203676. lajstromszámú szabadalom • Elektródszerkezet aeroionizátorokhoz és azt felhasználó ionizátor szerelvény
1 HU 203 676 B 2 részből kialakított lapos háza van, ennek homlokfelületén hosszúkás nyílás található, mögötte elektródszerkezet helyezkedik el, amely tűelektródot tartalmaz és a házban a tűelektródot a homlokfelületre merőleges helyzetben rögzítő elektród tartó van, és a találmány szerint az elektródtartóba foglalat van rögzítve és a tűelektród egy rászerelt persellyel oldhatóan a foglalatba csatlakoztatható, a tűelektród alatt a ház belső terének alján ellenelektród van. A ház oldalfelületei a homlokfelülettel célszerűen 60°-nál nagyobb hegyesszöget zárnak be, az egyik oldalfelület hosszabb a másiknál, és hozzá hátul rá merőleges tengelyű gyűrű csatlakozik, amelynek körbefutó hornya és a villamos csatlakoztató vezetékek átvezetésére középső furata van. A megfelelő szögben ferdén kiképzett oldalfelület a gyűrű révén elfordíthatóan csatlakozhat az elektronikus egységek házához, ami felhasználás során előnyöket rejt magában. Előnyös, ha az elektródtartóra még a nyílás mögött, de a tűelektródtól távol fénykibocsátó dióda helyezkedik el, amelynek fénye a bekapcsolt állapotot jelzi. A tűelektród cseréjének elősegítésére a nyíláson a tűelektróddal szemközt egy köralakú kiszélesedés van. A találmány szerinti megoldást a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a tűelektród hegyének nagyított oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra felülnézete, a 3. ábra perselybe rögzített tűelektród elölnézete, a 4. ábra a 3. ábrán vázolt tűelektródot csatlakoztató foglalat, az 5. ábra dugasszal és védőhüvellyel ellátott tűelektród metszeti képe, a 6. ábra a 3. és 4. ábra szerinti elektródszerkezetet felhasználó ionizátor szerelvény házának felülnézete eltávolított felső rész mellett, és a 7. ábra a 6. ábrán vázolt ionizátor szerelvény elölnézete. Az ionizátorokhoz használt különböző ismert elektródoktól eltérően az 1. és 2. ábrán vázolt találmány szerinti elektród hegykiképzése az orvosi gyakorlatban használt injekciós tűjéhez hasonló, illetve azzal azonos is lehet. A tűelektródnak hengeres 1 szára van, amelynek végea tengelyre merőleges érintővel rendelkező 2 ív mentén van leköszörülve. A köszörült felületet két egymáshoz képest hegyesszöget bezáró, szintén köszörült 3 és 4 oldalfelület metszi és ezen felületek, továbbá a hengerfelület metszésvonalai közös csúcspontban, a tűelektród hegyénél találkoznak. Az 1 szár előnyösen nagy szilárdságú rozsdamentes acélból, például KO 36 típusú krómnikkel acélból készül. Bár elektródként rúdacélból kialakított szár is használható, előnyösebb csövek alkalmazása. A hegy kialakításakor a köszörülést célszerűen elektrolitikus polírozás követi, így a felületek simasága kedvező, az élek nagyon határozottak és a csúcs pontszerűnek tekinthető. A csúcs minősége döntő az elektród hatékonysága szempontjából, mert a hidegemissziós ionizátoroknál ismert módon az elektronkibocsátás mértéke a katód felületén kialakuló térerősségtől függ, és ezt adott feszültségnél elsősorban a geometriai viszonyok határozzák meg. A határozott csúcson kívül az élek is bizonyos mértékű szerepet játszanak az ionizációs folyamatban. A tűelektród legolcsóbban injekciós tűből készíthető, az injekciós tűk erre a célra minden lényeges átalakítás nélkül felhasználhatók. A gyakorlatban a 0,5-1,2 mm átmérőjű tartomány a legelőnyösebb. Az 1. és 2. ábrákon váróit módon kialakított tűelektródot előnyös cserélhető kivitelben készíteni. Bár a krómnikkel acélból készített tűelektródok élettartama a 10-12 hónapot is eléri, sőt meg is haladhatja, az aeroionizátorok élettartamánál ez még mindig lényegesen rövidebb, így a tűcsere indokolt. A szokásos fixen telepített ionizátor elektródokkal ellentétben, a találmány szerinti tűelektród egy előnyös kiviteli alakja dugaszolható kiképzésű. A 3. és 4. ábrákon dugaszolható elektródkiképzést szemléltettünk. A 3. ábra tűelektródjának 1 szára a leírtak szerint van kiképezve és hozzá hátul 5 persely csatlakozik. A csatlakoztatás szoros illesztéssel, az 5 persely hengeres részének megnyomásával vagy egyéb úton is megoldható. Az 5 perselynek elöl 6 vállrésze van, amelynek oldalpalástján a tengelyre merőleges irányú 7 recézet található. A 7 recézet teszi lehetővé, hogy tűcsere esetén az aeroionizátor elülső keskeny résén egy megfelelő alakú csipesszel benyúlva a tűszerelvény kihúzásához elegendően nagy erőt fejthessünk ki. A 4. ábrán 8 foglalat látható, amely az aeroionizátorba fixen beépíthető, és az 5 persely hengeres szakasza a 8 foglalattal összekapcsolható. A szükséges erőt például a 9 hasítással ellátott 8 foglalat rugalmas feszítése biztosítja. Az 5. ábrán egy további előnyös elektródkiképzés látható. Ez a kiképzés nagyobb teljesítményű szobai ionizátorokhoz használható. A tűelektród kiképzése itt is hasonló, és a tű 1 szára 10 dugasszal kapcsolódik. A10 dugasznak 11 menetes szakasza, 12 vállrésze, 13 érintkező szakasza és 14 rugalmas feszítő eleme van. Ez utóbbit a 13 érintkező szakaszból sugárirányban kiálló és rugó ellenében benyomható fémlapocska képezi. All menetes szakasszal 15 védőhüvely kapcsolódik, amely a tű 1 száránál nagyobb mértékben előrenyúlik és furatátmérője és hossza olyan, hogy a furat nyílásán még gyerekujj sem tud olyan mértékben benyúlni, hogy a nagyfeszültségre kapcsolt tűelektród érintése balesetet idézzen elő. A 15 védőhüvely hátsó szakaszán négy 16 borda van kiképezve és közöttük 17 rések alakulnak ki, amelyen keresztül levegő áramoltatható a tűelektród és a 15 védőhüvely belső fala között kialakuló térbe. Most a 6. és 7. ábrákra hivatkozunk, amelyeken az 1 -4. ábrák szerint kialakított tűelektródot felhasználó aeroionizátor részlete látható, amely elsősorban gépkocsiba szerelhető ionizátorokhoz használható. A szerkezetnek két, egymásba kapcsolható félből kialakított 18 háza van, amelynek homlokfelületén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
