203601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz folyadék analizálására

HU 203601 B A találmány tárgya eljárás és eszköz folyadék analizálására, amely eljárás során főként testfolya­dékokat olyan összegző analitikai eszköz segítségé­vel vizsgálunk, amelynek egymás után elhelyezett, legalább egy a folyadék mintát adagoló-hordozó szakasza és legalább egy reakció szakasza van, ahol a folyadékból vett mintát először egy tároló-hordo­zó szakaszba adagoljuk, majd egy reakció szakaszba vezetjük tovább, ahol a létrejött változást mérjük, a mintát pedig a minta pályáján mesterséges gravitá­ciós erőtér segítségével, előnyösen centrifugális erőtér révén áramoltatjuk végig. Az analizálni kívánt folyadékok, főként a külön­böző szerves folyadékok különböző diszperz része­ket is tartalmaznak, mint például a teljes vér vagy vizelet. Vér vizsgálatánál a kellő pontosság elérését aka­dályozó tényezők egyike a vérsejt, amelynek tág ha­tárok közötti változásai az analízis révén kapott eredményekben jelentős tévedéseket okoznak. A mérési eredmények szóródásának egyik legfőbb oka a vér viszkozitásának változása, amely szintén erő­sen függ a vérsejtek mennyiségétől. A hematológiai vizsgálatokat kivéve - amelyhez a teljes vért kell vizsgálni - a többi vérrel kapcsolatos vizsgálatot vagy vérplazmából vagy vérsavóból végzik. Ismere­tes például, hogy a vércukor vizsgálatoknál a kapott mérési eredmények eltérései nagyobb, ha a mintát teljes vérből vették, mintha a mintavétel vérsavóból történt. Ezért újabban a vér analízishez, például en­zimek, elektrolitek, anorganikus komponensek, szé­­rumfehérjék, szérumlipidek, anyagcsere végtermé­kek meghatározásához általában a vérsavót hasz­nálják fel. Az ismert megoldásoknál a vér analízis előkészí­téséhez a levett vért azonnal alvadásgátlóval keze­lik, majd a szóban forgó analízis előtt centrifugálás­­sal előzetesen különválasztják a vérsavót a vértest részecskéktől. A centrifugálás során a különböző forgási sebességek és diffúziós erők együttes, bo­nyolult hatása miatt már a vér alkotórészének szét­választása is különböző mértékű lehet, amely pon­tatlanságot eredményez. További hátrányt jelent, hogy az analizálni kí­vánt folyadékot, a szeparált vérsavót vagy a teljes vért például pipettával, kézzel kell az analizáló ké­szülékbe adagolni. A kézi munkaművelet nagy gon­dosságot igényel és magában hordozza a hibalehető­séget. Ezen kívül a vizsgálat elvégzéséhez laborató­riumi munkában jártas személy szükséges. Az ismertetett eljárásnál a vizsgálandó folyadék­­minta, például a vérsavó előkészítése és a mérés tényleges elvégzése, egymástól elkülönülve, több fá­zisban megy végbe. így ezek az eljárások pontatlan­ságuk, bizonytalan reprodukálhatóságuk mellett meglehetősen bonyolultak is. A laboratóriumi gyakorlatban ismeretesek olyan eszközök is, ahol ugyanabban az eszközben elvégez­hető a minta előkezelése, a minta mennyiségi ada­golása, a reakció lejátszódása, esetleg a kiértékelés is. Ezeket a találmányunk tárgykörével egyező ösz­­szegző analitikai eszköznek tekinthetjük. Ilyen ké­szülékeket ismertetnek például az 1 440 464 sz. és a 2 095 404 sz. GB szabadalmi leírások, a 3 992 158 sz. és 4 066 403 sz. US, valamint az 1 162 075 sz. CA, 1 továbbá a3133538sz. DE szabadalmi leírások. Valamennyi felsorolt szabadalmi leírás olyan ké­szüléket ismertet, amelyeknél az analízis lefolytatá­sához szükséges terek egymás feletti rétegekben vannak. Az analizálni kívánt anyagot az egyik réteg­be adagolják és a megfelelő reakciók a második ré­tegben mennek végbe, amely reakciók eredményeit azután valamüyen módon kiértékelik. A felsorolt szabadalmi leírások egymáshoz nagymértékben ha­sonlók, az egyes terekben levő anyagokra, az adago­lás módjára, eszközére stb. adnak különféle javított megoldásokat. Az ismert megoldások közül ugyancsak összegző analitikai eszközzel találkozunk a73512sz. ésa 73 513 sz. EP szabadalmi leírásokban is. Az itt is­mertetett összegző analitikai eszközökben az egyes szakaszok, így az adagoló szakasz, a reakció szakasz stb. egy lényegében vett egyenes csőben egymás után vannak elhelyezve. Az analizálandó folyadék, azaz a minta, a centrifugális és a diffúziós erők együttes hatására áramlik az egyik szakaszból a kö­vetkező szakaszba tovább. A soron következő sza­kasz elérésekor a minta áramlását le kell lassítani vagy teljesen le kell állítani. A változó forgási sebes­ség és az ennek következtében fellépő tömegerők a minta áramlását befolyásolják. Az analizálás alatt a folyadékminta továbbmozgatásához a forgási se­bességet többször meg kell változtatni. A kezelő sze­mélynek az analizálási eljárást végig figyelemmel kell követni, miközben többször, meghatározott ideig le kell állítani az analizáló berendezés forgatá­sát. Ennél a megoldásnál a minta áramlása folyamán nincs mód abból bizonyos részek különválasztására, hanem a már példaként említett vérvizsgálatok ese­tén a vértesteket és a vérsavót egymástól előzetesen külön kell választani. Továbbá megjegyezzük, hogy a mintavétel itt is a pontatlan adagolás lehetőségét magába rejtő pipettával történik, a pipettába felszí­vott mintamennyiséget kézi úton viszik át a szóban forgó analizáló eszköz adagoló kamrájába. Az ismert megoldásoknál kívánt pontosság eléré­sének az is akadálya, hogy a vizsgálatnál szereplő anyagok nem diffundálnak szükségszerűen egyen­letesen az egyik rétegből a másikba. Az reprodukál­hatóság szempontjából problémákat okoz például az is, hogy a minta anyagának viszkozitása rend­szerint változó. A találmány feladata olyan eljárás és olyan ösz­­szegző analitikai eszköz létrehozása, amelynél a mintavétel után a mintának az eszközön kívüli el­őkezelésére nincs szükség, lehetővé válik a vérsejte­ket is tartalmazó teljes vérnek pontos vizsgálata is, amelynél az analízis olyan személy által is végre­hajtható, akinek laboratóriumi munkákban nincs gyakorlata, mivel a hibát és pontatlanságot okozó tényezők a lehető legkisebb mértékűre vannak a ta­lálmány szerinti eljárással korlátozva. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben az összegző analizáló eszközt az eddig használatos egyenes cső helyett a közlekedő edény elve alapján U-alakban alakítjuk ki, akkor az áram­ló folyadék szintje önműködően beáll a felszálló ág­ban is a leszálló ágban levő szintre. Másképp fogal­mazva a mesterséges gravitációs erőtér hatására 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom