203669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pszichotróp és kognitív képességeket javító hatású gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 203 669 B 2 Vegyttlet Dózis (mg/kg, i. p.) 0.1 0,3 1 3 10 30 A képlett) + 1 + 32 + 65 B képlett) + S3 +116* +176* C képlett! +16 +36 + 73 +124 +28 +108* *-p<0,05 A Gellerr-Seifier-féle konfliktushelyzet vizsgálata [A módszer leírása: I. Geller és J. Sifter: Psychopharmacologia 7,482 (1962)] Saját tenyésztésű (SPF Hattersheim) 240-370 g testsúlyú hím Wistar patkányokat alkalmaztunk 8-8 állatból álló kísérleti csoportokban. Minden egyes, 56 x 38 x 20 cm méretű műanyagketrecben 4 állatot helyeztünk el, és mért takarmánymennyiséggel normális testsúlyuknak körülbelül 80%-án tartottuk. Az állatokat hozzászoktattuk ahhoz, hogy egy Skinner-boxban billentyű lenyomásával jutalomként édesített kondenzált tejet kapnak, A box két mikrokapcsolós billentyűt, falilámpát, a billentyűk fölött elhelyezett két szignál-fényjelzőt és fémpálcákból álló padlózatot tartalmazott. Az állatok szoktatását (trenírozását) Geller és Seifter eredeti módszerének (1962) Davidson és Cook [Psychopharmacologia 75, 159 (1969)] szerinti módosításával végeztük; minden egyes foglalkozás négy 15 perces szakaszból állt, amelyek viszont egy 12 perces „változó-intervallum” (VI- fázis)-ból és egy 3 perces „rögzített inger” (FR-fázis)szakaszból tevődtek össze. A Vl-fázis során az állatok billentyűnyomásra jutalomként tejet kaptak egy véletlenszerűen működő generátor által szabályozott 10-110 mp, 60 ± 15 mp középértékű intervallumban. Az FR-fázisban az állatok minden egyes billentyűnyomásra jutalmat kaptak, azonban minden harmadik billentyűnyomáskor a padlót alkotó fémpálcákon át fájdalmas elektromos inger érte az állatokat, aminek következtében konfliktushelyzet alakult ki. Az elektromos inger áramerősségét minden állat esetében egyénüeg állítottuk be (0,3-0,6 mA) úgy, hogy a billentyűnyomások gyakorisága a teljes FR-fázisban 5 és 15 között legyen. A szoktatást a hét 5 napján végeztük, a vizsgálandó anyagokkal hetenként egyszer végeztünk kísérletet. Mivel az állatok önmaguk szolgáltak kontrollként, minden egyes vizsgálandó anyaggal végzett kísérlet előtt legalább két előzetes értéket vettünk fel vizsgálandó anyag adagolása nélkül. A vizsgálandó vegyületeket 1%-os tilóz-gélben szuszpendáltuk, és orálisan nyelöcsőszondán át a vizsgálat kezdete előtt 30 perccel két ml/kg térfogatban adagoltuk A billentyűnyomások gyakoriságának változását a Vl-fázisban a mozgási tevékenység befolyásolásaként értékeltük; a billentyűnyomások gyakoriságának a növekvését az FR-fázisban „antikonfliktus”, illetve „szorongásoldó” hatásként értékeltük. Legtöbbnyire a vizsgálandó anyag legkisebb hatásos dózisát (a MED-értékét, azaz azt a legalacsonyabb vizsgált dózist) határoztuk meg, amely a billentyűnyomások gyakoriságának még statisztikailag jelentős változását idézte elő (p-0,05; Wücoxon-féle egyenlő párok rangsorolási módszere). Mindkét kísérleti modellen nyert MED-értékek intraperítoneális adagolással 0,1 és 30 mg/testsúly-kg között adódtak. A találmány mindezek alapján lehetőséget ad a központi idegrendszer zavarainak - különösen szorongásos állapotoknak - kezelésére és megelőzésére. Szkopolaminnal kiváltott amnézia kezelése A vegyületek egyidejűleg a kognitív képességet is javítják (nootrópnak is nevezik ezt a hatást, a tanulásra és az emlékezésre gyakorolt pozitív hatás; az angol nyelvű országokban az üyen hatású vegyületek megjelölésére a „cognition enhancer” kifejezés az elterjedtebb. A nootróp, vagyis a kognitív képességre gyakorolt hatást egéren vizsgáltuk meg a szkopolaminnal kiváltott emlékezetkiesés kezelése során. A teszt az egerek természetes viselkedésén alapul, ugyanis az egerek nem szeretik az éles fényt, hanem a félhomályt részesítik előnyben. Kettős kamrát használtunk, az egyik kamra ki van világítva (100 W), a másik sötét. A két kamrát fotocellával ellenőrzött lyuk köti össze. A világos kamrába helyezett egér általában 25 mp-nél kisebb időt tölt ott; észreveszi a sötét lyukat és átmegy a sötét oldalra. A nyüást csapóajtó automatikusan zárja. Ha az állat elérte a sötét kamrát, lmA áramerősségű, 1 mp időtartamú áramütést kap, amelyre később emlékszik. Ezek után az állatokat csoportokba osztjuk. Az egyik csoport a kísérlet előtt 5 perccel 2 mg/kg szkopolamint kap, a másik szkopolamint és - különböző dózisokban - a találmány szerint alkalmazható vegyületeket. 24 óra elteltével a kísérletet megismételjük. A szkopolaminnal kezelt állatok a sötét kamrában tapasztalt kellemetlen élményt már elfelejtették és viszonylag gyorsan mennek át a sötét kamrába. A szkopolaminnal kezelt állatok jobban emlékeznek, és vonakodnak az osztott kamra sötét részébe átmenni. Az idő, amelyet a világos kamrában töltenek, szignifikánsan hosszabb, mint a kezeletlen állatok esetén. Az eredményeket az alábbi táblázatban adjuk meg. Szkopolaminnal kiváltott amnézia kivédése Vegyület Dózis mg/kg A világos kamrában töltött idő, mp kontroll kezelt 0 0,03 132 0,1 37 C 0,3 28 76 1 99 3 54 10 31 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
