203740. lajstromszámú szabadalom • Benzizotiazol-származékokat tartalmazó akaricid és nematocid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 203740 B 2 Ezeket a formákat önmagában ismert módon állítjuk elő, így például a hatóanyagokat összekeverjük töltőanyagokkal, tehát oldószerekkel, nyomás alatt ál - ló cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd vivőanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása mellett, így emiügeáló szerek és/vagy diszpergáló szerek és/vagy habképző szerek használata közben. Abban az esetben, ha vizet használunk töltőanyagként, akkor például szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerekként. Folyékony oldószerekként lényegében a következő anyagok jönnek számításba: aromás szénhidrogének, így xilol, toluol vagy alkü-naftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így a klórbenzol, etüén-klorid vagy a metüénklorid, az alifás szénhidrogének, így a ciklohexán vagy a paraffinok, például az ásványolajfrakciók, alkoholok, így a butanol, glikol, valamint ezek éterei és észterei, továbbá ketonok, így az aceton, a metil-etü-keton, a metil-izobutil-keton vagy a ciklohexanou, erősen poláros oldószerek, így a dimetil-formamid és a dimetil-szulfoxid, valamint a víz. Cseppfolyósított gázalakú töltőanyagokon vagy vivőanyagokon olyan folyadékokat értünk, amelyek normál-hőmérsékleten és normál nyomáson gázalakú - ak, például az aeroszol hajtógázok, igya halogén-szénhidrogének, valamint a bután, propán, nitrogén és a széndioxid. Szilárd vivőanyagokként például a következő anyagok jönnek számításba: természetes kőzetlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmoriüonit vagy a diatomaföld, és a szintetikus kőzetlisztek, így a nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid és a szilikátok, valamint szüárd vivőanyagok lehetnek a granulátumok számára aprított és frakcionált természetes kőzetek, így a kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, valamint a szervetlen és szerves lisztekből készült szintetikus granulátumok, továbbá a szerves anyagokból, így a fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsutkából és dohányszárból készített granulátumok. Emulgeátorokként, illetve habképző szerekként nemionos és anionos emulgeátorokat, így polioxietüénzsírsav-észtereket, polioxietilén-zsíralkohol-étereket, például alkü-aril-poliglikolétereket, alldl-szulfonátokat, arü-szulfonáatokat, valamint fehérjehidrolizátumokat nevezünk meg. Diszpergáló szerekként például a lignint, a szulfitszennylúgot és a metil-cellulózt említjük meg. A készítmények formálásához tapadást segítő anyagokat, ígykarboxi-metil-cellulózt, természetesés szintetikus, porszerű vagy latexformájú polimereket alkalmazhatunk, üyenek az arabgumi, a polivinü-alkohol és a poliviml-acetát. A készítmények tartalmazhatnak továbbá színező anyagokat, így szervetlen pigmenteket, például vasoxidot, titánoxidot, ferrociánkéket és szerves színezékeket, így alizarin-, azo-fémftaloxianin-színezékeket, nyomokban jelenlevő tápanyagokat, így vas-, mangén, bór-, réz-, kobalt- és cinksókat. A találmány szerinti kártevőirtószerek általában 0,1 tömeg%-tól 95 tömeg%-is terjedő mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagot. Az előnyös hatóanyagtartalom 0,5-90 tömeg% tartományban van. A következőkben néhány kártevőirtószerforma elkészítését mutatjuk be. I. Permetezőpor 10 tömegrész 1. példa szerint előállított vegyületet 12 tömegrész ligninszulfonsav-kalciumsóval, 76 tömegrész kaolinnal és 2 tömegrész dialkil-naftalinszulfonáttal bensőleg összekeverünk és a keveréket megőröljük. H. Szórható por 2.5 tömegrész 1. példa szerint előállított vegyületet 10 rész metilén-kloridban oldunk és az oldatot hozzáadjuk 25 tömegrész poralakú kovasav és 71,5 tömegrész talkum, valamint 1 tömegrész Sudanrot színezők elegyéhez. Az oldószert vákuumban lepároljuk és a maradékot finomra megőröljük. Dl. Granulátum 5 tömegrész 1. példa szerint előállított vegyületet feloldunk 10 rész metüén-kloridban és az oldatot rápermetezzük 95 tömegrész 0,3-0,8 mm szemcseméretű granulált attapulgitra, majd megszárítjuk. IV. Emulgeálható koncentrátum 20 tömegrész 1. példa szerint előállított vegyületet feloldunk olyan elegyben, amely 75 tömegrész laophoron-ból és 5 tömegrész olyan keverékből áll, amely 30 rész fenil-szulfonát-kalciumsóból, 30 rész 40 mól% etüénoxidot tartalmazó ricinus-poliglikolátból és 40 rész propüén- és etilénoxid kopolimerből tevődik öszsze. A következő példák az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek előállítását mutatják be. I. példa 3-difluor-metütio-1,2-benzizotiazol 4,1 g (0,02 mól) l,2-benzizotiazoI-3-tioIát-ká!ciumsót 25 ml dioxánban szuszpendálunk és a szuszpenzióhoz hozzáadunk 5,6 g (0,10 mól) kálium-hidroxidot 9 ml vízben oldva. A szuszpenzióba 60-70 °C hőmérsékleten 30 percen át egyenletes áramban bevezetünk klór-difluor-metánt. Ezután az elegyet lehűlni hagyjuk, 500 ml jeges vízbe öntjük és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és betöményítjük. A visszamaradó olajat kovagélen kromatografáljuk és az eluálást 9:1 arányú hexán/dietüészter-eleggyel végzzük. Kitermelés: 1,0 g, amely az elméleti hozam 22,9 tömeg%-a. n*°D: 1,59912 2. példa 3-(3,4,4-trifluor-3-buteniltio)-1,2-benzizotiazol 2.05 g (0,01 mól) 1,2-benzizotiazol-3-tiolát-káliumsót 25 ml dimetU-formamidban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz 20 °C-on hozzácsepegtetjük 2,3 g (0,01 mól) 4-bróm-l,l,2-trifluor-buten-l 10 ml dimetü-formamiddal készített oldatát. Az elegyet 2 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, utána 100 ml jeges vízbe öntjük és etü-acetáttal többször extrahál-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
