203625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés hangfrekvenciás, kistorzitású dinamika-módositó (kompresszor, expander) vezérlő egyenfeszültségének előállítására

1 HU 203 625 B 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés, mellyel hangfrekvenciás, kistorzítású dinamika-mó­dosító (kompresszor, expander) áramkör vezérlő egyenfesziiltsége állítható elő, amely vezérlő egyenfe­szültség fázistolással, illetve fázistolást megvalósító áramköri hálózattal van megvalósítva. Dinamika-módosító berendezéseket ott használnak általában, ahol hangfrekvenciás jeleket dolgoznak föl, mint például rádióstúdiók, hanglemezfölvétellel fog­lalkozó intézmények. Lehetséges fölhasználási terüle­te különböző hangfrekvenciás berendezések zajcsök­kentő áramköreiben van. Hangfrekvenciás dinamika-módosító berendezé­seknél általános gond, hogy harmonikus torzításuk a mélyebb frekvenciák felé növekszik, továbbá a rövi­­debb visszafutási idők felé ugyancsak növekszik, ami azt eredményezi, hogy a torzítás minden frekvencián létezik, de a mélyebb frekvenciák felé számottevőbb. Ismeretes a szakirodalomból és az általános gyakor­latból, miszerint a dinamikamódosítás alapelve az, hogy csatlakozópontok közé adandó U„ szabályozó egyenfeszültség egy egyenfeszültségre változó értékű impedanciájú eszköz impedanciáját változtatja olyan értelemben, hogy—pl. kompresszornál — a csatlako­zópontok között keletkező hangfrekvenciás váltófe­szültség amplitúdónövekedése kevésbé követi a beme­nő váltófeszültséget, tehát például kétszeres bemenő­feszültség változás ennél kisebb értékű kimenőfeszült­ség változást eredményez. (Expandernél ez a feszült­ségváltozás nagyobb, mint kétszeres.) Komprimálásnál tehát egyenfeszültségre változó értékű impedanciájú eszköz értéke bemenő váltófe­szültség növekedésére csökken, amit a bemenő váltó­­feszültségből előállított U_ szabályozó egyenfeszült­ség okoz. Az üyen , egyenfeszültségre változó értékű impe­danciát megvalósító eszköz lehet diódakombináció, FET, vagy egyéb alkalmas félvezető eszköz, közös jel­lemzőjük, hogy a használatos munkapontban a rajtuk eső váltófeszültségre nézve is nem-lineáris tulajdon­­ságúak. Az eredő torzítást tehát egyrészt e nem-lineá­ris tulajdonságuk, másrészt a szabályozó egyenfe­szültség egyenirányításból származó és szűrés után is megmaradó hullámossága okozza. (’’Modulációs tor­zítás”). Az egyenirányítás általában kétoldalasán tör­ténik, és például a kompresszor visszafutási időállan­dóját lényegileg a szűrőkondenzátor és az ezt kisütő ellenállás határozza meg. A fölhasználás során eseted­ként kívánatos rövid visszafutásnál ennek az egyenf e­­szültségnek nagyobb lesz a hullámossága, így az eredő kimenőjel torzítása is. Másik ismert megoldási elv az, amikor a csatlakozási pontok közé szarzóáramkörrel megvalósított erősítő van kapcsolva. Ez a megoldás az egyenfeszültség hullámossága szempontjábó, vala­mint a működés szerint is azonos az előző megoldással. A szorzóerősítőt egyenfeszültséggel változtatható erősítésű erősítőként vehetjük a működés szempont­jából. Ez impulzusvezérelt kapcsoló is lehet, ahol az impulzus szélessége arányos a szabályozó egyenfe­szültség pillanatnyi értékével. A szorzóerősítő kimenőjele a bemenő váltófeszült­ség és az U_ szabályozó egyenfeszültség szorzata, így a szabályozó egyenfeszültség hullámossága itt is része a kimenőfeszültségnek, tehát torzítását is okozza, jólle­het, a szokásos munkaponti tartományban a szorzóe­rősítő torzítása a bemeneti hangfrekbenciás feszült­ségre nézve elegendően kicsi. Az előbbiekben ismertetett alapelven működő kompresszor, expander áramkörök egyike az EMT PDM kompresszor, expander, limiter, amelyben a sza­bályozó egyenfeszültség alapvetően egy egyszerű két­oldalas egyenirányítóval van megoldva úgy, hogy a di­namikájában módosítandó jelből ellenütemű erősítő kimenetén lévő hangfrekvenciás feszültség egy transz­formátort hajt meg, melynek szekunder oldala táplál­ja a két diódából álló egyenirányítót. Ennekldmenője­­lét ellenállásból és szűrőkondenzátorból álló integráló egység előszűri, majd egy egyenfeszültségű erősítő egyéb célú jelfeldolgozásra teszi alkalmassá. Az integ­ráló ellenállás és az integráló kondenzátor tovább csökkenti a szabályozásra használandó jel hullámos­ságát. Egy kisütőellenállással szabályozható a dinami­kamódosítás visszafutási időállandója, csökkentésé­vel ez a visszafutási időállandó csökken, egyben az elő­állított szabályozó egyenfeszültség hullámossága nő, így a teljes berendezés kimenő hangfrekvenciás jelé­nek torzítása is. Ismeretes továbbá az AUDIO+DE­­SIGN kompresszor, limiter készülék, amelynél a dina­mikájában módosítandó jelből származó bemenőfe­szültségből fázisfordító tranzisztor egyenlő értékű kollektor- és emitterellenállás segítségével ellenfázisú jeleket állít elő. E két jelből, egy-egy erősítőn, valamint a hozzájuk csatlakozó egy-egy diódán átjutva a bemenő hangf­rekvenciás váltófeszültség amplitúdójával arányos, kétoldalasán egyenirányított, szüretien jel keletkezik. Ezt szűrőkondenzátor szűri. A szűrőkondenzátor ki­sütéséről egy ellenállás gondoskodik. Ezen érték csök­kentésével a szabályozó egyenfeszültség hullámossága nő, így a dinamikájában módosított jel torzítása is nő. Mérések szerint az ismertetett szabályozófeszült­ség előállítási módszert alkalmazó berendezések a mélyfrekvenciás tartományban, a legrövidebb beállít­ható visszafutási időknél 4-7%-os harmonikus torzí­tást is okoznak, míg ettől eltérő körülmények között 0,1 -0,2% az üzemi torzításuk. Az US 4422049 lajstromszámú szabadalmi leírás­ban a dinamikájában módosítandó jelből két, viszony­lag rövid, de egymástól eltérő időállandójú jel különb­sége van képezve. Ez a különbségi jel az U_ vezérlő egyenfeszültség. Ez a megoldás Ids bemenőjelek ese­tén is gyors vezérlő egyenfeszültség-fölfutásra és vi­szonylag kis egyenirányító RC időállandókkal is lassú visszafutásra képes. Ily módon alacsony frekvenciá­kon is viszonylag kis hullámosságot ad, melynek kö­vetkeztében a fő hangjel torzítása csökkenthető ugyan, de valódi műsorjel esetén, pl. nagy szint után gyorsan következő halk hangokra az áramkör nem mindig feltétlenül az általában megkívántak szerintvi­selkedik. Ez abban mutatkozik meg, hogy a nagy szint 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom