203707. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kommunális, ipari vagy mezőgazdasági szennyvizek, különösen hígtrágyák kászkád rendszerű tisztítására és elhelyezésére
1 HU 203 707 A 2 gya kezelésére alkalmas módszer még nem alakult ki. Tovább fokozta a keletkező hígtrágya elhelyezése körüli problémákat az a tény, hogy a szakosított állattartó telepek az elmúlt időszakban többnyire önállósodtak az őket létrehozó mezőgazdasági üzemektől, így felhasználható területtel a továbbiakban már nem rendelkeznek, a mezőgazdasági üzemek pedig nem mutatnak érdeklődést a hígtrágya fogadására. Az alkalmazott hígtrágyakezelési módszerekben nincsenek nagyobb eltérések. Fázisbontás után a sűrűfázist betárolják, a hígfázist elöntözik vagy elszikkasztják. A sűrűfázist érlelés után trágyaként hasznosítják. Különbségek a fázisszétválasztásban mutatkoznak. Ismert módszerek:- Kovács-Kellermann féle szalmaszűrő;- AGROBER rendszerű fázisbontó torony;- ülepítő medencék;- mechanikai fázisbontók (ívsziták, vibrátorok, prések stb) Az alkalmazott módszerekről megállapítható, hogy mind szakszerűségi, mind pedig gazdaságossági szempontból kifogás alá esnek. A telepek nagy részénél a hígtrágyát évek óta csak a biztonsági területre, illetve földkalickákba nyomják ki. Ezek a területek a megengedettnél jóval nagyobb hidraulikai és szerves anyag terhelést kapnak. Feltételezhető, de több esetben bizonyított tény, hogy környezetükben a talaj és a talajvíz káros elszennyeződése bekövetkezett. A szakterűtlenül végzett öntözésnél és a szippantókocsival történő felületi locsolásnál ellenőrizhetetlen és egyenetlen terhelést kell feltételezni, amely környezet- és egészségvédelmi, így „vízminőségvédelmi” szempontból is káros. Egyértelmű tehát, hogy a szakszerűtlenül elhelyezett hígtrágyák a környezetre és a vizek minőségére ártalmasak, veszélyeztetik vízkészleteinket Ugyanakkor értékes szerves- és ásványianyag-tartalmuk mezőgazdasági hasznosítása elengedhetetlenül fontos üzemi és gazdasági érdek. A hígtrágyák kezelését és mezőgazdasági hasznosítását tehát úgy kell megoldani, hogy ezáltal a környezeti ártalmak megszüntethetők legyenek, a berendezések műszaki megoldásukban legyenek egyszerűen kezelhetők, könnyen áttekinthetők, üzembiztosak, az üzemeltető számára ne jelentsenek egészségügyi és munkavédelmi szempontból veszélyforrást A találmány célja az eddig kidolgozott eljárások hátrányainak kiküszöbölése, valamint olyan előnyök biztosítása más ismert módszerekkel szemben, mint pl. a tisztítási fokozatok termékeinek mezőgazdasági felhasználhatósága vagy egyszerűsége miatti üzembiztonsága. Ennek a célnak felel meg a találmány, amely mechanikai, kémiai, biológiai tisztítás öt fokozatban, műszaki létesítmények megfelelő sorrendben történő elhelyezésével oly módon, hogy az összegyülekező hígtrágya egyszeri átemelés után gravitációsan halad tovább, miközben sűrűfázisától és lebegőanyag tartalmától megszabadulva (mechanikai tisztítás), természetes agyagásványokat és zeolitokat tartalmazó szűrőárkon átjutva) kémiai tisztítás, drénezett, bakhátas, nyárfás szűrőmezőn áthaladva (biológiai tisztítás) érkezik élő vízfolyásba A szakosított állattartó telepen keletkező hígtrágya gravitációs gyűjtőcsatornába kerül. A gyűjtőcsatorna által szállított hígtrágya szűrőrácson (első tisztítási fokozat) át kerül gyűjtő- és átemelő aknába. Az aknából szivattyú nyomja a hígtrágyát a szilárd fázist tároló medencék tetején elhelyezkedő ívszitához, ahol megtörténik a fázisszétválasztás (második tisztítási fokozat). A szilárd rész a szilárdfázist tároló medencébe kerül, a hígfázis gravitációs vezetéken a medence mellett építendő, célszerűen a térszint fölé emelkedő földművön elhelyezett, vízszintes átfolyású konténeres szalmaszűrőbe kerül (harmadik tisztítási fokozat). A szalmaszűrőt elhagyó, szilárd- és lebegőanyagtartalmától megszabadított hígfázis gravitációsan folyik rá ugyancsak a földművön elhelyezett, célszerűen burkolt oldalfalú, kászkádszerűen elhelyezkedő, természetes agyagásványokat és zeolitikat tartalmazó szűrőárokra (negyedik tisztítási fokozat). Kilépve a szűrőárokból a hígfázis osztóárkon keresztül jut el gravitációsan az aládrénezett, bakhatás, célszerűen nyárfás, szűrőmezőre, ahol lezajlik az ötödik tisztítási fokozat A drénezett bakhatás, célszerűen nyárfás, szűrőmező gyűjtőárkában összegyülekező, már csak nevében hígfázis minden szempontból kielégíti a 3/1984 OVH./II.7./SZ. rendelet vonatkozó előírásait. A gravitációs gyűjtőcsatornától a befogadóig az alábbi tisztítási fokozatok helyezkednek el; 1. durva, nagyméretű úszóhordalék eltávolítása (szűrőrács), 2. fázisszétválasztás sűrű- (1 mm-ig) és hígfázisra (ívszita), 3. a hígfázis lebegő szennyeződésének csökkentése (szalmaszűrő), 4. a hígfázis oldott szennyeződésének csökkentése (ásvánnyal töltött szűrőárok), 5. a hígfázis útótisztítása (drénezett, bakhatás, célszerűen nyárfás terület). Az 1., a 2., a 3. fokozat mechanikai, a 4. fokozat kémia, az 5, fokozat biológiai tisztítás. A találmány berendezés kommunális, ipari vagy mezőgazdasági szennyvizek, különösen hígtrágyák, kászkád rendszerű tisztítására és elhelyezésére. A találmány berendezésnek gravitációs gyűjtőcsatornája, rácskosártartóaknája, gyűjtő- és átemelő aknája, nyomóvezetéke, tolózárkezelő aknája, legalább két szakaszoló tolózárral ellátott szakaszoló nyomóvezetéke, az ívszitát szennyvízzel ellátó flexibilis nyomócsöve, ívszitája, az ívszitát tartó és mozgató kezelőhídja, flexibilis gravitációs ürítővezetéke, kétkamrás szilárdfázist tároló medencéje, vízszintes átfolyású konténeres szalmaszűrője, adott esetben fordító aknája(aknái), összekötő vezetéke(i), alsó összekötő vezetékeié), szennyvízelhelyező tere(i) vannak. A berendezésnek legalább két szűrőárka van, amely a rávezető akna és az elvezető akna között helyezkedik el; mind-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
