203738. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként O-(1,2,4-triazol-1-il)-O-fenil-acetálszármazékokat tartalmazó gombaölő készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 203 738 B 2 háljuk. A szerves fázist vízzel mossuk és víztelenítjük, majd az oldószer eltávolítása után 4,64 g viszkózus olajat kapunk; a kitermelés 99%. Hasonló módon állíthatjuk elő a 4. vegyületet is. A két vegyidet fizikai jellemzői a következők: Vegyület R_____X Y Op 2 C(CH3)3 CHOH 4-C1 olaj 4 C(CH3)3 CHOH 2,4-C12 olaj 1H-NMR (CDC13, ppm) 2. vegyület: 0,99 és 1,03 (2s, 9H); 3,33 és 3,75 (2sd, 1H); 5,69 és 5,99 (2d, 2H); 6,08 (m, 4H); 7,74,7,78, 7.82 és 8,02 (4s,2H). 4. vegyület: 1,03 és 1,08 (2d, 9H); 3,36 és 3,47 (2d, 1H) 5.83 és 6,03 (2d, 1H); 6,70-7,45 (m, 3H); 7,73,7,80, 7,82 és 8,08 (4s,2H). A találmány szerinü vegyületeknck kiváló gombaö­lő hatásuk van a növénykórokozó gombák széles köre, de elsősorban a tömlőgombák (Ascomycetes) és a ba­­zidiumos gombák (Basidiomycetes) ellen. Miután a vegyületek egy részének szisztemikus hatása is van, mind levélre, mind talajra juttatva alkalmazhatók. Különösen fontosak lehetnek a gazdaságilag jelentős kultúrnövényeken (például búza, árpa, rizs, zab, rozs, kukorica, pázsitfüvek, gyapot, szója, kávé, cukornád, gyümölcsök, dísznövények, szőlő vagy zöldségnövé­nyek, például uborka, bab, kabakosok) és azok magva­­in fellépő növénykórokozó gombák elleni védekezés­ben. A találmány szerinti vegyületek előnyösen használ­hatók az alábbi növénykórokozó gombák ellen: Kórokozó Megbetegedés Gazdanövény Erysiphe graminis Erysiphe gabonalisztharmat gabonafélék cichoracearum Sphaerotheca lisztharmat kabakosok fuliginea Podosphera lisztharmat kabakosok leucotricha lisztharmat alma Uncinula necator lisztharmat szőlő Puccinia sp. rozsdabetegségek gabonafélék Rhizoctonia sp. gyökérpenész gyapot, pázsitfüvek Ustilagosp. üszög gabonafélék kukorica, cukornád Venturia inaequalis varasodás alma Helminthisporium so. penészedés gabonafélék, kukorica Septoria nodorum szártörés búza Botrytis cinerea Cercospdra szürkepenész szamóva, szőlő arachidicola levélfoltosság földimogyoró Pseudocercosporella herpotrichoides búza, árpa Pyricularia oryzae Phytophthora levélfoltosság rizs infestans bugonyavész burgonya, paradicsom Fusarium sp. fehérpenész különböző növények Plasmopara viticola peronoszpóra szőlő Altemaria sp. levélfoltosság gyümölcs­ös zöldségfélék A találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók a növényre juttatva (permetezéssel vagy porozással), de kezelhetjük velük a magvakat is. A kezelés történhet a gombafertőzés bekövetkezése előtt (preventív keze­lés), vagy a fertőzés után (kurativ kezelés). A találmány szerinti vegyületekből a szokásos ké­szítmények, így oldatok, emulziók, szuszpenziók, po­rozószerek, porkészítmények, paszták vagy granulátu­mok állíthatók elő. A készítmény formáját a felhasz­nálás céljának megfelelően választjuk meg: minden esetben arra kell törekedni, hogy a hatóanyag finom s egyenletes eloszlását biztosítsuk. A készítményeket ismert módon, például a hatóanyagnak oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal való elegyítésével állít­hatjuk elő, amihez emulgeáló- és diszpergálószereket, esetenként további hígító- és oldószereket (például vi­zet vagy szerves oldószereket) használhatunk. Oldó­szerként szerepelhetnek aromás szénhidrogének (pél­dául xilol), klórozott aromás szénhidrogének (például klór-benzol), paraffinok (például kőolaj-frakciók), al­koholok (például metanol, butanol), ketonok (például ciklohexanon), aminok (például etanol-amin, dimetil­­formamid) és víz; hordozóanyagok lehetnek például ásványőrlemények (például kaolin, agyagásványok, talkum, kréta), vagy szintetikus ásványi anyagok (pél­dául kovasav, szilikátok); emulgeálószerek lehetnek nem-ionos vagy anionos felületaktív anyagok (például polioxi-etilén-zsíralkohol-éterek, alkil- vagy aril-szul­­fonátok); diszpergálószerek pedig lehetnek például lignin, szulfitszennylúg vagy metil-cellulóz. A gombölő készítmények legfeljebb 0,5 t% általá­ban 0,1-95 tömeg%, előnyösen 0,5-90% hatóanyagot tartalmazhatnak. Az alkalmazott adag a kívánt céltól függően 0,02-3,0 kg hatóanyag/hektár lehet, adott esetben ennél magasabb adagok is használhatók. A találmány szerinti vegyületek anyagvédelemre is használhatók például a Paecilomyces variotii penész­gomba ellen. A felhasználásra kész készítmények (oldatok, emul­ziók, szuszpenziók, porkészítmények, porozószerek, kenőcsök vagy granulátumok) bármely ismert módon, például permetezéssel, porozással, ködképzéssel, szó­rással, csávázással) vagy öntözéssel juttathatók ki a növényzetre. Ilyen készítményeket mutatunk be az alábbi példában: 3. példa a) 90 tömegrész 1. vegyületet 10 tömegrész N-metil­­alfa-pirrolidonnal összekeverünk. A kapou oldat kis cseppekben való kijuttatásra alkalmas. b) 20 tömegrész 2. vegyületet feloldunk egy keverék­ben, ami 80 tömegrész xilolból, 5 tömegrész kalci­­um-dodecil-benzol-szulfonátból, 10 tömegrész (A) diszpergálószerből és 5 tömegrész (B) diszpergáló­­szerből áll /az (A) diszpergálószer 8—10 mól etilén­­oxid és 1 mól N-monoetanol-amin-oleát reakció-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom