203622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyorsforgású, léghűtéses turbógenerátorok terhelhetőségének szabályozására és elrendezés az eljárás foganatosítására

HU 203622B A találmány tárgya eljárás gyorsforgású léghűté­ses turbógenerátorok terhelhetőségének szabályo­zására és elrendezés az eljárás foganatosítására. Ismert tény, hogy a gyorsforgású levegőhűtésű turbógenerátorok, azaz a szinkronfordulattal járó 2 5 vagy 4 pólusú villamos generátorok terhelhetőségét alapvetően a forgórész egyenárammal átjárt teker­cselésének a melegedése határozza meg. Az Ún. köz­vetett hűtésnél a szigetelő anyagba ágyazott teker­csekből a veszteség-meleg a szigeteléseken, vala- 10 mint a környező vasanyagon át hőlépcsők hatására áramlik a hőleadó felület, ez esetben a forgórész pa­lástfelülete felé, ahol felületi hőesés árán adódik át a gép légrésében áramló hűtőlevegőnek. A hűtőköze­get képező levegő saját felmelegedéséhez a hőlép- 15 csők hozzáadódva határozzák meg magának a te­kercselésnek a hőfokát. A hűtés intenzitás megnövelésének ismert eszkö­ze a közvetlen vezetőhűtés, melynél a forgórész bel­sejébe valamely módon bevezetett hűtőlevegő köz- 20 vétlenül a hűtendő tekercsanyaggal kerül érintke­zésbe. A veszteség-melegnek a hűtőközegbe való át­adásához szükséges hőlépcsők zöme így elesik, a ve­zető hőfokát a közeg felmelegedése felett már csak a felületi hőesés határozza meg. íly módon a szigete- 25 lőanyagok által megszabott határhőmérséklet vál­tozatlansága mellett nagyobb veszteségenergia ke­letkezése engedhető meg, azaz a gép nagyobb terhe­lésre alkalmas. A forgórész tekercselés közvetlen vezetőhűtésé- 30 nek számos típusa és változata ismert. Az egyik üyen típusnál a forgórész tekercselése úgy van fel­építve, hogy a hűtőlevegő áramlása szempontjából vizsgálva egymásközt párhuzamosan kapcsolt, rö­vid, villamos árammal átjárt falú csodarabokból ál- 35 lónak tekinthető. Az üyen tekercselés hűtőgázzal való ellátásának egyik lehetőségét a légrés felől való betáplálás képezi (’’gap pick-up” rendszer) és üyen megoldást ismerhetünk meg Asztalos Péter: „Direct Cooling Systems for Turboalternator Rotors in view 40 of the Maximum rating of Hydrogen Cooling” című közleményében, az 1936. oldalon az 1-3. ábrák is­mertetésénél. A referátum az IEEE Transactions on Power Apparatus and Systems, VOL. PAS-89 No 8 kiadványban jelent meg az 1935-1945 oldalakon. A 45 hűtőgázzal való eüátás egy másik megoldásánál a hűtőlevegő bevezetés alulról, a szellőzőhorony felől történik. Ezt a betáplálást a hivatkozott referátum 1937. oldalán a 4. és 5. ábrák ismertetik. Ismert már a gap pick-up rendszerű és a szeüőző- 50 horony felől megoldott betáplálások együttes kom­­binatív alkalmazása is, amelyet például az 1456 068 lsz. GB szabadalom ismertet. Az itt felsorolt típusú, léghűtéssel rendelkező forgórész tekercselések közös jeüemzője, hogy 55 üzem közben minden elemi csodarabon belül a hő­mérséklet lényegében állandó, és ez a hőmérséklet legfeljebb csak néhány fokkal magasabb a csövet el­hagyó hűtőlevegő hőmérsékleténél. Az üyen hűtés­sel rendelkező megoldásokat a továbbiakban az egy- 60 szerűség kedvéért „intenzív közvetlen vezetőhűté­­ses” megoldásoknak fogjuk nevezni. A turbógenerátorok üzemeltetésével kapcsolat­ban ismert tény, hogy a hálózati termelés ingadozá­saitól, valamint az őket hajtó gép típusától és az erő- 65 1 mű üzemanyagától függően a turbógenerátorra jutó mindenkori terhelés változik. Agoyrshajtású turbó­generátorokat beruházásukkor olyan névleges ter­helhetőségre méretezik, amely megfelel a felhasz­nálás területén előforduló legnagyobb terhelésnek. Ez a csúcsterhelés sok felhasználásnál a teljes üze­midőnek csak tört részét, pl. 10-15%-át teszi ki. Eb­ből következik, hogy az adott felhasználáshoz az üzemidő nagy részében kisebb terhelhetőségű, azaz méretű és árú gép beruházása is megfelelne. Amikor egy nagyobb terhelésre méretezett levegőhűtésű turbógenerátort kisebb terheléssel üzemeltetünk, akkor az áüandó veszteségek miatt a hatásfok rom­lik. A viüamos hálózatoknál jelentkező csúcsterhe­lések fedezésére a működő gépek terhelhetőségét keü a csúcsterhelésre méretezni vagy pedig a csúcs­­terhelés időszakában üzembehelyezhető tartalék gépek beruházására van szükség. Mindkét esetben tehát a csúcsterhelést fedező névleges terhelésű gé­pek beruházására van szükség. A találmány feladata olyan eljárás és elrendezés létrehozása, amely lehetővé teszi a gyorsjárású le­vegőhűtésű turbógenerátorok terhelhetőségének szabályozását és a terhelés ingadozásaihoz való ru­galmas adaptálását. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az intenzív közvetlen vezetőhűtéses forgórésszel ren­delkező turbógenerátorok forgórész tekercselésé­nek hőmérsékletét, ami egyben a terhelhetőséget korlátozó döntő paraméter is a hűtőlevegő nyomá­sának változtatásával intenzíven lehet szabályozni. Ez abból adódik, hoyy a forgórész tekercselés mele­gedése üyen esetekben gyakorlatüag a hűtőlevegő felmelegedésével egyenlő, és ez az átáramló hűtőle­vegő hőkapacitásának függvénye. A levegő hőkapa­citása viszont a nyomással egyenesen arányos. Nyüvánvaló, hogy a nyomás növelésével a gene­rátor ventüációs és légsúrlódási veszteségei is ará­nyosan növekednek. Ennek a növekedésnek a szám­szerűsített gazdasági hatása azonban — különösen a kombinált hűtőlevegő betáplálású intenzív közvet­len vezetőhűtéses forgórész tekercseléssel rendel­kező turbógenerátorok esetében — lényegsen ki­sebb a terhelhetőség szabályozhatóságából és növel­­hetőségéből adódó gazdasági előnyöknél. A találmánnyal eljárást hoztunk létre gyorsfor­gású, léghűtéses turbógenerátorok terhelhetőségé­nek szabályozására, amelynél a forgórész tekercse­­> lésnek intenzív közvetlen vezetőhűtése van, amely­nek során mérjük a forgórész tekercselésének a hő­mérsékletét, és amikor a hőmérséklet egy adott, a 1 turbógenerátorra előírt terhelési határértékhez tar­tozó hőmérsékletet meghalad, akkor a forgórészhez nyomásszabályozó szelepen vagy szelepeken ke­resztül az atmoszférikus nyomást meghaladó nyo­mású hűtőlevegőt vezetünk, és a nyomás változtatá­sával a mért hőmérsékletet adott tartományon belül tartjuk, a szabályozás során a nyomást legfeljebb 2 bar abszolút értékig növeljük. A forgórész tekercselésének hőmérsékletét leg­feljebb ±5 °C tartományon belül változtatjuk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a forgórész tekercselés hőmérsékletét a keresztülfo­lyó áram és a rajta eső feszültség mérése alapján ha-2 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom