203739. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5-szubsztituált-3-aril-izoxazol-származékokat tartalmazó nematocid, inszekticid és akaricid hatású kártevőírtószer és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 Hü 203 739 B 2 zott alakúakká és a szaporító anyagok számára borító­­anyagokká, továbbá égőtöltetekkél készített formák­ká, többek között például füstölő-patronokká, -szelen­cékké, -spirálokká, valamint ULV - hideg - meleg­­köd-alakúakká dolgozhatjuk fel. Ezeket a formákat a szqkásos módon állítjuk elő, például a hatóanyagokat a töltőanyagokkal tehát fo­lyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyó­sított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, keverjük, adott esetben felületaktív anyagok, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergáló- és/vagy habosító anyagok alkalmazása közben. Abban az esetben, ha töltőanyagként vizet haszná­lunk, segéd-oldószerként például egy szerves oldószert is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerekként lényegében az aromás szénhidrogének, például a xilol, toluol vagy alkil-naf­­talinok, klórozott aromás vagy klórozott'alifás szén­­hidrogének, például klór-benzolok, klór-etilének vagy metüén-ldorid, alifás szénhidrogének, például a ciklo­­hexán vagy paraffinok, pédlául kőolaj-frakciók, alko­holok, például a butanol, glikol vagy ezek éterei és ész­terei, ketonok, például aceton, metil-etü-keton, metil­­izobutil-keton vagy a cüdohexanon, erősen poláros ol­dószerek, például a dimetil-formamid és a dimetil­­szulfoxid, valamint a víz jönnek számításba.- Cseppfolyósított gázalakú töltőanyagok vagy hor­dozóanyagok alatt olyanok értendők, melyek normál hőmérsékleten és normál nyomáson gázalakúak, ilye­nek például az aerosol-hajtógázok, például a halogén­­szénhidrogének, valamint a bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóanyagokként a természetes kőzet­lisztek, például a kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy a diatómaföld és szin­tetikus kőzetlisztek, például a nagydiszperzitású kova­sav, alumínium-oxid és szilikátok, valamint granulá­tumok előállításához szilárd hordozóanyagokként ap­rított és frakcionált természetes kőzetek, például kd­eit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, valamint szer­vetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, to­vábbá szerves anyagokból, például fűrészporból, kó­kuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból ké­szült granulátumok jönnek számításba. Emulgeátorokként, illetve habképző szerekként nem-ionos és anionos emulgeátorolc, például a polioxi­­etilén -zsírsav-észterek, polioxid-etilén-zsír alkohol­éterek, például az alkil-aril-poliglikol-éterek, alkil­­szulfonátok, aril-szulfonátok, valamint fehér je-hidro­­lizátumok említendők. Diszpergálószerekként például a lignin, szulfit-lú­­gok és metil-cellulóz jönnek számításba. A formálások során alkalmazhatunk vázanyagokat is, például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus, poralakú, szemcsés vagy latex-alakú poli­mereket, például gumiarábikumot, polivinil-alkoholt és polivinil-acetátot. Alkalmazhatunk továbbá színező anyagokat, példá­ul szervetlen pigmenteket, például vasoxidot, titánoxi­­dot, vasciánkéket, és szerves színező anyagokat, pél­dául alizarin-, azo-fém-ftáloxianin-színező-anyago­­kat és nyomelemeket, például a vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sóit A felhasználási alakok általában 0,1-95 tömegft, előnyösen 0,5-90 tömegé hatóanyagot tartalmaznak. FORMÁLÁSI PÉLDÁK I. Nedvesíthető por 10 tömegrész 1.példa szerintivegyületet ^tömeg­­rész ligninszulfonsav-kalciumsóval, 76 tömegrész ka­olinnal és 2 tömegrész dialkü-naftalin-szulfonáttal alaposan összekeverünk és megőrölünk. U.Porozószer 2,5 tömegrész 1. példa szerinti vegyületet oldunk 10 tömegrész metilén-kloridban és 25 tömegrész porala­kú kovasav és 71,5 tömegrész talkum, valamint 1 tö­megrész szudánvörös keverékére öntjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a maradékot finomra őröl­jük. HlGranulátum 5 tömegrész 1. példa szerinti vegyületet 10 tömeg­­rész metilén-kloridban oldunk, és 95 tömegrész 0,3- 0,8 mm szemcsenagyságú granulált attapulgitra per­metezzük és szárítjuk. IVEmuIzió-koncentrátum 20 tömegrész 1. példa szerinti vegyületet 75 tömeg­­rész izoform és 5 tömegrész olyan keverék élegyében oldunk, mely 30 rész fenil-szulfonát-kalciumsót, 40 mól% etilén-oxidot tartalmazó 30 résznyi ricinus­­poliglikolátot és 40 résznyi propilén- és etilénoxid-ko­­polimert tartalmaz. A következő példák a találmány szerinti vegyületek előállítását ismertetik. előállítási példák 1. példa 3-(4-Klór-fenil)-5-difluor-metoM-izoxazil Egy 100 ml térfogatú autoldávban 5,87 g (0,03 mól) 3-(4-klőr-fenil)-5-(4H)-izoxazolont oldunk 30 ml dio­­xánban és 10 ml 30 tömeg%-os kálium-hidroxid-olda­­tot adunk hozzá. 10 bar nyomáson klór-difluor-me­­tánt vezetünk be, és a reakcióelegyet 15 órán át mele­gítjük 50-60 ‘C-on. Lehűlés és nyomáskiegyenlítés után az oldatot 300 ml jég-víz keverékre öntjük, há­romszor extrahálunk 70-70 ml etil-acetáttal. A szer­ves fázisokat egyesítjük, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A terméket oszlop-kromatog­­rafálással tisztítjuk. Termelés: 1,20 g - az elméletileg számított 16,3%-a. Op.:52*C. 2. példa 5-Bróm-difluar-metoxi-3-(4-kl6r-fenil)-izoxa zol l,5g (0,05 mól) 80 tömeg%-os paraffinolajjal készí­tett nátrium-hidrazid-szuszpenziót 10 ml toluollal mosunk, majd 50 ml dimetil-formamidban szuszpen­­dálunk. 10-20 *C-on 5,0 g (0,026 mól) 3-(4-ldór-fe­­nil)-5-(4H)-izoxazolon 40 ml dimetil-formamiddal készített oldatát csepegtetjük hozzá, és 1 órán át to­vább keverjük. Ezután 10,75 g (0,052 mól) dibróm-6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom