203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés
HU 203620B megfelelő kivezetésére egy, például 150 Mii értékű ellenálláson keresztül, miáltal magának a feszültségforrásnak 27.5 kV kapocsfeszültséggel kell rendelkeznie. Ha a feszültség alá helyezendő elektróda közvetlenül rövidre van zárva, akkor a rövidrezárási áram ezáltal csupán kb. 185 lesz, ami olyan kis érték, hogy nem okoz kellemetlenséget, ha a rövidrezárást az elektróda közvetlen érintése által jön létre. A rövidrezárási áramnak egy olya nértékre való korlátozása, amely nem okoz kellemetlenséget, ha egy személy közvetlenül a feszültség alatt álló elektródához ér, a gyakorlatban azonban teljességgel megvalósíthatatlan az olyan nagy koronakisülési áramoknál, pl. a 2000 nagyságrendben, amilyent a technika ismert állásához tartozó, ionszéllel működő légszállító berendezéseknél szükségképpen alkalmazni kell. Az érintésvédelmi intézkedések másik jellegzetes tényezője — túlmenően a rövidrezárási áram alacsony szinten tartásán — a kapacitív kisülési áram, amely akkor jöhet létre, amikor egy adott ka pacitású elektródát megérintenek. Az ilyen célra szánt elektródák esetében azonban, melyeknek jelentős a kapacitásuk, a kapacitív kisülési áramot teljesen elfogadható szintre lehet csökkenteni azáltal, ha a találmány értelmében ezen elektródákat nagy fajlagos ellenállású anyagból készítjük. Eznem erdményez egyéb hátrányokat, mivel az elektródáknak nem kell jó vezetőknek lenniük, tekintettel a kis áramerősségekre, amelyeket a találmány értelmében alkalmazhatunk, amelyekkel még jó hatásfokú légszállító berendezést hozhatunk létre. A rajzok közül a 2. ábra vázlatosan mutatja be a találmány szerinti légszállító berendezés első kiviteli alakjának elvi felépítését. Ez a berendezés áll az 1 légáramlás-vezetékből, amely villamosán szigetelő anyagból készült és amelyen keresztül a 2 nyíllal jelzett irányban egy levegőáramlást kell létrehozni. Az 1 légáramlásvezetékben van elhelyezve a Kkoronakisülési elektróda, amely átjárható a légáramlás számára, míg ezen K koronakisülési elektródától a légáramlás irányában lefelé — azaz mögötte — egy M célelektróda helyezkedik el, amelyet a légáramlás szintén át tud járni. A K koronakisülési elektróda tartalmaz egy villamosán vezető anyagot, amely előnyösen ellenálló az ózonnal és az ultraibolya sugárzással szemben és amely számos ismert módon lehet kialakítva annak érdekében, hogy létrehozzunk egy villamos koronakisülést egy villamos tér hatása alatt. A K koronakisülési elektródának a 2. ábrán látható kiviteli alakja például egy vékony huzalt vagy fonalat tartalmaz, amely az 1 légáramlásvezetéken keresztülnyúlik. A K koronakisülési elektróda azonban számos más alakban is elkészíthető. így például állhat több vékony huzalból vagy fonalból, amelyek vagy egymással párhuzamosan helyezkednek el vagy nyitott szemekkel rendelkező rácsot vagy hálót alkothatnak. Egyenes, vékony huzalok vagy fonalak helyett használhatunk spirálisan tekercselt huzalokat, vagy vékony szalagokat, amelyek egyenesen nyúlnak el, de fogazott vagy hullámosított élfelületűek is lehetnek, hasonló módon elrendezve. A K koronakisülési elektróda tartalmazhat még egy vagy több tűalakú elektródaelemet, amelyek lényegileg tengelyirányban helyezkednek 13 el az 1 légáramlás-vezetéken. Az M célelektróda — antikatód — villamosán vezető vagy félvezető anyagot tartalmaz, vagy olyan anyagból van, amely el van látva villamosán vezető vagy félvezető felületi bevonattal és olyan felülete van, amely nem eredményezi a villamos tér erőteljes koncentrációjának növekedését. Az M célelektróda is számos különféle, ismert konstrukcióval készülhet, részben a koronakisülési elektróda kialakításától függően. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál az M célelektróda például két egymással párhuzamos lemezből áll, amelyek az 1 légáramlás-vezeték irányában vannak elhelyezve. Abban az esetben, ha a K koronakisülési elektróda tűszerű részekkel is el van látva, akkor az M célelektróda előnyösen hengeres alakú, amely az 1 légáramlás-vezetékkel egytengelyűén helyezkedik el. Az 1 légáramlás-vezeték belső oldalán létrehozott villamosán vezető felületi bevonat is szolgálhat M célelektródaként. Az M célelektróda ellátható számos sík vagy hengeres elektróda-elemmel, amelyek egymás mellett helyezkednek el és oldalfelületük lényegüeg párhuzamos az 1 légáramlásvezeték hossztengelyével. az M célelektróda tartalmazhat egyenes vagy spirálisan tekercselt huzalokat, vagy egyenes rudakat, amelyek kölcsönösen párhuzamosak egymással, vagy keresztezik egymást és rácsszerkezetet alkotnak, vagy pedig perforált tárcsa-alakú is lehet. Különös előnyt nyújt azonban, ha az M célelektróda egy villamosán vezető vagy félvezető felület, amely körülveszi az 1 légáramlás-vezetéket keretszerűen, s amelynek az 1 légáramlás-vezetékkel párhuzamos mérete, kiterjedése a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda közötti távolság legalább egyötödének felel meg. A fentiekben leírt példaképpeni K koronakisülési és M célelektróda-kialakításokat elvileg használhatjuk a találmány szerinti berendezés következőkben ismertetendő valamennyi kiviteli alakjánál. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a K koro nakisülési elektróda és az M célelektróda hagyományos módon van csatlakoztatva a 3 egyenfeszültségű áramforrás megfelelő pólusához vagy kivezetéséhez. A példa esetében a K koronakisülési elektróda a 3 egyenfeszültségű áramforrás pozitív kapcsához van csatlakoztatva, hogy pozitív koronakisülést hozzunk létre. Elvileg azonban a 3 egyenáram-forrás polaritása ellentétes is lehet, hogy negatív koronakisülés kevesebb ózont hoz létre, műit a negatív kisülés, az ózon pedig mérgező gáz. A 2. ábrán látható berendezésnél a 3 egyenfeszültségű áramforrásnak a K koronakisülési elektródához csatlakoztatott kapcsa földelt a találmány értelmében úgy, hogy a K koronakisülési elektróda potenciálja lényegileg megegyezik a berendezés hasonlóan földelt valamennyi elektromosan inaktív részével és a berendezés közvetlen környezetével is. A K koronakisülési elektróda potenciálja ílymódon ugyanaz lesz, mint a K koronakisülési elektródától a légáramlással ellentétes irányban elhelyezkedő környezeti potenciál, valamely ebbe a környezetbe helyezett elektromosan vezető tárgynál vagy felület nél, ennél fogva nem keletkezik nemkívánatos ionáramlás a K koronakisülési elektródától a légáramlással szemben. Amint az előzőekben említettük, a távolság a K 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
