203629. lajstromszámú szabadalom • Berendezés azonosító kód előállítására és dekódolására

HU 203629B A találmány tárgya berendezés azonosító kód el­őállítására és dekódolására, amely célszerűen alkal­mas mozgó tárgyak, például autóbuszok felismeré­sére, azonosítására, mozgási irányának esetleges meghatározására. Ismeretes mozgó tárgyak azonosítására olyan megoldás, amelynél a mozgó tárgyon is és az azono­sítási ponton is adó-vevő berendezés van elhelyezve. Az azonosítási pont adója által sugárzott jelet több­szörözve és modulálva sugározza vissza a kódadó, amelyet szinkron demoduláció útján nyerhetünk. Ez a megoldás viszonylag drága és komplikált be­rendezést igényei, amely meghibásodási valószínű­sége ezért igen gyakori. Ismert továbbá olyan megoldás is, amelynél pél­dául URH-adóval megadott, fix kódot sugároznak. Ezeknél a megoldásoknál azonban viszonylag nagy százalékban fordul elő kódtévesztés, az azonosítás hibavalószínűsége viszonylag magas. A találmány célja olyan megoldás létrehozása, amely egyszerű felépítéssel, de mégis nagy megbíz­hatósággal teszi lehetővé mozgó tárgyak azonosítá­sát. Kísérleteink során rájöttünk arra, hogy mozgó járműre folyamatos működésű berendezést telepít­ve, a megoldás célszerűen létrehozható. Ehhez azonban olyan kódolásra, illetve dekódolásra van szükség, amely biztosítja a hibamentes átvitelt, il­letve azonosítást és amelynek segítségével még a gyakori jelváltozások következtében is egyszerűvé válik az azonosítandó kód hibamentes visszaállítása a vevőponton. Felismertük, hogy a találmány szerinti célkitűzés megvalósításához olyan szinkronjel-sorozatok közé elhelyezett azonosító kódot kell létrehozni, amely­nél a szinkron jel-sorozatban olyan bitkombinációt alkalmazunk, amelynek az azonosítási kódban tör­ténő megjelenését meggátoljuk. A tévesztések elke­rülésére felismertük, hogy olyan modulációt célsze­rű létrehozni, amelynél a logikai 0 kód-helyérték ér­tékét 00, vagy 11 bitkombinációval; a logikai 1 kód­helyértéket pedig 10, vagy 01 bit-kombinációval jellemezzük. Minden kód-helyérték határán pedig jelet váltunk. Ezzel a megoldással olyan biztonságos azonosítást lehet elérni, amely gyakorlatilag kizárja a tévesztés lehetőségét. Az azonosítókód előállítása és dekódolása során az azonosító kódot szinkronjel-sorozatok közé he­lyezzük el és szlnkronjel-sorozatként olyan bit­kombinációt alkalmazunk, amelynek az azonosítási kódban történő megjelenését meggátoljuk. Az eljá­rás lényege, hogy az azonosítási kód előállítását oly­módon végezzük, hogy minden kód-helyértéknek két bitet feleltetünk meg, amelynél f xi(a2i, a2i+1) - 0 ha a2i - a2i+1 ésf Xi(a2i,a2i+l>-1 haa2i * a2i+l xí - i-dik kódhelyiérték ésa2i * a2i-l, ahol a2i—2i-dik bit értéke a2i-i -2i-1-dik bit értéke és minden kód-helyérték határán jelet váltunk. A találmány tárgya berendezés azonosító kód el­őállítására és dekódolására, amelynek az azonosí­tandó tárgyon elhelyezett kódgenerátora és ahhoz 1 csatlakozó kódsugárzója van. Kódvevővel rendelke­zik és a kódvevővel összekötött dekódolót tartal­maz. Aberendezés úgy van kialakítva, hogy a kódge­nerátor címtárolót tartalmaz, amelynek kimenete PROM bemenetével van összekötve. A PROM ki­menete egyrészről a címtároló bemenetére vissza van csatolva, másrészről multiplexer bemenetére van kötve, és további kimenete pedig tivábbi multip­lexer vezérlő bemenetére csatlakozik. A további multiplexer kimenete dinamikus tároló bemenetére van kötve, amelynek kimenete a multiplexer vezérlő bemenetére csatlakozik. A további multiplexer be­menetére külső információs bitet előállító áramkör van kötve és a dinamikus tároló kimenete a további multiplexerrel össze van kötve. Órajelgenerátora van, amely a címtároló, valamint a dinamikus tároló órajelbemenetére csatlakozik. A berendezés célszerű megoldása esetén dekódo­­lója jelformálót tartalmaz, amelynek kimenete egy­részről jelváltást figyelő áramkörre, másrészről ál­lapotvezérlőre csatlakozik. A jelváltást figyelő áramkör kimenete időtartamszámlálóval és az álla­potvezérlővel van összekötve. Az időtartamszámlá­ló döntési logikán keresztül az állapotvezérlővel van összekötve. Az állapotvezérlő első kimenettel ren­delkezik, amelyhez léptető regiszter van kötve. Az állapotvezérlőnek második kimenete van, amely egyrészről bit-számlálóval, másrészről a léptető re­giszterrel van összekötve. A léptető regiszter kime­nete képezi a dekódoló kimenetét, továbbá kódtáro­ló bemenetével is össze van kötve. A kódtároló ki­menete és a léptető regiszter kimenete összehason­lító áramkör bemenetéire csatlakoznak, amelynek kimenete az állapotvezérlő további bemenetével van összekötve. A találmány szerinti berendezés lehetséges, pél­­dakénti megoldását a mellékelt rajzok alapján is­mertetjük részletesen, ahol- az 1. ábra a berendezés blokkvázlatát,- a 2. ábra az azonosító kód célszerű jelalakját,- a 3. ábra a kódgenerátor előnyös felépítését,- a 4. ábra a dekódoló állapotábráját,- az 5. ábra a dekódoló célszerű blokkvátlatát,- a 6. ábra pedig egy kódsorozat dekódolásának jelalakjait ábrázolja. Az 1. ábrán látható, hogy a berendezésnek az , azonosítandó tárgyon elhelyezett 1 kódgenerátora és ahhoz csatlakozó 2 kódsugárzója van. A berende­zés a 2 kódsugárzó által kisugárzott jel vételére al­kalmas 3 kódvevővel rendelkezik, amelyhez 4 dekó­doló csatlakozik. A 4 dekódoló kimenetén megjele­nik az 1 kódgenerátor által kisugárzott azonosító g kód, amelynek a feldolgozását célszerűen a 4 dekó­­* dolóhoz csatlakozó, önmagában ismert feldolgozó 5 . számítógép végzi. A 2. ábra a találmány szerinti megoldással előál­lított azonosító kód célszerű jelalakját szemlélteti. Az ábrán látható, hogy az azonosítási kód két szink­­ronjel-sorozat között van elhelyezve. Az egyes szinkronjel-sorozatok önmagában ismert módon egymással megegyeznek és előállításukat olyan bit­kombinációból végezzük, melyek az azonosító kód < előállítása során nem fordulhatnak elő. Az ábrán felrajzolt jelalak esetén az azonosító kód behatáro­lására 011110 bitkombinációjú szinkronjel-soro-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom