203615. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa
1 HU 203615 B 2 4, ábra ugyanezt a helyettesitő áramkört mutatja már az egyik izzószál kiégése után, az 5. ábrán egy másik kiviteli alak oldalnézete látható. Az 1. ábrán látható hálózati feszültségről működtetendő elektromos izzólámpának van egy 2 szimmetriatengellyel rendelkező, átlátszó 1 lámpabúrája. Az 1 lámpabúrán 3 fényvisszaverő bevonat - például párologtatással felvitt alumíniumréteg - van. A spirális 4 első és 5 második izzószálnak (lásd a 2. ábrát is) vannak 6,7 ill. 8,9 végződései. A 4 első és 5 második izzószál az 1 lámpabúrában, 2 szimmetriatengelyéhez közel helyezkedik el. A 4 első és 5 második izzószál a 10,11 tápáramvezetőkhőz a 6,7 ill. 8,9 végződéseknél csatlakozik: e 10,11 tápáramvezetők az I lámpabúrából jutnak ide. A 4 első és 5 második izzószálak egymással - elektromosan - párhuzamosan vannak kapcsolva. A bemutatott lámpának van egy Edison-féle 12 lámpafeje, amely 12 lámpafej el van látva 13,14 érintkezőkkel, melyekhez 10,11 tápáramvezetők csatlakoznak. Az ábrázolt kiviteli alakban az 1 lámpabúra foncsorozott része parabolikus; e rész más alakú is lehetne, például elliptikus, vagy olyan, amelyet valamilyen görbének (pl. parabola- vagy körív) a 2 szimmetriatengely körüli forgatásával nyerünk. A 4 első és 5 második izzószálak (lásd a 2. ábrát is) egymáshoz hasonlóak, és együtt (sokszöget) alkotnak (az ábrán éppen hatszöget). A 4 első és 5 második izzószálat 6, 7 ill. 8, 9 végződéseik között a 20 szigetelő testben rögzített 15,16 Ül 17,18 tartók tartják. A 4. első és 5 második izzószál lényegében szimmetrikusan és lényegében a 2 szimmetriatengelyre merőleges 19síkban helyezkednek el.Az ábrázolt alakban - melynek parabolikus 1 lámpabúrája van - a paraboloid fókusza a 19 síkban, a 2 szimmetriatengelyen fekszik. A4 elsőésaz5másodikizzószálmegfelelő 15,17 ÜL 16, 18 tartói páronként elektromosan össze vannak kötve. A 3. ábra a 2. ábra 4 első izzószálát jeleníti meg három sorosan kapcsolt 40-42 ellenállás formájában. Hasonlóképpen az 5 második izzószál is három sorosan kapcsolt 50-52 ellenállás formájában jelenik meg, mely 50-52 ellenállások értéke egyenként R, és ez az érték megegyezik a 40-42 ellenállások egyenkénti értékével. Amennyiben U feszültséget kapcsolunk a 10, II tápáramvezetők közé, akkor U/3 feszültség esik a 40 ellenálláson. Amennyiben az 50 ellenállás végtelen nagy (szakadás) - vagyis, hogy az általa képviselt izzószál szakasz kiég - (4. ábra), akkor a 40 ellenálláson eső feszültség is növekszik. A 41 és 51 ellenállások ül. a 42 és 52 ellenállások eredője mindkét esetben R/2. A10 és 11 tápáramvezetők közötti teljes ellenállás ebből R+2 x 1/2R - 2R A 40 ellenálláson eső feszültség 2/6 U-ról, 3/6 U-ra növekedett, vagyis az eredetileg rajta eső feszültség 50%-ával. 50%-os túlfeszültség esetén a 4 első izzószál élettartama a nominális értéknek csupán 0,35%-a. Ha a 4 első és az 5 második izzószál egyenkénti névleges élettartama 1000 óra (szokásos érték) és a 4 első izzószál már 700 óra után ldég, akkor az 5 második izzószál - névleges feszültségen - még 300 órán át működhetne. Az említett kapcsolás esetében azonban a maradék működési idő 0,35%-ára csökken, vagyis kb. 1 órára. Dymódon a jó fényminőségű lámpa nem éghet tovább sokáig gyenge teljesítményű és gyenge fényminőségű lámpaként Amennyiben a 4 első és 5 második izzószálnak csak egy-egy közbülső tartója van, akkor a tovább égő, világító rész 33,33%-os túlfeszültség alá kerül, s ez a maradék élettartamát 1,8%-ára csökkenti. Amennyiben a 4 első és 5 második izzószálnak három-három közbülső tartója van, akkor a tovább égő rész 60% túlfeszültség alá kerül, és a maradék élettartama a rajzon szereplő megoldásnál is kisebb lesz. Megemlíthető azonban, hogy nagyobb számú tartó már rontja a lámpa hatásfokát, a hőveszteségek miatt. Kisebb számú tartó kedvezően befolyásolja a lámpa hatásfokát, de kedvezőtlen a fénysugár fényfluxusának vonatkozásában, minthogy a 4,5 első és második izzószálak távolabb kerülnek az 1 lámpabúra 2 szimmetriatengelyétől. Ezért választottunk izzószálanként egy vagy két közbülső tartót. Az 5. ábrán az 1. ábrának megfelelő részek 20-al nagyobb hivatkozási számot viselnek, például 30, 31 tápáramvezető. A 24,25 izzószálak a 22 szimmetriatengelyre merőleges 30 síkon helyezkednek el; a 39 síkba esik a 21 lámpabúra legnagyobb átmérője is. Az ábrázolt elől foncsorozott lámpát külső parabolikus reflektorként használják E célból a 21 lámpabúra a 32 lámpafejtől távoleső (szemközti) felületén 23 fényvisszaverő bevonattal van ellátva, amely felület hosszmetszete körívszerűen görbült, melynek 23’ görbületi középpontja a 22 szimmetriatengelynek és a 24, 25 izzószálakat tartalmazó 39 síknak a túlsú oldalán van. A 24,25 izzószálak geometriai elrendezése a 2. ábrán látható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Elektromos izzólámpa hálózati feszültségre, amelynek van egy átlátszó, kőrszimmetrikus lámpabúrája, amely fényvisszaverő bevonattal van ellátva; egy-egy spirális első és második izzószála, melyeknek végződései vannak, mely izzószálak a lámpabúrában, a szimmetriatengely közelében helyezkednek el, mely izzószálak végződéseiknél csatlakoznak a lámpabúrából jövő tápáramvezetőkhöz és amely izzószálak egymással párhuzamosan vannak kapcsolva, azzal jellemezve, hogy- az első és második izzószál (4,5) egymáshoz hasonló, továbbá az első és a második izzószál (4,5) együtt sokszöget alkot;- az első és a második izzószál (4, 5) szimmetrikus elrendezésű, és a szimmetriatengelyre (2) merőleges síkban (19) helyezkednek el. 2. Az 1. igénypont szerinti izzólámpa, azzal jellemezve, hogy az első izzószál (4) és a második izzószál (5) megfelelő tartói (15 és 17 ül. 16 és 18) egymással elektromosan össze vannak kötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
