203616. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa

HU 203616B 3 ban mutatjuk be részletesen. Az 1. ábrán az első kiviteli alak oldalnézete látható (részben kitört lámpabúrával), a 2. ábrán az 1. ábra izzószálai láthatók tengely­irányból nézve, a 3. ábra a 2. ábrának egy második változata, a 4. ábra a 3. ábra szerinti izzószálat mutatja a 3. ábra IV irányából nézve, az 5. ábra a lámpa egy másik kiviteli alakjánál oldal­nézetét mutatja. Az 1. ábrán látható hálózati feszültségről műkö­dő lámpának van egy 2 szimmetriatengellyel rendel­kező átlátszó 1 lámpabúrája. Az 1 lámpabúrán 3 fényvisszaverő bevonat van, péládul párologtatással felvitt alumínium réteg. A 6 első végződéssel és a 7 második végződéssel rendelkező, spirális 4 első izzószál és a 8 első végző­déssel és a 9 második végződéssel rendelkező, spirá­lis S második izzószál az 1 lámpabúrában a lámpa­búra 2 szimmetriatengelyének közelében helyezke­dik el. A 10,11 tápáramvezetők, melyek rendre a 4 első izzószál 6 első végződéséhez ill. az 5 második iz­zószál 9 második végződéséhez csatlakoznak, az 1 lámpabúrából jönnek ki. Az ábrázolt lámpának 13, 14 kapcsokkal rendelkező Edison-féle 12 lámpafeje van, melynek 13,14 kapcsaihoz rendre a 10,11 tá­páramvezetők csatlakoznak. Az ábrázolt kiviteli alak esetében az 1 lámpabúra 3 fényviszaverő bevonattal ellátott (foncsorozott) része parabolikus; e rész azonban más formájú is le­het, például elliptikus vagy olyan, amelyet egy, a 2 szimmetriatengely körül megforgatott görbével (pl. parabolaívvel, vagy körívvel) nyerünk. A 4 első izzószál és az 5 második izzószál egymás­sal sorba van kapcsolva (Id. a 2. ábrát is), mégpedig olymódon, hogy a 4 első izzószál 7 második végző­dése kapcsolódik - a 15 vezetőn keresztül - az 5 má­sodik izzószál 8 első végződéséhez. A 4 első izzószál és az 5 második izzószál egymással szemben, a 2 szimmetriatengely körül a 2 szimmetriatengelyre merőleges 16 körlap mentén (a bemutatott kiviteli alaknál a paraboloid fókusza is ezen 16 körlapon van!) helyezkedik el olymódon, hogy a 4 első izzó­szál és az 5 második izzószál hasonló végződései, va­gyis a 6,8 első végződések és a7,9 második végződé­sek vannak egymáshoz legközelebb. Az ábrázolt kiviteli alak estében a 4 első izzószá­lat és az 5 második izzószlat ugyanúgy terheljük. Ugyanakkora az ellenállásuk és ennek következté­ben a rajtuk eső feszültség - egyenként - a hálózati feszültség fele. A 6,8 első végződések közötti mini­mális távolság ugyanakkora lehet, mint a7,9 máso­dik végződések közötti távolság. A 4 első izzószál és az 5 második izzószál közötti hézag a 2 szimmetria­­tengelyre merőleges síkban helyezkedik el; a 2 szim­metriatengely körüli hézag két részre oszlik. A 15vezetöésa 18,19 tartóka 17 szigetelő testbe vannak ágyazva. A 3. és 4. ábrákon a 4 első izzószál és az 5 második izzószál elrendezése - a 2 szimmet­riatengely irányából nézve - lényegében megegye­zik az 1. és a 2. ábrákon láthatóval. A 4. ábra oldalné­zetén azonban más látható, hogy az elrendezés eltér az 1. ábrán láthatótól. Az 1. ábrán a 4 első izzószál és az 5 második izzószál közötti hézag a 6,8 első végző­dések és 7,9 második végződések között a 2 szim-4 metriatengelyre merőleges síkban levő hézagok kö­zött oszlik meg. A 4. ábrából látható, hogy a 3, és 4. ábrák szerinti elrendezésben az említett hézag tengelyirányú. En­nek következtében a 4 első izzószál és az 5 második izzószál - tengelyirányból nézve (vagyis abból az irányból nézve, amelyik irányba a lámpa kibocsátja a fénysugarát) - zárt alakzatot képeznek, és szim­metrikus elrendezésűek. A 4 első izzószálat és az 5 második izzószálat tartalmazó 16 körlap a 3. és 4. ábrán tengelyirányú kiterjedést nyer, bár ez csak olyan mértékű, amely elegendő az átütés megelőzé­séhez. A hézag összetevődhet egy a 2 szimmetria­­tengelyre merőleges, valamint egy tengelyirányú komponensből. Az 5. ábrán az 1. ábrának megfelelő részek 20- szal nagyobb hivatkozási számot viselnek, mint az 1. ábrán. A 24 első izzószál és a 25 második izzószál elrendezése ugyanolyan, mint az 1. és 2. ábra eseté­ben; ez esetben azonban a 21 lámpabúra a 22 szim­metriatengelyére merőleges legnagyobb átmérőhöz tartozó síkon helyezkedik el a 24 első izzószál és a 25 második izzószál. Az ábrázolt lámpa a 32 lámpafej irányába világí­tó lámpa, amely külső, parabolikus reflektorként használatos. A 21 lámpabúra ezért 23 fényvisszave­rő bevonattal van ellátva a 32 lámpafejjel szemközti felületén, amely körívszerűen görbül, mely körívnek a 23’ görbületi középpontja a 22 szimmetriaten­gelynek és a legnagyobb átmérőjű síknak - amely­ben a 24 első izzószál és a 25 második izzószál he­lyezkedik el - a túlsó oldalán van. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Elektromos izzólámpa hálózati feszültségre, amelynek van egy átlátszó, körszimmetrikus lámpabúrája, amely fényvisszaverő bevonattal van ellátva; egy spirális első és egy második izzószála, és ezen izzószálaknak van egy-egy első és egy-egy második végződése, mely első és második izzószál a lámpabú­rában, a lámpabúra szimmetriatengelyéhez közel helyezkedik el; az első és a másodikizzószál megfelelő végződé­seihez csatlakozó - lámpabúrából jövő - tápáram­vezetői; azzal jellemezve, hogy az első izzószál (4) és a második izzószál (5) egymással sorba van kapcsolva, továbbá, hogy az első izzószál (4) második végződé­se (7) elektromosan kapcsolódik a második izzószál (5) első végződéséhez (8), továbbá az első izzószál (4) és a második izzószál (5) egymással szemben, a lámpabúra (1) szimmetriatengelye (2) körül, egy, az említett szimmetriatengelyre (2) merőleges körlap (16) mentén helyezkedik el úgy, hogy hasonló első ill. második végződéseik (6, 8 ill. 7, 9) vannak egy­máshoz legközelebb. 2. Az 1. igénypont szerinti elektromos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy az első és második izzószá­lak (4,5) hasonló első ill. második végződései (6,8, ületve 7,9) egymástól tengelyirányban kölcsönösen el vannak választva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom