203624. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hangfrekvenciás vonalmeghajtó kimeneti fokozat megvalósítására transzformátor nélkül
1 HU 203 624 B 2 Ebből a kimeneti Uk feszültség: uk = U2 - Uj. = UiA Ak0+1 Ha tehát T értéke elég nagy, úgy a kapcsolási elrendezés gyakorlatilag A-szorosára erősíti fel a bemenő jelet. Az eddigiek alapján kiszámítható most már az is, hogy az egyik O j vagy 02 kimenet leföldelésekor mekkora lesz a szintcsökkenés mértéke, mivel ekkor az erősítés valóban A-szoros lesz. Ha most az O j kimenetet földeljük le, akkor U j feszültség egyenlő lesz nullával, ekkor U2- UjA, és a (12) képlet alapján Uk = ULk 2-1 T 5 10 15 Az U2 és az Uk feszültség aránya adja meg a szintcsökkenés mértékét, amely tehát Uk 2 2T 25 ahol C tényező az egyik Oj vagy 02 kimenet földelésekor fellépő szintcsökkenés mértékére utaló tényező. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy C 0,98 érték tartható, ami azt jelenti, hogy a találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél ha az egyik Oj vagy 30 02 kimenetet leföldeljük, úgy az Uk feszültség legfeljebb 2%-kal csökken. Visszatérve a (10) és (11) egyenletekre látható tehát, hogy az Rn és R12 ellenállásokkal kiegészített áramkör mind a bemenet, mind a kimenet felől szim- 35 metrikussá tehető. Az U; feszültség hatása az illetőleg 02 kimenetekre azonos nagyságú, de ellenkező előjelű, az O i, illetőleg 02 kimenetek egymásra hatása Uj_A —---------- « U^A (12) T pedig teljesen egyforma, azaz mintha Ru ésR12 ellenállások ott sem lennének. A további egyenleteket most már ezeknek a figyelembevételével írjuk fel. A kapcsolási elrendezés megvalósításánál célszerű az Rj-Rg ellenállásokat kis tűrésű (1-2% pontosságú) ellenállásokból megválasztani, ekkor lehet ugyanis a Kq tényezőt a lehető legkisebbre megválasztani, természetesen azzal a feltétellel, amire már utaltunk, hogy k0 nagyobb mint 1. A tűrés-számítások elvégzése nélkül is belátható azonban az, hogy az Rj j és R12 ellenállásokkal az összes többi Rj -Rg ellenállások értékeinek a szórása is kiegyenlíthető, nemcsak a fentebb leírt aszimmetria. Adott esetben azRu ésR12 ellenállások potenciométerekből alakíthatók ki. Szimmetrikus meghajtás esetén, amikor az It és I2 bemenetekre egy szimmetrizáló fokozat csatlakozik, ezeket az Rj l és Rj2 ellenállásokat el lehet hagyni, jóllehet az egyéb Rj-Rg ellenállások szórásainak a kiegyenlítése akkor már nem valósítható meg üyen egyszerűen. Gyakorlatilag tehát azt mondhatjuk el, hogy a találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél az egyes Rj- R8 ellenállások szórásai az Rn és R12 ellenállások megfelelő beállításával Id is küszöbölhetők. Az egyenletekből az is következik, hogy R j j - k3 Jl és R12- k6.R értékű. A kapcsolási elrendezés felépítésével látható az is, hogy azOj és02 kimenetek azonos módon és kölcsönösen hatnak egymásra. Ez a (10) és (11) egyenletekből figyelhető meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyes Aj és Ajj műveleti erősítők zaja és hibafeszültsége, amelyet a bemenetre redukálva az első Aj műveleti erősítőnél az Upl feszültséggel, a második A^ műveleti erősítőnél az Up2 feszültséggel jelöltünk, megjelenik az Oj illetve 02 ldmeneten is, és a kölcsönhatás következtében végtelen sokszor körbefut. Ahhoz, hogy ezeknek a hatását kiszámítsuk, az alábbi egyenleteket írtuk fel: Uj- Up2- O feltételezés mellett U1 = Upl (A+l) n = oo 1+ A+l A+l V.Ako+1 ' \Ak0+i Mivel ez egy végtelen mértani sor összege, így ez az alábbiakban is felírható: lAk0+iJ 2n 2n 1 -I ■A+l Ui = Upl (A+l) te VARn+l 1-A+l N ARq+1 ' = Upl(A+l) kn > 1 (14) ■A+l \,Ak0+lj 5
