203696. lajstromszámú szabadalom • Faapríték készítő gép

1 HU 203 696 B 2 a 8 aprítókések előtt egy-egy, a dob teljes hosszában vé­gighúzódó, kifelé nyitott 12 átmeneti aprítéktároló tér van a dob falába bemélyítve, amelynek parabola-szerű, tehát legömbölyített vonalakkal határolt keresztmet­szeti alakja van. Ezt a 12 átmeneti aprítéktároló teret a találmány értelmében nem folytonos csatorna alkotja, mint a jelenleg ismert, hasonló rendeltetésű ilyen gé­peknél, hanem a 14 késekkel egymástól elhatárolt 22 cellák sora, amint a 2. ábrán - ahol a korábban már használt hivatkozási számokat értelemszerűen alkal­maztuk - jól látható. (A jelen kiviteli példa esetében mindegyik i? hosszúságú 12 átmeneti aprítéktároló te­ret négy-négy ilyen 22 cella alkotja.) Ismeretes, hogy a 12 átmeneti aprítéktároló tereknek mind az ismert megoldásoknál, mind a találmány szerinti gép esetében az a rendeltetése, hogy a 7 aprítódob forgása során az e dob és az aprítóhenger közötti 10 résben az apríték aka­dálytalan és folyamatos haladását a d nyílnák megfele­lően (1. ábra) lehetővé tegye. A 12 átmeneti aprítéktá­roló terek ugyanis puffer tárolást tesznek lehetővé: ami­kor a betáplált anyagtömeg visszonylag nagy, ezek a puffertároló terek aprítékanyaggal telnek meg, majd a betáplált anyagtömeg csökkenésével a puffertároló te­rekből az anyag távozhat. Az ismert aprítódobos faapríték készítő gépekkel azonban - amint a bevezetőben már említettük - hosszúkás, vékony anyagokat, például szőlővenyigét vagy gyümölcsösökben a metszéskor keletkező gyü­mölcsfa nyesedéket nem lehet aprítékká feldolgozni. Van ugyanis a 4 ház 5 betáplálónyílása előtt, az 1 ada­golóvályú felett egy olyan, az 1. ábrán 13 hivatkozási számmal jelölt térrész, ahol az aprítandó anyagot a fogazott 2 behúzóhenger már nem tudja megfogni, így az anyag - például szőlővenyige - szabadon behull az 5 betáplálónyílásba, ahonnan elvágatlanul kerül a hosszirányú puffertároló csatornákba, és alakjánál fogva azokba a saját hosszirányának megfelelően fek­szik be. Ezek az anyagszálak a puffertároló csatorná­kat eltömik, és így a gép rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszik. Az 1. ábrán 11 hivatkozási számmal jelöltük az aprí­­téknak a 4 házból - pontosan a ház és 7 aprítódob közöt­ti 10 résből - kitorkolló csatornát, amely az apríték ki­vezetésére sr .igái, és amelyhez (nem ábrázolt) ventilá­tor van csatlakoztatva, amelynek segítségével a 10 rés megszívható, és ezáltal onnan az apríték eltávolítható. A 3. és 4. ábrán pedig a 14 kés egy előnyös kiviteli alak­ját tüntettük fel oldal- és elölnézetben. A 4. ábrán fel­tüntetett a szög értéke célszerűen 10-20° között van, előnyösen mintegy 15°, a kés v vastagsága pedig 5- 7 mm lehet, előnyösen mintegy 6 mm. A 14a él s széles­sége a fenti értékekből adódik. Az 1. és 2. ábrák összeve­tése alapján egyébként nyilvánvaló, hogy a 14 kések a hosszirányú csatorna teljes szelvényét lezárják, azaz a 22 cellák oldalirányban és belül teljesen zártak, csak ki­felé nyitottak. Az 1. ábra azt is jól érzékelteti, hogy a 8 kések 8a éle, és a 14 kések 14a éle egy vonalba esik. A találmány szerinti gép a következőképpen műkö­dik: Az aprítékká feldolgozandó anyagot, például szőlő­venyigét és/vagy gyümölcsfa-nyesedéket az 1. ábrán feltüntetette nyílnak megfelelően az 1 adagolóvályú és 2 behúzóhenger segítségével vezetjük a 4 ház 5 be­tápláló nyílásába. Az álló 6 vágókés és a 7 aprítódobbal forgó 8 aprítókések a feldolgozandó anyagot apríték­ká alakítják, amely a megszívott 10 résben a d nyílnak megfelelően halad előre, a 11 csatornába kerül, és azon át a B nyílnak megfelelően távozik. Ha az 5 be­tápláló nyílásba a 13 térrészből hosszú, a 2 behúzóhen­ger által meg nem fogott aprítandó anyagszálak kerül­nek, azok hosszirányba, a 8 aprítókésekkel párhuza­mos vagy lényegében párhuzamos helyzetbe fordulva a 14 kések élének feszülnek, nem tudnak a már előállt apríték közé bejutni, és ezeket a szálakat a kések el is vágják. A feldarabolt anyagrészek a 22 cellákba kerül­nek, ott tárolódnak, amíg az anyagbetáplálás ezt így követeli meg, majd a cellákból kilépve a 10 résbe lép­nek ki, ha az anyagbetáplálás csökken. Ily módon a találmány szerinti gépben a 12 átmeneti aprítéktároló tereket hosszúkás vékony anyagok nem tömhetik el, oda nem tömörödhetnek be, ilyen októl üzemzavar te­hát nem következhet be, sőt, egyenletesebbé, homogé­nebbé válik az apríték szemszerkezete. A találmány szerinti gép alapvető előnye, hogy le­hetővé teszi ez ideig apríték nyersanyagként fel nem használható növényi hulladékanyagok, elsősorban szőlővenyige és gyümölcsf a-nyesedék aprítékká törté­nő feldolgozását. Ezzel egyrészt növelhető az apríték­­készítés gazdaságossága, másrészt környezetvédelmi szempontból ez ideig problémát jelentő anyagok hasz­nosítására nyílik lehetőség. Az ismert aprítódobos fa­apríték készítő gépek alapvető szerkezeti felépítésé­nek megváltoztatását a találmány nem igényli, a gép mobil, kézzel „etethető”, kis energiaigényű, és telje­sen értéktelen alapanyagokból is kifogástalan minősé­gű apríték-végterméket szolgáltat. A találmány természetesen nem korlátozódik a fa­apríték készítő gép fentiekben részletesen ismertetett kiviteli alakjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Faapríték készítő gép, amelynek hengeres ház­ban, annak belső felületétől távközzel elhelyezkedő forgatható aprítódobja, a ház falában kialakított, az aprítandó anyag bevezetésére szolgáló betáplálónyílá­sa, a házból ki torkolló, az apríték kivezetésére szolgáló csatornája, a betáplálónyíláshoz csatlakozó adagoló­vályúja, e felett, a betápláló nyílás előtt elrendezett, forgatható és fel-le mozgatható behúzóhengere van; az aprítódob aprítókéssel vagy -késekkel rendelkezik, és az adagolóvályú és ház kapcsolódásának a környe­zetében álló helyzetű vágókés van rögzítve, és a henge­res aprítódobban annak a geometriai forgástengelyé­vel párhuzamosan húzódó átmeneti aprítéktároló tér vagy terek van(nak) kialakítva, azzal jellemezve, hogy az átmeneti aprítéktároló teret (12) vagy tereket (12) egymástól kifelé néző késekkel (14) elválasztott cellák (22) alkotják (1. és 2. ábra). 5 10 15 «* 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom