203646. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazolszármazékokat tartalmazó, növényi növekedést szabályozó kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 203 646 B 2 rendkívül kedvező. A levelek által bezárt szög megváltozása a levelek elrendeződésének megváltozásához vezet, ami burgonya esetén például azt eredményezi, hogy több fény juthat a növényhez, fokozódik a fotoszintézis, és nő a gumók súlya. Az egyszikű növények (például rizs) bokrosodásának serkentése azt eredményezi, hogy nő a területegységre jutó virágzó hajtások száma, következésképpen nő a területegységre jutó maghozam. A hatóanyagok felhasználásával módosítható az egyszikű és kétszikű növények vegetatív és reproduktív részeinek aránya, ennek hatására - elsősorban gabonafélék, például búza, árpa, rizs és kukorica esetén - növelhető a területegységre jutó virágzó hajtások száma, és a kalászokban lévő magvak méreteloszlása kedvezően (a terméshozam növekedésének irányában) befolyásolható. Rizsnövények és rizsföldek kezelésére a hatóanyagokat előnyösen használhatjuk fel granulátumok - például késleltetett hatóanyag-felszabadulású granulátumok - formájában; ezeket a készítményeket a talajra, az elárasztáshoz használt vízbe, továbbá egyéb tennesztőközegekbe vagy termőterületekre juttathatjuk. A pázsitkertészetben a bokrosodás fokozódása sűrűbb, tömöttebb pázsit kialakulásához vezet, így a pázsit jobban ellenáll az igénybevételeknek. Legelők kezelése esetén az új hatóanyagok hatására nő a fűhozam, és javul a takarmány minősége (például élvezhetősége és emészthetősége). A találmány szerinti készítményekkel végzett kezelés hatására mélyülhet a növények leveleinek zöld színe. Egyes kétszikű növények - például szójabab és gyapot - kezelésekor fokozódhat az oldalhajtás-képződés. A hatóanyagok meggátolhatják vagy legalábbis késleltethetik a cukorrépa virágzását, ami a cukorhozam növekedéséhez vezet, és számos egyéb haszonnövény virágzási jellemzőit is módosíthatják. Az (I) általános képletű vegyületek csökkenthetik a cukorrépa méreteit, anélkül azonban, hogy észrevehető mértékben csökkentenék a cukortartalmat; ennek következtében a cukorrépa sűrűbben ültethető. Ugyanezen hatás következtében egyéb gyökérnövények (például fehérrépa, karórépa, paszternák, cékla, yam és kasszava) ültetési sűrűsége is növelhető. A hatóanyagok visszaszorítják a gyapot vegetatív növekedését, ami a terméshozam fokozódásához vezet. A terméshozam a betakarítási index (betakarított termés a teljes szárazanyag-mennyiséghez viszonyítva) növelésével is fokozható a szárazanyag-megoszlás módosítása révén. Ez a megállapítás a korábban felsorolt gyökér-, gumó-, gabona-, fás szárú-, ültetvényi- és dísznövények mindegyikére érvényes. A vegyületek fokozhatják a növények ellenálló képességét a mostoha környezeti körülményekkel szemben; a hatóanyagok ugyanis késleltetni tudják a növények kikelését, csökkentik a szárhosszat és késleltetik a virágzást. Ezek a hatások előnyösen hasznosíthatók a fagykárok megelőzésére olyan területeken, ahol télen a növényeket megfelelően vastag hótakaró borítja, a növények ugyanis a hideg időszak alatt a hótakaró alatt maradnak. A hatóanyagok egyes képviselői a növények szárazság- vagy hidegtűrő képességét is növelhetik. Ha a hatóanyagokat kis mennyiségben magvak ke- 5 zelésére használjuk, a vegyületek serkenthetik a növények növekedését. Megjegyezzük, hogy az (I) általános képletű vegyületek nem minden képviselője rendelkezik az összes fent felsorolt növényi növekedést szabályozó hatással. 10 Az (I) általános képletű vegyületek igen sokféle egyszikű és kétszikű növényen erős növekedésgátló hatást fejtenek ki, és rendszerint igen nagy mértékben csökkentik a növények ízközhosszát és összmagasságát. Az ízközhossz és az összmagasság csökkenése révén je- 16 lentősen visszaszorul a növények megdőlésének veszélye. Ez a hatás a legerősebben a gabonaféléken, így tavaszi árpán és elsősorban rizsen érvényesül. Rizs kezelése esetén a hatóanyagok már igen kis mennyiségben felvive is igen erős hatást fejtenek ki. Tavaszi árpa 20 kezelésekor azonos hatás eléréséhez a rizs kezeléséhez szükségesnél nagyobb mennyiségű hatóanyagra van szükség. Tavaszi árpa kezelésekor esetenként kedvezőbb eredményeket érhetünk el, ha az (I) általános képletű vegyületeket kiegészítő növényi növekedést 26 szabályozó hatóanyagokkal, például kvatemer ammónium-vegyületekkel, így klórmequat-kloriddal együtt használjuk. A kezelés hatására a növekedés visszaszorításával párhuzamosan rendszerint jelentősen mélyül a növények zöld színe. 30 A növekedésszabályozáshoz szükséges hatóanyagmennyiség több tényezőtől, köztük a kezelendő növény fajtájától és a hatóanyag jellegétől függően változik; a hatóanyagokat azonban rendszerint 0,01- 15 kg/hektár, célszerűen 0,1-5 kg/hektár mennyiség- 35 ben visszük fel a kezelendő területre. Nagyhatású vegyületek alkalmazásakor (így például ha az 1. példa szerint előállított vegyületet rizs kezelésére használjuk) 0,01 kg/hektárnál kisebb mennyiségű hatóanyag - például 0,001 kg/hektár hatóanyag - felvitelekor is 40 megfelelő eredményeket érhetünk el. Amennyiben a hatóanyagokból biológiailag lebontható polimerek felhasználásával nyújtott hatóanyag-felszabadulású granulátumokat készítünk, 1-10 g/hektár hatóanyagmennyiséggel is megfelelő eredményeket érhetünk el. 45 Elektrodinamikus permetezéssel tovább csökkenthetjük a kezeléshez szükséges hatóanyag-mennyiséget. Megjegyezzük, hogy egyes növényeken (elsősorban kétszikű növényeken) a hatóanyagok a fent közölt mennyiségi tartományok felső határértékéhez közel 50 eső mennyiségben felvive nem kívánt fitotoxikus hatást idéznek elő. A nem kívánt hatások még elfogadható szintje az adott növényfajtától és az elérni kívánt növekedésszabályozó hatástól függően változik. A kezeléshez előnyösen kis mennyiségben felvihető, nagy- 55 hatású vegyületeket használunk; ekkor ugyanis kis mennyiségű hatóanyag felvitelekor alig észlelhető fitotoxikus mellékhatás. Előnyösen úgy járunk el, hogy minden egyes vegyület esetén rutin előkísérletekkel meghatározzuk az adott cél eléréséhez legalkalmasabb 60 felviteli arányt. 1 * 4
