203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés
HU 203620B feltéve, hogy csak kicsi a távolság a K koronakisülési elektróda és az S ámyékolóelektróda között, úgyhogy az a távolság, amelyen át az ionáram a légárammal szemben vándorol és ezáltal az ún. áramút igen rövid. Belátható, hogy ha a 4. vagy 5. ábrán látott S árnyékolóelektródának alakja vagy szerkezete olyan, hogy jelentős kapacitást biztosít, és előnyösen nagy fajlagos ellenállású anyagból készült, akkor korlátozni lehet a kapacitív kisülési áramot egy elfogadható szintre, ha érintkezés történne az elektródával. Ezt általánosságban alkalmazni lehet a találmány szerinti kialakított berendezésben lévő valamennyi, f eszültség alatt álló elektródánál, ha ezek az elektródák nem rendelkeznek jelentős kapacitással. A koronakisülési elektróda azonban normál esetben mindig úgy van kialakítva, hogy igen kis kapacitású legyen, s így alkalmatlan legyen a kapacitív kisülési áramok jelentékeny mértékű növelésére. Egy másik általánosan alkalmazható jellemző az, hogy a találmány szerinti berendezés valamennyi elektródája, amelyek a 3, 4 egyenfeszültségű áramforrás nemföldelt kapcsára vannak kötve, előnyösen olyan nagyságú 8,9 ellenálláson keresztül vannak ezen 3, 4 egyenfeszültségű áramforráshoz csatlakoztatva, hogy az elektródával történt érintkezés esetén keletkező rövidzárlatkor a rövidrezárási áram legfeljebb 300 pA értékre korlátozódik Amint erről már volt szó az előzőekben, a K koronakisülési elektróda megkívánt leárnyékolása a légáramlattal szemben történő nemkívánatos ionáram ellen szintén megoldható elektrosztatikusán, így például a 6. ábrán bemutatott módon. Ennél a kiviteli alaknál az 1 légáramlás-vezeték, amelynek falai dielektromos anyagból vannak, mint amilyen például egy megfelelő műanyag, jelentős hosszúsággal kinyúlik a K koronakisülési elektródától, a légáramlással szemben. Amikor a berendezés működő helyzetében van, akkor a zl légáramlás-vezeték falain egy felesleges felületi töltés jön létre, amely hatásos védőernyőt képez a K koronakisülési elektróda környezetében lévő ionfelhővel szemben, feltéve, hogy az 1 légáramlás-vezeték elegendő távolságnyira kinyúlik a K koronakisülési elektródától, az említett levegőáramlással ellentétes irányban. Ez hatásosan meggátolja a K koronakisülési elektródától a légáramlással szemben történő ionáram-vándorlást. Tovább javítható az árnyékolás hatásfoka, ha az 1 légáramlás-vezetéket több vezetékrészre osztjuk fel, éspedig a vezeték hosszában elhelyezkedő 7 válaszfalak, lapok vagy szalagok segítségével, amelyek dielektromos anyagból készültek, mint ahogyan ez a 6. ábrán vázlatosan látható. Annak érdekében, hogy hatásos árnyékolást biztosítsunk, az 1 légáramlás-vezetékenk az a hossza, amelyik a K koronakisülési elektródától a légáramlással ellentétes irányban helyezkedik el, legalább egyenlő kell legyen a K koronakisülési elektródának az M célelektródától való távolságával, de előnyösen ezen távolság 1,5-szeresével. A hatásos és jól működő árnyékoláshoz szükséges 1 légáramlás-vezeték hoszszúsága függ ezen 1 légáramlás-vezeték geometriai kialakításától, elsősorban annak keresztmetszetformájából, továbbá attól, hogy vannak vagy nincsenek az 1 légáramlás-vezetékben dielektromos 7 17 válaszfalak elhelyezve, a K koronakisülési elektródától a légáramlás irányában felfelé. Ha általánosságban nézzük, akkor azt is meg kell állapítani, hogy a K koronakisülési elektróda leárnyékolására vonatkozó igények, követelmények a K koronakisülési elektróda és a földelt környezete közötti potenciálkülönbségtől függ; kisebb potenciálkülönbség esetén csökkennek az árnyékolással szemben támasztott követelmények. Ha a találmány szerinti légszállító berendezés K koronakisülési elektródája hatásosan le van árnyékolva a fentebb ismertetett módok valamelyikével, azaz ha lényegüeg nem jön létre ionáramlás a K koronakisülési elektródától a légáramlás irányával szemben, akkor a berendezésen keresztül történő szállítás hatásfoka elsősorban a K koronakisülési elektródától az M célelektródához folyó ionáram által létrehozott szállítóerőtől függ, és arányos ezen ionáram, valamint a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda közötti távolság szorzatával. A K koronakisülési elektróda és az M célelektróda közötti távolság növelésekor, ha egyidejűleg változatlan ionáramot kívánunk fenntartani az elektródák között, akkor meg kell növelni a két elektródára csatolt feszültséget a 3 egyenfeszültségű áramforrástól. Ebből következően a találmány értelmében előnyös, ha a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda között olyan potenciálkülönbséget alkalmazunk, amely nagyobb, mint amekkorát ezidáig szokás volt alkalmazni például az elektrosztatikus szűrőknél vagy a családi házakban használatos porleválasztótípusoknál. Belátható, hogy ha a K koronakisülési elektróda potenciálját megnöveljük a környezethez képest, akkor még nagyobb szükség van a K koronakisülési elektródának az előbbiekben említett árnyékolására. A feszültség növelését azonban a vele járó költségek növekedése is terheli, így többek között a nagyfeszültségű szigetelés mind magánál az alkalmazott áramforrásnál, mind az ion-széllel működő berendezésnél mint olyannál, továbbá mivel természetesen van egy felső határ, ameddig a gyakorlatban a feszültség növelhető. Ezen nehézségek csökkentésére egyik hatásos, illetve előnyös mód az, ha a K koronakisülési elektródát és az M célelektródát a földpotenciálhoz viszonyítva ellentétes polaritásé potenciálra kapcsoljuk. A találmány egy továbbfejlesztésénél lehetővé válik azonban a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda közötti távolság, s ezzel együtt az ionáram migrációs távolságának lényeges növelése anélkül, hogy határozottan csökkenteni kellene az ezen két elektróda közötti ionáram erősségét, továbbá anélkül, hogy növelni kellene a feszültség szintjét azáltal, hogy egy ún. E gerjesztési elektródát helyezünk el a K koronakisülési elektróda közelében, amint ez a 7. ábrán látható. A 7. ábrán beutatott példaképpeni kiviteli alaknál ez az E gerjesztési elektróda egy f orgásszimmetrikus gyűrű alakú, amely egy elektromos vezető anyagot tartalmaz, de legalábbis van egy részlegesen villamos vezető belső felülete, amely a K koronakisülési elektróda körül koaxiálisán van elrendezve, miközben ennél a kiviteli alaknál a K koronakisülési elektróda tűalakú. A bemutatott kiviteli alaknál alkalmazott K koronakisülési elektróda különle18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
