 tömeg%-os vizes ortofoszforsav elegyéhez 95-99 'C hőmérsékleten 5 óra alatt hozzáadagoljuk 63,6 g nátriumnitrit 30 tömeg%-os vizes oldatát. Az oldat fele mennyiségének beadagolása után hozzáadunk párhuzamosan 40 tömeg%-os vizes nátriumhidroxid oldatot olyan mennyiségben, hogy az adagolás végén az elegy kémhatása pH - 6 legyen. A viszszamaradt nitrózus gázokat levegő átfúvással eltávolítjuk a rendszerből és az esetleg képződött kis menynyiségű szüárd anyagot kiszűrjük. A szűrlethez szobahőmérsékleten hozzáadunk 100 ml diklórmetánt és sósav adagolással a kémhatást pH - 3,0-ra állítjuk, majd a fázisokat szétválasztjuk. A diklórmetános extraktumból bepárlás után 6-7 g nyers tiofén-2-karbonsavat kapunk melléktermékként. A vizes fázis kémhatását 40 tömeg%-os vizes nátriumhidroxid oldat adagolásával pH - 6-7-re állítjuk. Keverés közben hozzáadunk 6 g nátriumhidroxidot és 8 ml 30 tömeg%-os hidrazin-hidrát vizes oldatát, majd négy órán át visszafolyó hűtő alkalmazásával forraljuk. Ezután az oldatot 10 'C hőmérsékletűre hűtjük. Az esetleg kivált szüárd anyagot szűréssel eltávolítjuk és a szűrlethez hozzáadunk 100 ml diklórmetánt, majd sósav adagolásával az oldat kémhatását pH - 0,5-1,0- ra áüítjuk. A fázisokat elválasztjuk, a vizes fázist még kétszer 50 ml diklórmetánnal extraháljuk. Az egyesített diklórmetános fázisokat bepároljuk. Súlya: 14,5 g tiofén-2-ecetsav. Nyeredék: 51,4%. Hatóanyagtartalom: 95,4%. 2. példa Tiofén-2-ecetsav előállítása Az 1. példa szerinti eljárással előállított tiofén-2- glioxilsavat tartalmazó vizes reakcióelegyhez hozzáadunk 100 ml etüacetátot és sósav adagolással a kémhatását pH -0,5-1,0-ra állítjuk. A fázisokat elválasztjuk, a vizes fázist még kétszer 50 ml etüacetáttal extraháljuk. Az egyesített etüacetátos fázisokat 70 g 12 tömeg%-os vizes nátriumhidroxid oldattal, majd a fázisok elválasztása után további 50 g 12 tömeg%-os vizes nátriumhidroxid oldattal extraháljuk. A vizes fázisokat egyesítjük, hozzáadunk 6 g nátriumhidroxidot és 7,5 ml 30 tömeg%-os hidrazin-hidrát vizes oldatot, majd a továbbiakban az 1. példa szerint járunk el. A nyers tiofén-2-ecetsav súlya: 22,0 g. Nyeredék: 78,0%. Hatóanyagtartalom: 9,48%. 3. példa Tiofén-2-ecetsav előállítása 50,4 g 2-Acetü-tiofén, 300 ml 25 tömeg%-os vizes sósav és 10 ml cc. kénsav elegyéhez 95-99 °C hőmérsékleten hozzáadunk 125 g nátriumnitrit 30 tömeg%os vizes oldatát kb. 6 óra alatt. Az oldat fele mennyiségének beadagolása után 40 tömeg%-os nátriumhidroxid oldatot adagolunk az elegyhez olyan mennyiségben, hogy kémhatása pH - 6 legyen. Egy óra utóreagáltatása után 25 °C hőmérsékletűre hűtjük és 200 ml széntetrakloridot adunk a reakcióelegyhez. Az elegy kémhatását sósav adagolással pH - 3,0-ra állítjuk és a fázisokat elválasztjuk. A vizes fázist még kétszer 100 ml széntetrakloriddal extraháljuk. Az egyesített széntetrakloridos fázisból bepárlás után 12-14 g nyers tiofén-2-karbonsavat kapunk mint mellékterméket. A vizes fázist még kétszer 100 ml ceüoszolvacetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves fázist 12 tömeg%-os vizes nátriumhidroxid oldattal extraháljuk, majd a vizes fázisokat egyesítjük. Az extrakciót mindaddig folytatjuk, amíg VRK-s vizsgálat szerint a vizes fázis nem tartalmaz tiofén-2-glioxilsavat. (Réteglap: Polygramm SU G/UV254. Futtató elegy: kloroform-metanol 4:1. Rf « 0,77.) Az egyesített vizes fázishoz hozzáadunk 12 g (0,3 mól) szüárd nátriumhidroxidot és 14 ml hidrazin-hidrát 30 tömeg%-os vizes oldatot. A kapott elegyből kidesztülálunk kb. 50 ml oldószert, majd további három órán át visszafolyó hűtő alkalmazásával forraljuk. A kapott oldatot 0 °C hőmérsékletűre hűtjük, hozzáadunk 200 ml széntetrakloridot, majd sósav adagolással hűtés közben az elegy kémhatását pH - 1-re áüítjuk. A fázisokat elválasztjuk, a vizes fázist még kétszer 100 ml széntetrakloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat izzított nátriumszulfát hozzáadásával szárítjuk, szűrjük, majd 100 ml téforgatúra bepároljuk és hozzáadunk 200 ml petrolétert. 8 órán át 0 °C hőmérsékleten végzett kristályosítás után a kivált csapadékot szűrjük, vákuume-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3