203605. lajstromszámú szabadalom • Vetésellenőrző és értékelő rendszer
HU 203605B ábra szerinti kiviteli alakok által lehetséges. Ennél a kiviteli formánál a vetésellenőrző és értékelő rendszer a következők szerint működik. Az 1 vetőmag jeladók jelei szükség estén megfelelő erősítés után a 22 integráló összegzők közvetlen bemeneteire és a 17 átlagértékképző áramkör bemenetére jutnak. A 17 átlagértékképző áramkör összegzi és elosztja a beérkező jeleket és az aperiodikus tag által időben átlagolja. A17 átlagértékképző áramkör által előállított jel a 22 integráló összegzők fordító bemenetére kerül, ahol az 1 vetőmag jeladók és a 17 átlagértékképző áramkör jeleinek különbsége integrálódik. A vetési folyamat normális lef olyása esetén a 22 integráló összegzők kimenetén nem képződik jel és ennek következtében a 23 jelzésadó áramkör sem működik. Ha azonban az egyik vagy több vetőkészülék működésében durva hiba lép fel, például eltömődik a vetőcsoroszlya vagy elszakad a meghajtólánc, tehát a vetési folyamat teljes megszakadása következik be, akkor a 22 integráló összegző bemeneti jele azonnal működteti a megfelelő 23 jelzésadó áramkört. Amennyiben az egyik vagy több vetőkészüléknél eltérés mutatkozik a vetési előírástól, a 22 integráló összegző kimeneti jele lassabban nő addig az értékig, amíg a megfelelő 23 jelzésadó áramkör működésbe nem lép. Ezen túlmenően az analóg üzemmód biztosítja a rendszer valós idejű működését. Mivel a valós idejű ellenőrzés tetszőleges eltérések megállapítását biztosítja, a 23 jelzésadó áramkör jelzésének kimaradása a vetési norma hozzávetőleges azonosságát jelenti valamennyi vetőkészüléknél. Ezért a vetési norma értékeinek meghatározása egyetlen vetőkészülék alapján az egész vetőgépre vonatkozóan helyettesítő értékű. A 23 jelzésadó áramkör jelzésének hiányában a kezelő a 29 kijelzőegység 32 digitális kijelzőjének periodikus leolvasásával ellenőrzi az egész vetőgépre a vetési norma teljesülését, azaz a vetési technológia betartását. Ha az egyik 23 jelzésadó áramkör működésbe lép, a kezelő a vetési norma értéke alapján ítélhető meg az eltérés okát. Az 1 vetőmag jeladók jelei a 25 kiválasztó áramkörön keresztül jutnak a szélsőértékek időpontját meghatározó 24 áramkörök bemenetére, ahol minden vetőmagra meghatározzuk a jel szélsőértékének időpontján úgy, ahogy azt a 6 áramkör működésénél leírtuk. A 4 útadó a vetőmag által megtett útegység, pl. 1 cm után jelet ad. Ezt a jelet az 5 impulzusformáló a digitális jelek szintjére üleszti. Az impulzusok az 5 impulzusformálóról a 26 útszámláló számláló bemenetére jutnak, amely azokat a vetőgép által megtett, előre meghatározott útszakasz (pl. 20 m) megtételéig számlálja. Ekkor a 26 útszámláló kimenetén jel keletkezik, ami a 28 törlő áramkör bemenetére kerül. Ezzel egyidejűleg a 27 vetőmag számláló egyik bemenetére impulzusok jutnak a kivetett vetőmagokat jelző szélsőértékek időpontját meghatározó 24 áramkör kimenetéről, amely azokat egyben számlálja is. A 28 törlő áramkör első jele a 30 regiszter írását engedélyező bemenetre jut, és a 27 vetőmagszámláló kimeneti információja a 30 regsizterbe íródik. A 28 törlő áramkör második jele a 26 útszámláló és a 27 vetőmagszámláló nullázó bemene9 téré kerül. Ezzel a 26 útszámláló és a 27 vetőmagszámláló nullázódik, és a vetési normát meghatározó 20 áramkör a vetési norma értékét újra kiszámítja. A 30 regiszter kimeneti jelei a 31 dekódolón keresztül a 32 digitális kijelzőre jutnak, ahol a vetési normára vonatkozó információ a méterenkénti vetőmagmennyiség formájában kerül kijelzésre. Az említett 16 és 20 áramkörök gondoskodnak ezáltal a vetőkészülékek működési zavarainak és a vetési normától való eltérés felismeréséről, azaz a vetés hagyományos technológiai ellenőrzéséről, azzal a különbséggel az eddigi vetésellenőrző és értékelő rendszerekhez képest, hogy jelen rendszer az egyszerűbb készüléktechnikai megvalósítás és nagyobb megbízhatóság mellett csökkenti a kezelő személy terhelését. A 4 útadó 5 impulformálójának impulzusai bekerülnek a 19 reteszelő áramkörbe is, amelynek másik bemenete a 18 küszöbértékfigyelő áramkör kimenetével van összekötve. A 17 átlagértékképző áramkör kimeneti jelének hiánya, azaz a vetés kimaradása vagy a vetőgép átmeneti üzeme esetén a 18 küszöbértékfigyelő áramkör átbillen és a 19 reteszelő áramkör egyetlen impulzust sem enged át az 5 impulzusformálótól a 8 számlálóhoz. A 19 reteszelő áramkör ezeket az impulzusokat a 18 küszöbértékfigyelő áramkör jelének hatására, azaz a vetőgép vetőkészülékeinek stacionárius üzeme esetén átengedi. A 8 számláló a 4 útadó formált impulzusait számlálja a szélsőértékek időpontját meghatározó 6 áramkör impulzusai közötti időtartományokban, azaz minden egyes elvetett vetőmag által keltett jel között. A továbbiakban a rendszer működése megegyezik az 1. ábránál leírtakkal. Az ismertetett vetésellenőrző és értékelő rendszer tehát lehetővé teszi a vetőmagok talajban való eloszlásának értékelését és megfelelő intézkedések meghozatalát az optimális értékek elérése és fenntartása érdekében. Ez a hektáronkénti terméshozam mintegy 30%-os növekedését eredményezi. A vetésellenőrzés és értékelés analóg és digitális elvének összekapcsolása a rendszer üzemi sebesség szerinti további három fokozatra bontásával a zavarok kihatásának függvényében a rendszer működési sebességének fokozását biztosítja súlyos következményekkel járó zavarok felismerése esetén, ami a kiesett mennyiség csökkenését és a hektáronkénti terméshozam további 5-10%-os növekedését eredményezi. Ezen túlmenően a hagyományos technológiai ellenőrzés áramköre leegyszerűsödik, miáltal a prototípusnak választott rendszer alkatrészeinek mintegy csak a negyedére van szükség. Ez lehetővé teszi rendszer költségeinek 4-5-szörös csökkentését. További előnyös hatásként jelentkezik a kezelő személy terhelésének csökkenése. A fent leírt megvalósítási lehetőségek a találmányi gondolat keretén belül számos további változatot is lehetővé tesznek, amelyek a technika területén jártas szakember számára nyilvánvalóak. További változatok is elképzelhetők, anélkül, hogy a találmány igénypontjai által körülhatárolt oltalmi körből kilépnénk. A találmány szerinti rendszer a leghatékonyabban répa, kukorica és egyéb gazdasági vetőgépeknél, 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
