203677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőfejlesztő sportszerek előállítására
1 HU 203 677 A 2 átvezetve. Ennek felső része kapcsolódik a berendezés mozgató eleméhez, amely - mint mondottuk - lehet kötél, lánc, heveder. A bemutatott megoldásnál a 4 tömegakasztó rúdon gyűrű alakú 5 hornyok vannak kialakítva oly módon, hogy az 1 tömeglapok közé essenek. Az ábrán látható, hogy a felső két 1 tömeglap közé 6 tömegelválasztó villa van beillesztve. Ennek megfelelően, ha a 4 tömegakasztó rúd a nyíl irányában fölfelé mozog, magával viszi valamennyi 1 tömeglapot, amely a 6 tömegelválasztó villa fölött helyezkedik el. Ezek az 1 tömeglapok tehát ugyancsak az ábrán látható nyilak irányában fognak elmozdulni. A hagyományos módon készített berendezéseknél az 1 tömeglapok közötti eredeti A távolság idővel csökken, minthogy a 3 alátétek magassága csökken. Ezért egy idő után a 6 tömegelválasztó villa már nem helyezhető az 1 tömeglapok közé, illetve a 4 tömegakasztó rúd 5 hornyai ezekhez a közökhöz képest eltolódnak. Ekkor a berendezés üzemszerűen nem használható, eleinte a 6 tömegelválasztó villát csak üggyelbajjal lehet elhelyezni, előbb-utóbb pedig a 3 alátétek cseréje szükséges a további üzemeléshez. A fenti probléma kiküszöbölésére szolgáló eljárásunk lényege a következő. Az alátétek általában gumiból vagy hasonló tulajdonságú anyagból készülnek, ezek az anyagok pedig terhelési és tehermentesítési ciklus során hiszterézis jelenséget mutatnak. Ez azt jelenti, hogy ha valamely gumiból vagy hasonló tulajdonságú anyagból készült testet deformálunk, majd a deformációt fokozatosan megszüntetjük és ennek során az erő-deformáció összefüggést diagramban ábrázoljuk, akkor a terhelési és tehermentesítési görbék nem esnek egybe. A deformáció létrehozásához szükséges befektetett munka mindig nagyobb, mint a deformáció feloldódás során visszanyert munka, tehát munkaveszteség és ezzel egyidejűleg maradó deformáció lép fel. A változás százalékos arányát csillapodásnak nevezik. Ha az alátétek csillapítását már a berendezés összeszerelése előtt elvégezzük, akkor az üzemelés során fellépő deformáció elhanyagolható lesz és nem okoz zavart a berendezés használata során. Az ehhez szükséges terhelés és idő nagyságát kísérletekkel határoztuk meg. A kísérletek során S kg-os tégla alakú tömeglapokat használtunk, amelyeket később különböző kondicionáló berendezésekbe építettünk be. A vizsgálatok során különböző, 10-40 darab tömeglappal működő berendezéseket gyártottunk. A gyártás során a berendezésbe kerülő és már alátétekkel ellátott tömegeket, valamint alátét nélküli, járulékos tömegeket helyeztünk egymásra. Az alátéteket mindig a tömeglapok alsó részére ragasztottuk. A 2. ábrán látható egy ilyen függőlegesen egymásra helyezett rendszer egy részlete. A 3 alátéttel ellátott 1 tömeglapra 7 járulékos tömeglapot helyeztünk, majd erre ismét 3 alátéttel ellátott 1 tömeglapot és így tovább. A 3 alátétek vastagsága A volt. Vizsgálataink során úgy találtuk, hogy a fent leírt kettős terheléssel végzett egynapi csillapítás, illetve pihentetés után kialakult B vastagság a használat során már mérhetően nem változott, így a bevezetőben leírt nehézségek nem jelentkeztek. A legalább 24 órán át végzett pihentetés, illetve csülapítás után az oszlopból eltávolítottuk a 7 járulékos tömeglapokat és a helyére illesztettük a 4 tömegakasztó rudat. Ezen a 3. ábrán látható módon bejelöltük a Bl, B2, B3...Bn távolságokat és ezeknek megfelelően készítettük el az ismét kivett 4 tömegakasztó rúdon a gyűrű alakú 5 hornyokat. Hasonló módon készíthetők a tömegelválasztó csappal működő berendezések is. Ebben az esetben az 1 tömeglapokba a pihentetés után beillesztett 4 tömegakasztó rudat nem jelöléssel látjuk el, hanem az üzemi helyzetnek megfelelően együtt fúrjuk ki az 1 tömeglapokon és a 4 tömegakasztó rúdon a tömegelválasztó csapok számára a 8 furatokat, természetesen nem a Bl, B2, B3 stb. közökben, hanem az 1 tömeglapok helyén. A találmány szerinti eljárással készített erőfejlesztő berendezéseket hosszú ideje rendszeresen használjuk és azt tapasztaltuk, hogy a tömeglapok közötti távolság gyakorlatilag nem változik, tehát eljárásunkkal az említett nehézségek teljes mértékben megszüntethetőek voltak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás olyan erőfejlesztő sportszerek előállítására, amelyek rugalmas alátétekkel elválasztott tömegelemeket: tömegtárcsákat, ületve tömeglapokat, gyűrű alakú hornyokkal, ületve furatokkal ellátott akasztórudat és az akasztórúd furataiba vagy hornyaiba illeszkedő tömegelválasztó villát vagy csapot tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy először a rugalmas alátéteket (3) ragasztjuk a tömegelemek alsó lapjára, majd a tömegelemeket úgy rakjuk oszlopba, hogy minden alátéttel (3) ellátott tömegelemre alátét (3) nélküli járulékos tömegelemet helyezünk, az oszlopot legalább 24 órán át függőleges helyzetben pihentetjük és utána a járulékos tömegelemeket eltávolítjuk és a tömegakasztó rúdon (4) bejelöljük a tömegelemek alsó és felső lapjainak helyzetét, végül pedig a furatokat (8), illetve hornyokat (5) a jelölések között készítjük el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tömegakasztó rudat (4) minden tömeglapnál (1) a tömeglappal (1) együtt átfúrjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tömegelemeket eltávolítjuk és az alátétek (3) helyzetét mutató jelölések között gyűrű alakú hornyokat (5) esztergálunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 3
