203683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés polimerizációs reakciók vezetésére fluidágyban

1 HU 203 683 B 2 levő anyag súlyának és a keresztmetszeti tartomány­nak a hányadosával, vagy annál valamivel nagyobb. A pontos érték azonban mindenkor a reaktor geometriai elrendezésétől is függ. Az előzőeket összefoglalva megállapítható, hogy a műanyagok különösen monomerekből előállítható po­limerek gyártására szolgáló hagyományos polimerizá­­ciós reakciók vezetésére alkalmas javasolt fluidágyas berendezésben a gáz halmazállapotú közeg, amely egy vagy több monomert tartalmaz, folyamatosan áramlik a 10 reaktor belsejében kialakított fluidágyas zónába, amelyben a reakcióhoz szükséges feltételek uralkod­nak és amelyben katalizátor van jelen. Az áramlási se­bességet elegendően nagy értékre állítjuk be ahhoz, hogy a szilárd részecskék szuszpendált állapotban le­gyenek és a fluidágyuk dinamikusan fennmaradjon. A 12 reakciózónából távozó gáz alakú monomert a gáz halmazállapotú anyagáram magával szállítja. Ez a kö­zeg a 10 reaktort folyamatosan hagyja el, azon kívül eső területen összenyomható, fűthető, hűthető, majd újból visszatáplálható a 10 reaktorba. A 10 reaktor belsejéből a készterméket a leírt vagy hasonló módon eltávolítjuk és egyidejűleg monomert adagolunk a re­­cirkuláló 22 szállító vezetékbe. Amikor a gáz halmaz­­állapotú közeg a fluidágyas reaktoron keresztül áram­lik és a fluidágyas zóna anyagának szuszpendált álla­potát fenntartja, a fluidágyban jelen levő szilárd ré­szecskék egy kis része a gázárammal együtt a 10 reak­torból távozhat és így a 22 szállító vezetékbe juthat. Mivel ezek a részecskék forrók és katalizátort is tartal­maznak, a monomer gázzal együtt áramolva azzal re­akcióba lépnek, így egy meghatározott küszöbértéket túllépő koncentrációjuk esetén áramlásuk során a technológiai folyamatra jelentős veszélyt jelenthet­nek, hiszen nagyobb mennyiségük válhat ki a gáz­áramból, szemcséik szilárd anyagként összegyűlhet­nek, ráragadhatnak a 22 szállító vezeték falára, a 24 hőcserélő belső felületeire, azokat eltömíthetik. Mind­ennek következménye a visszacsatolás rendszerének és a 24 hőcserélőnek a működésképtelenné válása, és ezt a hibát a berendezés kikapcsolása után lehet csak elhárítani. Ezért igen kívánatos, hogy a visszacsatolás rendszerébe a lehető legkisebb mennyiségben jussa­nak csak szüárd műanyagszemcsék, ellenkező esetben a berendezés folyamatos működését többé-kevésbé gyakori üzemszünetek szakítják meg. A10 reaktor belsejéből távozó gázáramban levő szi­lárd részecskéknek gyakorlatilag teljes mennyiségét ugyan ki lehet szűrni, de ez igen Költséges művelet, mivel bonyolult és nagyszámú kisegítő berendezést, például porelválasztó ciklonokat igényel, ami a létesí­tésen túlmenően további fenntartási és működtetési költségeket jelent. Mivel a szilárd részecskék egy ki­sebb mennyiségének jelenléte a recirkulált anyag­áramban elfogadható, ezért célszerű, ha nem törek­szünk a szilárd részecskék teljes mértékű eltávolításá­ra, az üzemeltetés során a recirkulált mennyiséget fi­gyelembe vesszük. Ha a polimerizációs reakciót a gáz harmatpontja alatti hőmérsékleten vezetjük, a jelen találmány szerinti berendezésben „sár” keletkezhet, ami bizonyos problémákat okoz, mint erre még a to­vábbiakban visszatérünk. A polimert eredményező kémiai reakció exoterm jellegű, ezért célunk az, hogy a reaktor belsejében olyan feltételeket teremtsünk, amikor a gázáram hő­mérséklete nemcsak a műanyag degradációját és a ka­talizátor tönkremenetelét okozó hőmérséklet alatt van, hanem még azt a hőmérsékletet sem éri el, amely­re szükség van a polimerizációs folyamat során a mű­anyag szemcséinek összetapadásához, esetleg összeol­vadásához. Ha a hőmérsékletet az így kijelölt határér­ték alatt tartjuk, akkor jelentős mértékben csökkent­hető annak veszélye, hogy a reaktor a polimerszem­csék gyors növekedése miatt eltömődik és az eltömő­­dést okozó anyagot a normál gyártási folyamat során nem lehet eltávolítani. Ezért nyüvánvaló, hogy a fluid­ágyas reaktorberendezésben előállítható polimer­­mennyiséget egy adott reaktornagyság és megadott időtartam alatt mindenekelőtt az a hőmennyiség kor­látozza, amelyet a fluidágyas tartományból el lehet tá­volítani. Amikor a találmány szerinti berendezést a fluid kö­zeg harmatpontja alatti hőmérsékleten használjuk, a recirkulált gáz áramát tudatosan olyan hőmérsékletre hűtjük le, amely a gáz harmatpontja alatt van, és így olyan keverék alakul ki, amelyben a gázon kívül kisebb mennyiségű folyadék ugyancsak jelen van és amely­ben az előzőeknek megfelelően akár szilárd részecskék szintén lehetnek. A technológiai folyamatban gáz halmazállapotú összetevőjének harmatpontja alá hűtött fluid közeget alkalmazva, illetve az eljárást ilyen feltételek mellett megvalósítva számos esetben kívánatos lehet a recir­kulált gázáramra jellemző harmatpont további hőeltá­volítást lehetővé tevő megváltoztatása. Ehhez a har­matpontot emelni kell, aminek lehetőségei egyebek között a következők: (1) a reaktorberendezésben ural­kodó üzemi nyomás növelése, (2) az alkalmazott hő­mérsékleten kondenzálható összetevők koncentráció­jának növelése a recirkulált anyagáramban, és/vagy (3) a nem-kondenzálódó gázok koncentrációjának csökkentése a recirkulált anyagáramban. A recirkulált anyagáramra jellemző harmatpont növelése igen cél­szerűen érhető el azáltal, hogy kondenzálható fluid közeget adagolunk a recirkulálandó anyagáramba. Ez a fluid közeg a reakcióval szemben semleges anyag, vagy a katalizátoros folyamatban nyert valamüyen összetevő, esetleg a katalizátor maga. A fluid közeget a recirkulálandó anyagáramban az indításhoz használt folyadékkal vagy más módon szintén be lehet juttatni, de ugyancsak erre a célra alkalmazhatók a reaktorbe­rendezés más belépő pontjai. Az áramoltatott (recir­kulált) közeg harmatpontjának növelésére alkalmas anyagok között vannak a telített szénhidrogének, mint bután, pentán, hexán. Azt, hogy a recirkulálandó anyagáramot milyen mértékben szabad harmatpontja alá hűteni, elsősor­ban az a követelmény korlátozza, hogy a recirkulált anyagáramban a gáz és a folyadék arányát olyan szin­ten kell tartani, amelynél a fluid közegben a folyékony 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom